Érdemes visszahozni a korkedvezményes nyugdíjakat? A férfiak is mehessenek nyugdíjba 40 év után?

2026. március 06. 12:00 | Farkas András

Érdemes visszahozni a korkedvezményes nyugdíjakat? A férfiak is mehessenek nyugdíjba 40 év után?

A korkedvezményes nyugdíj (elsősorban a férfiak számára történő) visszahozatalának ötlete a korhatár előtti, korengedményes, korkedvezményes és hasonló nyugdíjak 2011. december 31-ével történt megszüntetése és a Nők40 2011. január 1-jei bevezetése óta rendszeresen felbukkan. A férfiak kedvezményes nyugdíja (Férfiak40) bevezetése érdekében 2015-ben népszavazást is kívántak kezdeményezni, de az Alkotmánybíróság nem engedte referendumra bocsátani a kérdést. Ez a kudarc azonban azóta sem tántorította el sem a Férfiak40 bevezetésének, sem általában a korkedvezményes nyugdíj visszahozatalának híveit.

Kiharcolnák a vasutasok: visszajöhet a korkedvezményes nyugdíj?

2026. február 17. 08:16 | Portfolio

Kiharcolnák a vasutasok: visszajöhet a korkedvezményes nyugdíj?

A Vasutasok Szakszervezete levélben fordult Lázár János építési és közlekedési miniszterhez, amelyben a vasutasok és Volánbusz-sofőrök számára elérhető korkedvezményes nyugdíj visszavezetését javasolják. A szervezet célja a mintegy tíz éve fennálló, az ágazat dolgozóit hátrányosan érintő helyzet rendezése - írja az Infostart.

Nyugdíjkorhatár-emelés jöhet Romániában

2026. január 12. 19:55 | MTI

Nyugdíjkorhatár-emelés jöhet Romániában

A hivatásos katonák és a belügyi alkalmazottak nyugdíjkorhatárának emeléséről dolgoz ki törvénytervezetet a két érintett minisztérium Romániában - jelentette be Radu Miruta, a védelmi tárcát vezető miniszterelnök-helyettes hétfőn, az Antena 3 hírtelevízióban.

Jön a tömeges nyugdíjkorhatár-emelés, itt vannak a döbbenetes adatok

2025. december 03. 06:00 | Süle-Szigeti Bulcsú

Jön a tömeges nyugdíjkorhatár-emelés, itt vannak a döbbenetes adatok

A vizsgált 38 ország fele már döntött az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről, így a távoli jövő nyugdíjasai a mostanáig megismert intézkedések következtében átlagosan közel 2 évvel magasabb korhatárral szembesülnek majd, mint a ma nyugdíjba vonulók – derül ki az OECD idei Pensions at a Glance jelentéséből. A dokumentum borús képet fest a nyugdíjasok helyzetéről: a 65 év felettiek körében a szokványosnál lényegesen gyakoribb a szegénység, miközben számos országban idősek tömegei végeznek munkát kényszerűségből, és a demográfiai trendek tükrében nem látni, mitől fordulhatnának jobbra a kilátások. A nők aggodalmát enyhítheti, hogy ők sok országban – így Magyarországon is – kedvezőbb feltételekkel mehetnek nyugdíjba, mint a férfiak, ugyanakkor az átlagos nyugdíjuk (ebből is fakadóan) alacsonyabb. A magyar nyugdíjrendszer viszonylag jól teljesít az aktív életszakasz végén jellemző jövedelem pótlásában, de a tőkefedezeti nyugdíjpillérek gyengesége felerősíti az állami nyugdíjpillér fenntarthatósági kockázatait.

Tényleg elszállt az idő a magyar nyugdíjrendszer felett: már nem dughatjuk homokba a fejünket

2025. november 30. 14:00 | Farkas András

Tényleg elszállt az idő a magyar nyugdíjrendszer felett: már nem dughatjuk homokba a fejünket

A nyugdíjrendszer szerkezeti hibái az 1997-es átfogó reform, majd annak 2010-es részleges visszavonása és az időközben végrehajtott számtalan ad hoc módosítás ellenére – vagy éppen ezek miatt – ugyanazok maradtak, mint évtizedekkel ezelőtt voltak. A háromrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, hogy miként váltak a nyugdíjasok a rendszerváltozás legnagyobb veszteseivé. A második részben az egykori nyugdíjbiztosítási önkormányzat közel 30 évvel ezelőtti koncepciójára tértem ki, amelyet egy leendő nyugdíjreform tervezése során érdemes lenne elővenni, továbbá bemutattam a jelenlegi nyugdíjrendszer rendszerszintű anomáliáit. Ebben a cikkben pedig a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának és fejlesztésének valós lehetőségeit vázolom fel.

Így váltak a nyugdíjasok a rendszerváltozás legnagyobb veszteseivé

2025. november 28. 17:00 | Farkas András

Így váltak a nyugdíjasok a rendszerváltozás legnagyobb veszteseivé

A nyugdíjrendszer szerkezeti hibái az 1997-es átfogó reform, majd annak 2010-es részleges visszavonása és az időközben végrehajtott számtalan ad hoc módosítás ellenére – vagy éppen ezek miatt – ugyanazok maradtak, mint évtizedekkel ezelőtt voltak. A háromrészes cikksorozatom első részében azt mutatom be, hogy a rendszerváltozást követő évek gazdasági helyzete miként rázta meg a nyugdíjrendszert, és miként váltak a nyugdíjasok a rendszerváltozás legnagyobb veszteseivé a nyugdíjmegállapítási szabályok megváltozásával.

Elképesztő balhé a német nyugdíjreform körül, a kancellár ellen lázadnak a fiatal konzervatívok

2025. november 28. 15:55 | Portfolio

Elképesztő balhé a német nyugdíjreform körül, a kancellár ellen lázadnak a fiatal konzervatívok

A CDU–SPD koalíció nyugdíjreformja generációs konfliktust váltott ki Németországban, a fiatal konzervatívok (Junge Union) ugyanis keményen szembemennek a kormány törekvéseivel - írja a Le Monde. A koalícióban számtalan egymással rivalizáló álláspont jelenik meg, a legvérmesebb hangok az öregségi nyugdíjkorhatár jelentős emelését is szorgalmazzák.

Kiszámolták a szakértők: mennyivel nőttek volna a nyugdíjak a svájci indexálással?

2025. november 27. 10:30 | Oblath Gábor, Simonovits András

Kiszámolták a szakértők: mennyivel nőttek volna a nyugdíjak a svájci indexálással?

Miközben sok szó esik arról, hogyan alakultak volna a nyugdíjak az úgynevezett svájci indexálás alkalmazásával, meglepően kevés figyelem fordul arra, hogy 2010 és 2024 között a nominális átlagnyugdíj az inflációt számottevően meghaladó mértékben emelkedett: reálértéken 47 százalékkal nőtt. Ezt a növekedést két tényezőre, egyrészt a kormányzati lépésekhez köthető „reál-emelésre”, másrészt egy „cserélődési hatásra” bontjuk. Az utóbbi hatás nélkül 21 százalékkal emelkedett a teljes időszakban ellátásban részesülők átlagnyugdíjának a reálértéke. A svájci formula szigorú alkalmazása esetén reálértékben 35,5 százalékos emelés történt volna, ami 12 százalékkal haladja meg a tényleges reálemelés mértékét. Következetes alkalmazásának társadalmi haszna abban áll, hogy az infláció feletti nyugdíjemelés politikamentes és szabályalapú, így mértéke nem függ a választásokat megelőző kormányzati osztogatás hevületétől.

Hoppá: most tényleg kiderült, milyen változásokat akar Brüsszel a nyugdíjrendszerben!

2025. november 20. 13:45 | Portfolio

Hoppá: most tényleg kiderült, milyen változásokat akar Brüsszel a nyugdíjrendszerben!

Az Európai Bizottság javasolja a kiegészítő nyugdíjak növelését a megfelelő nyugdíjjövedelmek biztosítása érdekében – írja a Bizottság közleménye a november 20-án elfogadott intézkedéscsomaggal kapcsolatban. A javaslatok között egyebek mellett a nyugdíj-előtakarékossági programokba történő automatikus beléptetés (auto-enrolment) terve is megjelenik, sőt, a Bizottság azt is szeretné, hogy minden polgár tisztában lehessen azzal, mennyi állami nyugdíjra számíthat a jövőben.

Itt a 14. havi nyugdíj törvényjavaslata, van benne egy furcsa meglepetés is!

2025. november 17. 11:24 | Portfolio

Itt a 14. havi nyugdíj törvényjavaslata, van benne egy furcsa meglepetés is!

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely a nyugdíjasok és más nyugdíjszerű ellátásokban részesülők 14. havi juttatásáról rendelkezik majd. A javaslatból kiderül, hogy  a teljes juttatás fokozatosan, 2030-ig épül majd be a rendszerbe, azaz 2026-ot első évnek számítva a kormánynak öt év áll majd rendelkezésére ahhoz, hogy bevezesse a teljes 14. havi nyugdíjat.

A nyugdíjak akkor is megőrizték vásárlóértéküket, amikor a reálbérek csökkentek

2025. november 15. 15:30 | Dr. Pulay Gyula Zoltán

A nyugdíjak akkor is megőrizték vásárlóértéküket, amikor a reálbérek csökkentek

Az elmúlt hetekben több olyan, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megszólalásaira és jelentésére hivatkozó cikk jelent meg a sajtóban a hazai nyugdíjasok helyzetéről, amelynek címadásában és felvezetőiben olyan jelzők szerepeltek, mint „sokkoló, „súlyos leszakadás”, „szakadék felé száguldás”. Ezek a tartalmak – címadásukban, illetve következtetéseiben – azt sugallják, mintha az ÁSZ „kongatná a vészharangot”, de legalábbis az „előrejelzései” alátámasztanák vagy igazolnák a nyugdíjrendszer „válságát”. Mindehhez képest néhány olyan tényt szükséges és indokolt rögzíteni, amelyek cáfolják a hangzatos címek által sugallt állításokat, ugyanakkor tényszerűen mutatják be az ÁSZ állításait.

Részletes keresés