Talán a turbulens szó írja le a legjobban azt a három hónapos időszakot, amellyel a 2022-es év eddig szolgálni tudott. A szomszédban kirobbanó háború, az egekbe szökő energiárak, elszálló infláció és beszakadó tőzsdék fogadták a befektetőket az első negyedévben - vagyis semmiképp sem mondhatjuk, hogy eseménytelenül telt volna az elmúlt időszak. Erre reflektálva megnéztük a fontosabb tőkepiaci eszközök idei teljesítményét, ami után egyértelműen kijelenthető, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idei évben is a nyersanyagok viszik a prímet. Viszont a részvénypiacokra kitérve nem szabad elmenni az egyik olyan régió mellett, amely a globális eséssel szembemenve, kifejezetten jól teljesített az idei évben.
Az orosz-ukrán háború csak rátett még egy nagy lapáttal a sok esetben már tavaly elkezdődött árupiaci áremelkedésekre, az ebbe a piacba fektető magyar árupiaci alapok pedig sokat profitáltak már most is: van olyan alap, amely március végén 40% feletti hozamnál jár, de a 30% körüli teljesítmény sem ritka. Kérdés persze, meddig tart még ki az árupiacok jó szereplése, érdemes azonban különválasztani a nyersanyagokba és aranyba fektető alapokat.
Az ukrajnai háborúnak a közvetlen konfliktusövezeten messze túlterjedő súlyos gazdasági hatásai lesznek, nem utolsósorban azért, mert a háború az 1970-es évek eleje óta nem tapasztalt ellátási sokkot okozott a világgazdaságban - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön Londonban bemutatott, soron kívül összeállított és jelentősen rontott térségi előrejelzésében.
Ebben a régióban mi otthon vagyunk, ez felelősséggel jár, ezt a részvényeseknek is tudomásul kell venniük – mondta Hernádi Zsolt az InfoRádió Aréna című műsorában. A Mol elnök-vezérigazgatója beszélt arról, hogy miért okozott átmeneti gondot a benzinársapka, hogy miért olyan az orosz olaj, mint egy cuvée és hogy miért szorulhatnak időlegesen háttérbe a klímacélok.
Április 1-től a nyersanyagok, az energia árának emelkedése és az általános drágulás miatt változtatásokat vezet be a Kifli.hu - tájékoztat a vállalat hírlevelében Klekner Péter ügyvezető, aki szerint előfordulhat, hogy a megrendelő nem fogja megérezni az árváltozást egy nagyobb vásárlás esetén.
Naiv volna azt gondolni, hogy a gazdasági szankciók miatt hirtelen visszavonul Oroszország. De mennyit érnek akkor ezek a nyugati lépések az orosz medvével szemben? Ahogy ebben a cikkben bemutatjuk, az oroszokat az energiaszektorukon keresztül lehetne igazán megfogni, csakhogy az Európának is fájna. Amit 2014-ben a Krím félsziget megszállásakor csináltak szankció néven a nyugati országok, az harmatgyenge volt, az olajár akkori visszaesése jobban fájhatott az oroszoknak. Most viszont előkerült az új pénzügyi atomfegyver: az orosz jegybanki tartalékok befagyasztása. Ennek a bevetésével már van esély a rubel bedöntésére, és így közvetve egy pénzügyi válság kirobbantására Oroszországban. Ha összejön, az kellően pusztító lesz, de még ez a folyamat is túl lassú lehet ahhoz, hogy Ukrajnát megmentse.
Mindannyian tudjuk, hogy Oroszország, mint a világ legnagyobb földgáz- és olajexportőre, nemcsak számos európai országban, hanem világszerte is befolyásolja az energiaárakat, és viszonylag rövid időn belül még inkább befolyásolhatja azokat. Írásomban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az energiaárak rugalmassága minden esetben nagyobb lesz, mint az élelmiszerárak, különösen a kenyérárak rugalmassága. Sok szakértő csodálkozik azon, hogy mi köze van a háborúnak az energiahordozók és az élelmiszerek árrugalmasságához. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kérdésre adott válasz megmagyarázza Oroszország Ukrajna elleni háborújának valódi okát.
2022-ben gazdasági szempontból az energiahordozók árának emelkedése okán begyűrűző infláció, a Kínában újra erősödő járványhelyzet, a termék leszállítási időszakok növekedése, az amerikai kamatemelések és a klímaváltozás okán előtérbe kerülő alternatív energiaforrásokra való átállás nehézségei jelenthetik a fő kihívásokat – hangzott el az SPB Befektetési Zrt. ma délelőtti online befektetői rendezvényén, ahol a cég szakértői arra kerestek választ, mibe érdemes befektetni háborús helyzetben. Az SPB bankárai szerint elsődlegesen a dollárban denominált eszközökbe ajánlott invesztálni a következő időszakban, de a befektetőknek az ausztrál, a norvég és – a kockázatvállalóbbaknak – a kínai piacon is van keresnivalójuk.
Az épületüzemeltetés egyik legnagyobb kihívását a növekvő energiaárak jelentik, éppen ezért a LEO FM legutóbbi üzleti reggelijének is ez volt a központi témája. Az energiaárak alakulásáról és az árrobbanás mögött megjelenő okokról Pletser Tamás, az Erste Csoport regionális olaj- és gázipari elemzője beszélt, emellett Novotny Dénes, a LEO Energetikai Munkacsoport vezetője a munkacsoport céljait, míg Lovas Gusztáv, a Decor Floor ügyvezető igazgatója a cég működése során megjelenő környezeti és energiahatékonysági kérdéseket foglalta össze.
Az európai elektromos járműgyártás eddigi fejlődése szinten minden ponton ellentmond az ipari forradalmakra, vagy akár az innovációkra vonatkozó hagyományos elképzeléseinknek. Ez utóbbiak alapján a potenciális kereslet és a hagyományos termelés között feszülő hézagot életerős vállalkozások technológiai és termelésszervezési változtatások bevezetése révén elégítik ki. Ehhez esetenként új, bőséges és olcsó természeti erőforrásokat vonnak be, átalakítják a kormányzati és helyi támogató közeget, mintegy kitapossák az új technológiák útját.
A Deutsche Bank után a Commerzbank is bejelentette, hogy jelentősen csökkenti oroszországi jelenlétét, kitettségének harmadát már sikerült leépítenie – számol be a hírről a Bloomberg. Mindeközben a Deutsche Bank további 100 millió eurós tartalékot képez a háború miatt.
A világgazdasági növekedés a korábban vártnál több mint 1 százalékponttal alacsonyabb lehet az idén az oroszok Ukrajnában indított háborúja miatt - áll az OECD friss előrejelzésében. A nemzetközi szervezet (nagy bizonytalanságot hangsúlyozó) prognózisa szerint az inflációt 2,5 százalékponttal dobja meg az orosz agresszió hatása.
A februári adatok szerint nem érintette meg jelentősebb mértékben a magyar befektetési alapok vagyonát a hónap végén kirobbanó orosz-ukrán háború. Az alapokban kezelt vagyon csak minimális mértékben csökkent, igaz, friss tőke sem áramlott a szektorba múlt hónapban. A hozamok tekintetében a részvényalapok voltak a legnagyobb elszenvedői a geopolitikai feszültségeknek, a kategória közel 12%-os mínuszban zárta a hónapot.
Akár 20% felett is növekedhetnek a közúti fuvarozás díjai, az elmúlt hetek változásai nyomán - írja a DigiLog Consulting, a Közúti Fuvarozási Árindexet alig egy hónapja bevezető tanácsadó cég a sajtóközleményében.
Jelentős mértékben megemeli az inflációt az orosz-ukrán háború Európában, a kontinens recesszióba zuhanhat idén - mondta el a Portfolionak adott interjújában Pozsár Zoltán, a Credit Suisse vezető globális stratégája. Pozsár szerint az energiaárak elszállása miatti inflációs nyomás olyan erős lehet, hogy a jegybankoknak - kamatemelés és mennyiségi szigorítás helyett - újra pénzt kell majd nyomtatniuk, hogy kisegítsék az állampolgárokat közvetlenül támogató kormányokat. A szakember szerint a nyugati szankciók kontraproduktívak: azok rövid távon is fájni fognak Európának, hosszú távon pedig az euródollár dominanciáját kérdőjelezhetik meg, és segíthetik a kínai központú pénzügyi rendszer felemelkedését. Történelmi pillanatokat élünk, és Magyarországnak is oldalt kell választania. Pozsár szerint Magyarország - Matolcsy György korábbi céljai szerint - megpróbálhat ebben a helyzetben egy új pénzügyi központtá válni, ilyen zavaros időkben ugyanis bármi megtörténhet.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
