A közgazdaságtan tele van olyan tételmondatokkal, amelyeket szinte mantraszerűen ismételgetünk, mert tömören ragadják meg a szakma alapigazságait. Az egyik legismertebb ilyen mantra így szól: „Az államnak az oktatásba és humán tőkébe kell fektetnie, ha hosszú távú gazdasági növekedést akar.” Ezt minden közgazdász kívülről fújja – és nem véletlenül. A gond csak az, hogy hiába hangzik el újra és újra ez az alapvetés a hazai közgazdasági vitákban, a döntéshozók mintha teljesen immunisak lennének rá. A figyelmeztetések – miszerint a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb strukturális gyengesége az alacsony szintű humántőke-beruházás – már évtizedek óta visszhangzanak, mégsem követi őket valódi változás. Ebben a visszhangtalan közegben a közgazdászoknak egyre frusztrálóbb folyton előrángatni a humán tőkét, mint választ, hiszen úgy tűnhet, mintha beragadt volna egy régi lemez, és semmi eredetit nem tudnánk mondani.
Az egyik legnagyobb magyar vállalatcsoport, az egyik legmeghatározóbb tanácsadócég, valamint egy sikeres hazai vállalkozás szemszögéből ismerhette meg a Termelékenység 2025 konferencia közönsége a magyar versenyképesség kulcsösszetevőit. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Nagy Elek MKIK elnöke előadását követően Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company ügyvezető partnere és Majoros Csaba, a Csaba Metál Zrt. vezérigazgatója osztotta meg gondolatait arról, hogy mire van szüksége hazai kkv-szektornak fejlődésük érdekében. Mindhárom előadás lényegét egy fontos üzenetben is össze lehet foglalni: folyamatos fejlesztés nélkül nincs stabilitás, mert akkor a versenyben könnyen elbukhatnak a vállalkozások.
A nemzetgazdaságért felelős miniszterként belső harcot vív a kormányban a magyar kis- és középvállalkozások támogatása érdekében Nagy Márton - derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Termelékenységi Konferencia 2025 című rendezvényen. A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy más irányba kellene elmozdulni a gazdaságfejlesztés terén, sokkal kevésbé emberi erőforrás- és energiaintenzív iparágakra kellene fókuszálni, példaként említette a gyógyszeripart, az élelmiszeripart és a turizmust. Az elmúlt 2-3 évben értékelése szerint nőtt a magyar gazdaság függősége a német gazdaságtól, ami a növekedési esélyek szempontjából nem előnyös, és elmondása szerint a dél-koreai vagy kínai akkumulátorgyárak megjelenése a magyar gazdaságban csak tovább növeli a német gazdaságnak való kitettséget. A tárcavezető elismerte, hogy a bérek tekintetében a magyar gazdaság le van maradva, ezért természetes a bérnyomás. Amellett érvelt, hogy nem kell félni a minimálbér emelésétől, de a béremeléseknek igazodnia kell a gazdaság teljesítőképességéhez.
Magyarországon a megtermelt jövedelemből jóval kisebb arányban részesednek a dolgozók, mint a fejlett országokban – állapítja meg Boda György, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus docense legújabb tanulmányában (pdf). A jövedelem egyensúlytalan felosztása rámutat a visegrádi régió gazdaságmodelljének korlátaira, melyek az alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenységből és az elmaradt fejlesztésekből származnak. A kiutat a tudástőke és a termelékenység fejlesztése jelentheti, mely utat nyithat a reálbérek felzárkózásának és a gazdaság szerkezeti átalakulásának.
A forrásoldalon nem múlhat: a Széchenyi Kártya Program 10 évre 3 százalékon elérhető beruházási hitele csak egy azon vonzó konstrukciók közül, amelyek segítségével a hazai kkv szektor új lendületet kaphat. A Portfolio és a KAVOSZ országjáró körútjának kecskeméti állomásán a helyi szakemberek ugyanakkor megállapították: az általános gazdasági bizonytalanság, az egyre égetőbb munkaerőhiány, valamint az uniós pénzek elapadása érzékenyen érinti a vállalatokat, amit hatékonyságnöveléssel és átképzésekkel igyekeznek ellensúlyozni.
A vártnál alacsonyabb lett az új munkanélküli segélykérelmek száma. Viszont az első negyedéves termelkenységi adatok a vártnál rosszabbak lettek, miközben az egységnyi munkaerőköltség nagyon durván emelkedett. Igazi stagflációs adatok ezek.
A GE Aerospace megerősítette éves eredményvárakozását, miközben áremelésekkel és költségkontrollal igyekszik ellensúlyozni a vámok hatását.
Gyümölcsnapok, meditációs appok, irodai wellness ide vagy oda, egy friss tanulmány szerint fejenként 7,5-8 millió forintba kerül évente egy-egy kimerült vagy a kiégés szélére sodródott munkavállaló. Miért kezelik rosszul a cégek a burnout problémáját, ami pedig rengeteg pénzükbe kerül a termelékenységkiesés miatt?
Az európai autógyártóknak és beszállítóiknak nagy kihívás jelent a termelékenység, a költséghatékony termelés. Digitalizálni, robotizálni, automatizálni nem egyszerű, viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy felvehessék a versenyt az új létesítményekkel, ahol már a teljes gyártás nagyon magas szinten automatizált. Ki hol tart a technológiai fejlesztésekben és milyen lehetőségeket tartogat még az előremenekülésben? Erre keresték a választ a Portfolio-MAGE Járműipar 2025 konferencia III/B szekciójának előadói.
Ha megkérdezünk egy tetszőleges bankvezetőt, minden bizonnyal kiemelten fontosnak fogja tartani a termelékenységet, a hatékonyságot és a költségek leszorítását bankjánál. Azt is elismerheti viszont, hogy e területeken gyakran ütközik akadályokba: a hatékonyságnövelő intézkedések rendre megrekednek, az eredmények pedig csak ideig-óráig tartanak ki. A McKinsey tanácsadócég új tanulmányában mutatta be a világszerte ismert problémát és annak lehetséges megoldásait.
Az OECD legfrissebb jelentése szerint a világgazdaság 2024-ben ellenállónak bizonyult, azonban egyre több jel utal arra, hogy a növekedés lassulhat a tartós infláció és a bizonytalan gazdaságpolitikai környezet miatt.
Az Európai Unió versenyképességi problémái továbbra is meghatározzák a gazdaságpolitikai vitákat Brüsszelben, miután az európai gazdaságok több mint 20 százalékkal elmaradnak az Egyesült Államoktól az egy főre jutó jövedelem tekintetében. A termelékenységi lemaradás nem a ledolgozott munkaórák számából, hanem az alacsonyabb óránkénti munkaerő-termelékenységből fakad, amit az innovációs és szerkezeti akadályok súlyosbítanak. Az európai vállalatok – különösen a technológiai szektorban – alulteljesítenek amerikai versenytársaikkal szemben, részben az alacsonyabb R&D-beruházások és a korlátozott tőkefinanszírozás miatt. A belső piac széttagoltsága tovább nehezíti a növekedést, míg a humántőke fejlesztése és a tőkepiaci reformok elengedhetetlenek lennének a versenyképesség javításához – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss, az európai versenyképesség problémáit elemző jelentéséből.
Az ülőmunka túlterjedése új kihívások elé állít sok munkáltatót, munkavállalót, amelyek messze túlmutatnak az egyéni egészségen. Ez a tendencia nemcsak a munkavállalók fizikai és mentális jóllétére van negatív hatással, hanem jelentős pénzügyi és társadalmi következményekkel is jár. A világ multinacionális vállalatainak egészségprogramjainál nagyobbrészt prioritás a mozgás, a világ bármely régiójában a legfontosabb problémák egyike az inaktív munkavállaló. Nem meglepő hát, hogy egyre több munkahelyen jelenik meg a well-being menedzseri, well-being vezetői, sportnagyköveti új szerepkör, már akár 50 fő feletti munkahelyeken is, hogy az életmóddal összefüggő, munkahelyi kockázatokat kezeljék ott, ahol a probléma keletkezik. A munkahelyen!
A vasárnapi választások eredményeképpen két hónapon belül felállhat az új német koalíciós kormány, amelynek számos komoly gazdasági problémával kell szembenéznie. Jelen írásomban e kihívások munkaerőpiaci aspektusait veszem számba, és röviden kitérek arra is, hogy ezeknek milyen hatása lehet a hazai munkaerőpiacra.
A mesterséges intelligencia térnyerése és a négynapos munkahét bevezetése közötti összefüggéseket vizsgálja egy új felmérés. Az eredmények szerint a fiatalok többsége támogatja a rövidebb munkahetet, miközben az AI-eszközök segíthetnek a termelékenység növelésében - írja a Cnbc.
Szegény Rachel Reeves brit pénzügyminiszter! Még mielőtt január 29-én elmondta volna a várva várt „növekedési beszédét”, a kritikák elárasztották a közösségi médiát és az étert. Egyesek szerint megközelítése túlságosan szétszórt, és túlságosan olyan intézkedésekre támaszkodik, amelyek hatása csak hosszú távon lesz érezhető. Mások szerint egyes programok ellentétesek a kormány környezetvédelmi vállalásaival, és nem egyenletesen oszlanak el az országban, valamint az egész programcsomag túl sokba kerül. Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója odáig is elment, hogy nyilvánosan Reeves-t olyan embernek írta le, mint akinek „fogalma sincs a dolgokról”.
Az inflációs adat után nagy erősödést követett a gyengülés.
Az elnök szentségtelenségről beszélt.
Milliárdos üzlettel erősíti szemüvegpiaci pozícióját a Meta.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Washingtonba utazott az izraeli kormányfő.
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
