• Megjelenítés
Kiderült az igazság az uniós pénzekről: 392 milliárd euró ellenére sem sikerül az, amire számítottak

2025. augusztus 24. 06:00 | Szabó Dániel

Kiderült az igazság az uniós pénzekről: 392 milliárd euró ellenére sem sikerül az, amire számítottak

Az európai régiók közötti különbségek nem csökkentek, sőt, az elmúlt évtizedekben sok helyen tovább nőttek, ezért az uniós és nemzeti kormányok ismét a térségi alapú politikákhoz nyúltak. A Bizottság friss elemzése szerint a kohéziós politika hatása összességében pozitív, de erősen függ a helyi intézményi környezettől és a források felhasználásának módjától. A tanulság egyértelmű: a jól célzott, tartós beruházások hozzák a legnagyobb eredményt, míg a rosszul irányzott támogatások csak átmeneti növekedést biztosítanak. Magyarország esetében kiemelik, hogy a cégek versenyképessége egyáltalán nem javult a támogatásoktól.

Hőhullámok bénítják meg a világgazdaságot

2025. augusztus 11. 10:03 | Portfolio

Hőhullámok bénítják meg a világgazdaságot

Idén a hőhullámok hatására 0,5 százalékponttal csökkenhet az európai GDP, egy nap extrém hőség (32 °C felett) ugyanis fél nap sztrájk gazdasági hatásával egyenértékű. Éppen ezért az alkalmazkodás kulcsfontosságú: rövid távon figyelmeztető és megelőző intézkedések, hosszabb távon strukturális alkalmazkodási stratégiák kialakítása indokolt - áll az Allianz közleményében.

A kínai csoda titka: így uralják le az egész világot

2025. július 21. 15:07 | Jeffrey Wu

A kínai csoda titka: így uralják le az egész világot

Kína nem egyszerűen több terméket, hanem egy új, igen hatékony termelési modellt is exportál, amelyet az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az államilag irányított ipari optimalizálás hajt. A kérdés most az, hogy vajon az Egyesült Államok, Európa és más országok vállalatai képesek lesznek-e lépést tartani vele.

Nagy hatással lesz az AI a bérekre is – Így látja a Nobel-díjas közgazdász

2025. július 16. 07:00 | Michael Spence

Nagy hatással lesz az AI a bérekre is – Így látja a Nobel-díjas közgazdász

Manapság a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdésekben alig van egyetértés. A cégek, befektetők és elemzők nagy része azonban osztja azt a várakozást, miszerint a technológia számos területen növelni fogja a termelékenységet. De még ha ez a termelékenységnövekedés meg is valósul, felmerül a kérdés, hogy ez széles körű előnyöket eredményez-e a foglalkoztatás és a jövedelmek terén.

85 millió munkahely tűnhet el a mesterséges intelligencia miatt - De a valóság egészen más

2025. július 12. 14:00 | Balázsi Boglárka

85 millió munkahely tűnhet el a mesterséges intelligencia miatt - De a valóság egészen más

A mesterséges intelligencia (AI) forradalma már nem a jövő, hanem a jelen kihívása – egyre több munkakört alakít át, miközben új lehetőségeket is teremt. Egyes szektorokban tömeges leépítések jöhetnek, máshol viszont felértékelődik az emberi kreativitás, stratégiai gondolkodás és érzelmi intelligencia. De vajon kiket érint leginkább az AI térnyerése – és kik maradnak biztos pozícióban a munkaerőpiacon?

Drámai változások előtt állnak a dolgozók

2025. július 09. 12:02 | Portfolio

Drámai változások előtt állnak a dolgozók

Az OECD friss jelentése szerint a munkaerőpiacok továbbra is erősek, a foglalkoztatottság történelmi csúcson, a munkanélküliség rekordalacsony szinten van – de a gazdasági növekedést egyre inkább fékezik a geopolitikai kockázatok és a társadalom elöregedése. A következő évtizedekben drámaian csökkenhet a munkaképes korú népesség, miközben nőnek az állami kiadások, és lassulhat a termelékenység. Az OECD számításai szerint a népesség elöregedése miatt az egy főre jutó GDP éves növekedési üteme a korábbi 1%-ról akár 0,6%-ra is lassulhat 2060-ig – szakpolitikai beavatkozás nélkül ez gyakorlatilag minden országot érinteni fog. Az OECD szerint most van szükség ambiciózus reformokra, hogy a gazdaságok fenntarthatóak maradjanak.

Megdöbbentő igazság derült ki az inflációról: nem az árrés okozta a nagy drágulást

2025. június 15. 10:00 | Szabó Dániel

Megdöbbentő igazság derült ki az inflációról: nem az árrés okozta a nagy drágulást

Az Európai Bizottság friss elemzése szerint a Covid-19 járvány és az orosz–ukrán háború által kiváltott válsághelyzetek idején a vállalati nyereségek átmenetileg jelentősen hozzájárultak az inflációhoz, különösen 2021-ben. Ugyanakkor a kutatás megállapította, hogy a nyereségnövekedés mögött nem árrés-emelések vagy piaci visszaélések, hanem termelékenységjavulás, beruházások és innováció álltak. Az infláció fő mozgatórugói továbbra is globális tényezők, mint az energiaválság és az ellátási láncok akadozása voltak. A „greedflation” fogalma így árnyaltabb megítélést igényel: a vállalatok nem torzították szándékosan a piacot, hanem válságreakcióként alkalmazkodtak a körülményekhez. A tanulmány készítői szerint a gazdaságpolitikai fókusznak nem profitellenes retorikára, hanem versenypolitikára, beruházásösztönzésre és hatékonyságjavításra kell épülnie.

Olyan bajok vannak a magyar közigazgatással, hogy Brüsszel szerint az már a versenyképességet veszélyezteti

2025. június 07. 15:00 | Szabó Dániel

Olyan bajok vannak a magyar közigazgatással, hogy Brüsszel szerint az már a versenyképességet veszélyezteti

A magyar intézményi keretrendszer fejlődése egyenetlen: bár a digitális közszolgáltatások, az igazságszolgáltatás működése és egyes adminisztratív reformok terén történt előrelépés, a jogalkotási folyamat átláthatósága, a korrupció visszaszorítása, a társadalmi párbeszéd, valamint az államigazgatás vonzereje terén súlyos strukturális problémák maradtak fenn az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésének elemzése szerint. A jogbiztonság megerősítése, az érdemi közéleti konzultációk visszaállítása és az antikorrupciós eszközök hatékony alkalmazása nélkül Magyarország intézményi teljesítőképessége továbbra is problémát jelent ütközik. Ez közvetlenül kihat a versenyképességre, a közbizalomra és a közszolgáltatások minőségére.

Miért hagyott le minket annyira Lengyelország? Leginkább az oktatásban kell keresni az okokat

2025. május 31. 13:00 | Csontos Tamás

Miért hagyott le minket annyira Lengyelország? Leginkább az oktatásban kell keresni az okokat

A közgazdaságtan tele van olyan tételmondatokkal, amelyeket szinte mantraszerűen ismételgetünk, mert tömören ragadják meg a szakma alapigazságait. Az egyik legismertebb ilyen mantra így szól: „Az államnak az oktatásba és humán tőkébe kell fektetnie, ha hosszú távú gazdasági növekedést akar.” Ezt minden közgazdász kívülről fújja – és nem véletlenül. A gond csak az, hogy hiába hangzik el újra és újra ez az alapvetés a hazai közgazdasági vitákban, a döntéshozók mintha teljesen immunisak lennének rá. A figyelmeztetések – miszerint a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb strukturális gyengesége az alacsony szintű humántőke-beruházás – már évtizedek óta visszhangzanak, mégsem követi őket valódi változás. Ebben a visszhangtalan közegben a közgazdászoknak egyre frusztrálóbb folyton előrángatni a humán tőkét, mint választ, hiszen úgy tűnhet, mintha beragadt volna egy régi lemez, és semmi eredetit nem tudnánk mondani.

Ez a magyar versenyképesség kulcsa

2025. május 26. 12:45 | Csiki Gergely

Ez a magyar versenyképesség kulcsa

Az egyik legnagyobb magyar vállalatcsoport, az egyik legmeghatározóbb tanácsadócég, valamint egy sikeres hazai vállalkozás szemszögéből ismerhette meg a Termelékenység 2025 konferencia közönsége a magyar versenyképesség kulcsösszetevőit. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Nagy Elek MKIK elnöke előadását követően Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company ügyvezető partnere és Majoros Csaba, a Csaba Metál Zrt. vezérigazgatója osztotta meg gondolatait arról, hogy mire van szüksége hazai kkv-szektornak fejlődésük érdekében. Mindhárom előadás lényegét egy fontos üzenetben is össze lehet foglalni: folyamatos fejlesztés nélkül nincs stabilitás, mert akkor a versenyben könnyen elbukhatnak a vállalkozások.

Nagy Márton: az utolsó véremig harcolok

2025. május 26. 10:01 | Csiki Gergely

Nagy Márton: az utolsó véremig harcolok

A nemzetgazdaságért felelős miniszterként belső harcot vív a kormányban a magyar kis- és középvállalkozások támogatása érdekében Nagy Márton - derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Termelékenységi Konferencia 2025 című rendezvényen. A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy más irányba kellene elmozdulni a gazdaságfejlesztés terén, sokkal kevésbé emberi erőforrás- és energiaintenzív iparágakra kellene fókuszálni, példaként említette a gyógyszeripart, az élelmiszeripart és a turizmust. Az elmúlt 2-3 évben értékelése szerint nőtt a magyar gazdaság függősége a német gazdaságtól, ami a növekedési esélyek szempontjából nem előnyös, és elmondása szerint a dél-koreai vagy kínai akkumulátorgyárak megjelenése a magyar gazdaságban csak tovább növeli a német gazdaságnak való kitettséget. A tárcavezető elismerte, hogy a bérek tekintetében a magyar gazdaság le van maradva, ezért természetes a bérnyomás. Amellett érvelt, hogy nem kell félni a minimálbér emelésétől, de a béremeléseknek igazodnia kell a gazdaság teljesítőképességéhez.

Nagyon alacsonyak a bérek Magyarországon, pedig lenne kiút a gödörből

2025. május 15. 10:00 | Babos András

Nagyon alacsonyak a bérek Magyarországon, pedig lenne kiút a gödörből

Magyarországon a megtermelt jövedelemből jóval kisebb arányban részesednek a dolgozók, mint a fejlett országokban – állapítja meg Boda György, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus docense legújabb tanulmányában (pdf). A jövedelem egyensúlytalan felosztása rámutat a visegrádi régió gazdaságmodelljének korlátaira, melyek az alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenységből és az elmaradt fejlesztésekből származnak. A kiutat a tudástőke és a termelékenység fejlesztése jelentheti, mely utat nyithat a reálbérek felzárkózásának és a gazdaság szerkezeti átalakulásának.

A hitelezés fellendülése lehet a kulcs a kkv-k felpörgetéséhez – Kecskeméten folytatódott a finanszírozási roadshow

2025. május 12. 14:00 | Portfolio

A hitelezés fellendülése lehet a kulcs a kkv-k felpörgetéséhez – Kecskeméten folytatódott a finanszírozási roadshow

A forrásoldalon nem múlhat: a Széchenyi Kártya Program 10 évre 3 százalékon elérhető beruházási hitele csak egy azon vonzó konstrukciók közül, amelyek segítségével a hazai kkv szektor új lendületet kaphat. A Portfolio és a KAVOSZ országjáró körútjának kecskeméti állomásán a helyi szakemberek ugyanakkor megállapították: az általános gazdasági bizonytalanság, az egyre égetőbb munkaerőhiány, valamint az uniós pénzek elapadása érzékenyen érinti a vállalatokat, amit hatékonyságnöveléssel és átképzésekkel igyekeznek ellensúlyozni.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility