Mától új termékekkel bővül a Demján Sándor Program: az EXIM Magyarország és a Nemzetgazdasági Minisztérium két új, célzott finanszírozási konstrukciót indított el. A Jövő Exportőrei Forgóeszközhitel a hazai vállalkozások működését és a vevőkörük bővítését támogatja, a Jövő Exportőrei Befektetési Hitel pedig a magyarországi székhelyű vállalatok terjeszkedését és nemzetközi értékláncokba történő bekapcsolódását segíti elő – írja az EXIM Bank közleménye.
Az euróövezeti bankok az elmúlt negyedévben korlátozták a vállalatok hitelhez jutását, és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt várhatóan tovább szigorítják a hitelezési feltételeiket - derült ki az Európai Központi Bank kedden közzétett hitelezési felméréséből.
Rekordszintű, 71,9 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el tavaly a CIB Bank, ami 21% feletti tőkearányos megtérülést jelent. A hitelek és a betétek növekedése szempontjából egyaránt az első két helyen végeztek az elmúlt két évben a magyar bankok körében, a hitelportfólió kiváló minőségének fenntartása mellett – közölték a társaság mai sajtótájékoztatóján. Fejlesztéseik nagy része a digitalizációra, a kibervédelemre, az ügyfélelégedettség növelésére és az ESG területén történő folyamatos előrelépésre irányul. A kormány által elvárt ATM-hálózatbővítés részleteiről még korai beszélni, a tranzakciós illetéktől megtisztítva pedig egyáltalán nem drága a bankolás Magyarországon - vélik a bank vezetői.
Nemcsak az derült ki szerdán a magyar bankszektorról, hogy rekordnyereséget könyvelt el tavaly, hanem az is, hogy ott kezdte az idei évet, ahol a tavalyit abbahagyta: a lakossági hitelezés dübörgött, a vállalati viszont vergődött januárban. Az új személyi kölcsönök átlagösszege most először lépte át a 3 millió forintot, a lakáshiteleké pedig 20 millióhoz közelít. Négy év után először fordult elő, hogy az első hónapban nagyobb összeg került a lakossági bankszámlákra, mint amennyi elhagyta azokat, ebben már a PMÁP-kamatfizetéseknek is szerepe lehetett. A témával részletesen foglalkozunk a Portfolio május 22-ei Hitelezés 2025 konferenciáján, érdemes minél előbb regisztrálni a rendezvényre!
2024 negyedik negyedévében a bankok változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, és a következő félévben sem terveznek változtatni rajtuk, a Demján Sándor Program hatására viszont a forinthitelek iránti kereslet élénkülésére számítanak - közölte honlapján legfrissebb Hitelezési felmérésének eredményét az MNB. A bankok közel fele erősödő hitelkeresletet tapasztal a lakásprojektek finanszírozása iránt, és a bankok kétharmada növelné a lakáshitelek felárát a kereslet erősödése mellett, míg a fogyasztási hitelek sztenderdjein nem terveznek változtatni.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. Az első részben azt jártuk körbe, hogyan reagálhat az Európai Unió Donald Trump amerikai elnök vámfenyegetésére. A téma a hétfői EU-csúcson is terítékre került, bár hivatalosan biztonságpolitikai beruházásokról tárgyaltak a vezetők. Vendégünk Szabó Dániel, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője volt. A második blokkban a hitelezésről beszélgettünk: miközben a lakossági hitelfelvétel tavaly lendületet kapott, ez a dinamika nem terjedt át a vállalati szektorra. Ezzel kapcsolatban Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Az amerikai bankok jelzése szerint erősödött a vállalati hitelek iránti kereslet 2024. negyedik negyedévében – írja a Reuters. A Fed hétfőn publikált felméréséből kiderült, hogy a keresletnövekedést jelentő bankok nettó részaránya először változott pozitív irányba két év után.
Egy éve azt írtuk, jó esély van arra, hogy 2024 a hitelpiaci kilábalás éve lesz az előző évi szabadesés után. A lakossági hitelezés végül szinte minden várakozást felülmúlva robbant egy nagyot: még soha nem vettek fel annyi lakáshitelt és személyi kölcsönt a háztartások, mint tavaly, legalábbis forintösszegüket tekintve. A vállalati hitelezésben viszont késik a kilábalás: a forint gyengülése, vagyis az átértékelődés többet „tett” a hitelállomány bővüléséért 2024-ben, mint az aktuális hiteltranzakciók. Azt is megnéztük, mi újság a bankbetéteknél.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa egy évvel, 2026. december végéig meghosszabbította a jegybank hitelintézeteknek nyújtott zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjait, a további éves hosszabbításokról pedig szakmai mutatószámrendszer alapján dönt majd. Idén január 31-től bővül a kedvezményprogramba beszámítható kitettségek köre is. Mindez kiszélesítheti az ügyfeleknek nyújtandó zöld termékek körét, csökkentheti a klímaváltozás banki kockázatát és a hazai karbonkibocsátást is. A program kapcsán érintett zöld hitelek és kötvények volumene 1236 milliárd forintnyi - közölte az MNB.
Az orosz bankszektor rekordnyereséget ért el 2024-ben, azonban a szakértők a jövőbeli kihívásokra figyelmeztetnek. A magas kamatlábak és a stabil hitelállomány-növekedés hozzájárultak a kimagasló eredményhez, de a hitelezés növekedése már lassulni kezdett, és a bankok vezetői aggódnak a szigorodó szabályozás miatt - írja a Reuters.
Létezik már 6% alatti lakáshitelkamat és 10% alatti személyikölcsön-kamat is a magyar piacon, a hitelfelvevők többsége azonban ennél magasabb hitelfelvételi költségekkel találkozik. Az MNB friss, tavaly novemberi adatai alapján 2024-ben a nem túl alacsony kamatszint ellenére is sikerülhetett a csúcsdöntés a magyar bankoknak a lakáshitelek és a személyi kölcsönök piacán egyaránt. A vállalati hitelezés nem teljesített ilyen meggyőzően, miközben a vállalati betétek is kevésbé gyarapodtak, mint a lakosságiak. A jegybank hétfőn közzétett friss statisztikáiból szemezgettünk.
Jó úton halad a hazai lakáshitelezés afelé, hogy 1400 milliárd forint körüli új kihelyezéssel rekordot döntsön idén, az októberi jegybanki adatok ugyanis újabb duplázódást mutatnak az egy évvel korábbihoz képest. "Apró" szépséghiba, hogy a használt lakások piaca fűti a hitelezést, ami az építőipar és a gazdasági növekedés szempontjából kevésbé előremutató. A személyi kölcsönök is csúcson vannak, a vállalati hitelezést viszont csak az euróhitelek és a támogatott termékek tartják életben, az új beruházások itt is nagyon hiányoznak. Az MNB szerdán közzétett banki adataiból szemezgettünk.
Továbbra is stabil és ellenálló a magyar bankrendszer, ráadásul a Magyar Nemzeti Bank által korábban azonosított kockázatok is érdemben csökkentek mára - állapította meg a jegybank friss Pénzügyi stabiltitási jelentése. A kamatok visszaesése miatt elérte jövedelmezőségi csúcsát a bankrendszer, a hitelpiacot pedig látványos kettőség jellemzi: a kkv-hitelezést nem sikerült idén beindítani. Összefoglaljuk a jelentés fő üzeneteit az alábbiakban.
2022 második felétől kezdődően többek között a kedvezőtlen kamatkörnyezet hatására jelentős visszaesés volt tapasztalható a vállalati hitelszerződési volumenben. A magas piaci kamatok ellensúlyozására jött létre a kormány kezdeményezésére az EXIM államilag támogatott hitelkonstrukciókat kínáló Baross Gábor Hitelprogramja. A BGH keretein belül megkötött 3 684 darab vállalati hitelszerződés által megközelítőleg 206 milliárd forint kamatmegtakarítást érhettek el a vállalatok, amely jelentősen támogatta a gazdaság újraindítását. A BGH 1 200 milliárdos keretéből 600 milliárd forint forgóeszközfinanszírozási célra volt igénybe vehető. Sokan gondolták úgy, hogy a vállalatok a kedvező forgóeszköz-finanszírozás miatt saját forrásaikat állampapírba vagy lekötött betétekbe fogják fektetni, mivel a támogatott hitelek kamatát meghaladták az állampapír vagy betéti hozamok. Az EXIM ügyfeleinek 2023-as pénzügyi beszámolóiból kinyerhető adatok alapján ma már megállapítható, hogy a kifolyósításra került forgóeszközhitelek mintegy 95 százaléka valós reálgazdasági célt szolgált.
Most már két éve stagnál a vállalkozások hiteltartozása Magyarországon, a mikrovállalkozásoknál drámai a csökkenés. A nagyobb cégek is halogatják beruházásaikat, euróhitelt vesznek fel vagy egyenesen külföldi finanszírozáshoz nyúlnak, a legtöbben azonban kedvezőbb kormányzati hitelprogramra számítva kivárnak. Az új lehetőségekre már nem kell sokat várni: készül a Demján Sándor-program, és az első, kkv-kat érintő bejelentések akár már a szerdai Kormányinfón megérkezhetnek. Ezúttal a kkv-k finanszírozási helyzetét vázoljuk röviden. UPDATE: cikkünk megjelenése után nem sokkal be is jelentette a Demján Sándor-program néhány intézkedését a kormány, további részletek említése nélkül.
Kétarcú folyamatok zajlanak a magyar hitelpiacon: a lakossági hitelezés dübörög (csak idén 5,8%-kal nőtt az állomány), a vállalati viszont nagyon gyengén muzsikál (mindössze 0,9%-kal bővült). Lakáshitelből dupla annyit vettünk fel augusztusban, mint egy évvel korábban, a vállalatok viszont halogatják a hitelfelvételt – mutatják az MNB szerdán közzétett adatai.
Összejátszhattak a hatóság embereivel.
A mélyelemzés és a kritikai gondolkodás nem helyettesíthető algoritmusokkal.
Egy szakaszon megrongálódott a pálya is.
Közben telefonon egyeztetett Washington és Moszkva.
Megszólalt az amerikai elnök.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
