Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa egy évvel, 2026. december végéig meghosszabbította a jegybank hitelintézeteknek nyújtott zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjait, a további éves hosszabbításokról pedig szakmai mutatószámrendszer alapján dönt majd. Idén január 31-től bővül a kedvezményprogramba beszámítható kitettségek köre is. Mindez kiszélesítheti az ügyfeleknek nyújtandó zöld termékek körét, csökkentheti a klímaváltozás banki kockázatát és a hazai karbonkibocsátást is. A program kapcsán érintett zöld hitelek és kötvények volumene 1236 milliárd forintnyi - közölte az MNB.
Az orosz bankszektor rekordnyereséget ért el 2024-ben, azonban a szakértők a jövőbeli kihívásokra figyelmeztetnek. A magas kamatlábak és a stabil hitelállomány-növekedés hozzájárultak a kimagasló eredményhez, de a hitelezés növekedése már lassulni kezdett, és a bankok vezetői aggódnak a szigorodó szabályozás miatt - írja a Reuters.
Létezik már 6% alatti lakáshitelkamat és 10% alatti személyikölcsön-kamat is a magyar piacon, a hitelfelvevők többsége azonban ennél magasabb hitelfelvételi költségekkel találkozik. Az MNB friss, tavaly novemberi adatai alapján 2024-ben a nem túl alacsony kamatszint ellenére is sikerülhetett a csúcsdöntés a magyar bankoknak a lakáshitelek és a személyi kölcsönök piacán egyaránt. A vállalati hitelezés nem teljesített ilyen meggyőzően, miközben a vállalati betétek is kevésbé gyarapodtak, mint a lakosságiak. A jegybank hétfőn közzétett friss statisztikáiból szemezgettünk.
Jó úton halad a hazai lakáshitelezés afelé, hogy 1400 milliárd forint körüli új kihelyezéssel rekordot döntsön idén, az októberi jegybanki adatok ugyanis újabb duplázódást mutatnak az egy évvel korábbihoz képest. "Apró" szépséghiba, hogy a használt lakások piaca fűti a hitelezést, ami az építőipar és a gazdasági növekedés szempontjából kevésbé előremutató. A személyi kölcsönök is csúcson vannak, a vállalati hitelezést viszont csak az euróhitelek és a támogatott termékek tartják életben, az új beruházások itt is nagyon hiányoznak. Az MNB szerdán közzétett banki adataiból szemezgettünk.
Továbbra is stabil és ellenálló a magyar bankrendszer, ráadásul a Magyar Nemzeti Bank által korábban azonosított kockázatok is érdemben csökkentek mára - állapította meg a jegybank friss Pénzügyi stabiltitási jelentése. A kamatok visszaesése miatt elérte jövedelmezőségi csúcsát a bankrendszer, a hitelpiacot pedig látványos kettőség jellemzi: a kkv-hitelezést nem sikerült idén beindítani. Összefoglaljuk a jelentés fő üzeneteit az alábbiakban.
2022 második felétől kezdődően többek között a kedvezőtlen kamatkörnyezet hatására jelentős visszaesés volt tapasztalható a vállalati hitelszerződési volumenben. A magas piaci kamatok ellensúlyozására jött létre a kormány kezdeményezésére az EXIM államilag támogatott hitelkonstrukciókat kínáló Baross Gábor Hitelprogramja. A BGH keretein belül megkötött 3 684 darab vállalati hitelszerződés által megközelítőleg 206 milliárd forint kamatmegtakarítást érhettek el a vállalatok, amely jelentősen támogatta a gazdaság újraindítását. A BGH 1 200 milliárdos keretéből 600 milliárd forint forgóeszközfinanszírozási célra volt igénybe vehető. Sokan gondolták úgy, hogy a vállalatok a kedvező forgóeszköz-finanszírozás miatt saját forrásaikat állampapírba vagy lekötött betétekbe fogják fektetni, mivel a támogatott hitelek kamatát meghaladták az állampapír vagy betéti hozamok. Az EXIM ügyfeleinek 2023-as pénzügyi beszámolóiból kinyerhető adatok alapján ma már megállapítható, hogy a kifolyósításra került forgóeszközhitelek mintegy 95 százaléka valós reálgazdasági célt szolgált.
Most már két éve stagnál a vállalkozások hiteltartozása Magyarországon, a mikrovállalkozásoknál drámai a csökkenés. A nagyobb cégek is halogatják beruházásaikat, euróhitelt vesznek fel vagy egyenesen külföldi finanszírozáshoz nyúlnak, a legtöbben azonban kedvezőbb kormányzati hitelprogramra számítva kivárnak. Az új lehetőségekre már nem kell sokat várni: készül a Demján Sándor-program, és az első, kkv-kat érintő bejelentések akár már a szerdai Kormányinfón megérkezhetnek. Ezúttal a kkv-k finanszírozási helyzetét vázoljuk röviden. UPDATE: cikkünk megjelenése után nem sokkal be is jelentette a Demján Sándor-program néhány intézkedését a kormány, további részletek említése nélkül.
Kétarcú folyamatok zajlanak a magyar hitelpiacon: a lakossági hitelezés dübörög (csak idén 5,8%-kal nőtt az állomány), a vállalati viszont nagyon gyengén muzsikál (mindössze 0,9%-kal bővült). Lakáshitelből dupla annyit vettünk fel augusztusban, mint egy évvel korábban, a vállalatok viszont halogatják a hitelfelvételt – mutatják az MNB szerdán közzétett adatai.
Felrobbant a lakossági hitelezés az év első hónapjaiban Magyarországon. Áprilisban már több mint háromszor annyi lakáshitelt vettek fel a háztartások, mint egy évvel korábban, pedig a kamatok 6% fölött ragadtak. A lakáshitelek 121 milliárd forintos havi új kihelyezése csaknem kétéves csúcsot, a személyi kölcsönök 68 milliárdja pedig történelmi rekordot jelent, miközben a lakossági betétállomány stagnált. Az év eddig legerősebb hónapját produkálta a vállalati hitelezés is, a vállalati betétállomány pedig már 11%-kal nőtt egy év alatt.
A 2021-2027-es időszakra szóló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) keretében ebben az évben mintegy 800-850 milliárd forint forrásra jelenik meg felhívás a vállalkozások számára – jelentette be Greinstetter Balázs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára. Elmondta, hogy a GINOP Plusz programok célja, hogy 2030-ra a magyar kkv-k bruttó hozzáadott értékteremtő képessége növekedjen, továbbá a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelkedjen.
A lakáshitelezés éppen lefeleződött, a teljes lakossági hitelpiac a kétharmadára esett 2023-ban az egy évvel korábbihoz képest – mutatják az MNB csütörtökön megjelent statisztikái. Utoljára 2016-ban vettünk fel ennél kevesebb lakáshitelt, és 2018-ban ennél kevesebb bármilyen hitelt – nominálisan. A vállalati hitelpiacot az olcsóbb devizahitelek és az állami hitelprogramok mentették meg a szinte teljes leállástól. Az év vége szerencsére már mindkét oldalon élénkülést hozott, és jó remény van arra, hogy az erőltetett menetben csökkenő forintkamatoknak köszönhetően fellendül a hitelkereslet, így 2024 már a hitelpiaci kilábalás éve lesz. A bankszektor friss éves hitelpiaci és betéti adataiból szemezgettünk. Hitelezés 2024 konferenciánk május 14-én lesz, már érdemes regisztrálni a rendezvényre.
Mától lép életbe a bankok önkéntes akciója, a vállalati hitelek esetében 0%-ra csökken a BUBOR feletti kamatfelár - emlékeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pártolja, hogy a bankok – önkéntes vállalások alapján – fokozottabb hitelezési versenybe kezdtek. A GVH üdvözli a hitelezési piacon folyamatosan élénkülő piaci versenyt, azzal ugyanis a hitelfelvevők jobban járnak, valamint a hitelezés bővülése hozzájárulhat a gazdasági növekedés helyreállításához - írja a GVH a közleményében.
A Nemzetgazdasági Minisztérium Portfolio-n megjelent eredeti felvetéséhez, a BUBOR leváltásához képest kevésbé radikális megoldást talált a kormány és a Magyar Bankszövetség a vállalati hitelek kamatának a csökkentésére: február 1. és május 1. között a BUBOR-nak megfelelő szinten, vagyis 0 százalékpontos kamatfelár mellett vehetnek fel változó kamatozású hitelt a vállalatok, ami az eddigiekhez képest 2-4 százalékponttal alacsonyabb hitelkamatot jelent a futamidő első 6 hónapjában. A megoldás egészséges kompromisszumnak tűnik, a meglévő és a lakossági hiteleket végül nem érinti a változás.
Hétfőn indult el a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 200 milliárd forintos keretösszegű legújabb szakasza. Máris 122 milliárd forintnyi hitelkérelem érkezett a bankokhoz 88 vállalattól.
Alacsony szinten maradt a hitelpiac aktivitása októberben mind a lakossági, mind a vállalati oldalon. Az önkéntes banki THM-plafon bevezetésének és a családtámogatásokkal kapcsolatos változásoknak a pozitív hatása inkább a következő hónapokban érvényesülhet, de akkor is csak mérsékelten. Miközben a hitelállományok éves összevetésben stagnálnak, a háztartási betétállomány esetében 14%-os (több mint 1900 milliárd forintos) csökkenés következett be a tavaly februári csúcs óta, főleg a megtakarítások átrendeződése miatt. Közzétette az MNB a magyar bankszektor októberi hitelpiaci és betéti statisztikáit, ezekből szemezgettünk.
Pontos összegekről beszélt Lázár János.
Ezt biztos nem otthon, a négy fal között tervezik használni.
5000 új töltőpont jön, Magyarország is profitál.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Lénárt Viktorral, a Zero Emission Leadership Group alapító-vezetőjével beszélgettünk.
Az EU-t is sürgeti az idő, ha szeretné megregulázni a kínai e-commerce óriásokat.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?