2024 negyedik negyedévében a bankok változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, és a következő félévben sem terveznek változtatni rajtuk, a Demján Sándor Program hatására viszont a forinthitelek iránti kereslet élénkülésére számítanak - közölte honlapján legfrissebb Hitelezési felmérésének eredményét az MNB. A bankok közel fele erősödő hitelkeresletet tapasztal a lakásprojektek finanszírozása iránt, és a bankok kétharmada növelné a lakáshitelek felárát a kereslet erősödése mellett, míg a fogyasztási hitelek sztenderdjein nem terveznek változtatni.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. Az első részben azt jártuk körbe, hogyan reagálhat az Európai Unió Donald Trump amerikai elnök vámfenyegetésére. A téma a hétfői EU-csúcson is terítékre került, bár hivatalosan biztonságpolitikai beruházásokról tárgyaltak a vezetők. Vendégünk Szabó Dániel, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője volt. A második blokkban a hitelezésről beszélgettünk: miközben a lakossági hitelfelvétel tavaly lendületet kapott, ez a dinamika nem terjedt át a vállalati szektorra. Ezzel kapcsolatban Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Az amerikai bankok jelzése szerint erősödött a vállalati hitelek iránti kereslet 2024. negyedik negyedévében – írja a Reuters. A Fed hétfőn publikált felméréséből kiderült, hogy a keresletnövekedést jelentő bankok nettó részaránya először változott pozitív irányba két év után.
Egy éve azt írtuk, jó esély van arra, hogy 2024 a hitelpiaci kilábalás éve lesz az előző évi szabadesés után. A lakossági hitelezés végül szinte minden várakozást felülmúlva robbant egy nagyot: még soha nem vettek fel annyi lakáshitelt és személyi kölcsönt a háztartások, mint tavaly, legalábbis forintösszegüket tekintve. A vállalati hitelezésben viszont késik a kilábalás: a forint gyengülése, vagyis az átértékelődés többet „tett” a hitelállomány bővüléséért 2024-ben, mint az aktuális hiteltranzakciók. Azt is megnéztük, mi újság a bankbetéteknél.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa egy évvel, 2026. december végéig meghosszabbította a jegybank hitelintézeteknek nyújtott zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjait, a további éves hosszabbításokról pedig szakmai mutatószámrendszer alapján dönt majd. Idén január 31-től bővül a kedvezményprogramba beszámítható kitettségek köre is. Mindez kiszélesítheti az ügyfeleknek nyújtandó zöld termékek körét, csökkentheti a klímaváltozás banki kockázatát és a hazai karbonkibocsátást is. A program kapcsán érintett zöld hitelek és kötvények volumene 1236 milliárd forintnyi - közölte az MNB.
Az orosz bankszektor rekordnyereséget ért el 2024-ben, azonban a szakértők a jövőbeli kihívásokra figyelmeztetnek. A magas kamatlábak és a stabil hitelállomány-növekedés hozzájárultak a kimagasló eredményhez, de a hitelezés növekedése már lassulni kezdett, és a bankok vezetői aggódnak a szigorodó szabályozás miatt - írja a Reuters.
Létezik már 6% alatti lakáshitelkamat és 10% alatti személyikölcsön-kamat is a magyar piacon, a hitelfelvevők többsége azonban ennél magasabb hitelfelvételi költségekkel találkozik. Az MNB friss, tavaly novemberi adatai alapján 2024-ben a nem túl alacsony kamatszint ellenére is sikerülhetett a csúcsdöntés a magyar bankoknak a lakáshitelek és a személyi kölcsönök piacán egyaránt. A vállalati hitelezés nem teljesített ilyen meggyőzően, miközben a vállalati betétek is kevésbé gyarapodtak, mint a lakosságiak. A jegybank hétfőn közzétett friss statisztikáiból szemezgettünk.
Jó úton halad a hazai lakáshitelezés afelé, hogy 1400 milliárd forint körüli új kihelyezéssel rekordot döntsön idén, az októberi jegybanki adatok ugyanis újabb duplázódást mutatnak az egy évvel korábbihoz képest. "Apró" szépséghiba, hogy a használt lakások piaca fűti a hitelezést, ami az építőipar és a gazdasági növekedés szempontjából kevésbé előremutató. A személyi kölcsönök is csúcson vannak, a vállalati hitelezést viszont csak az euróhitelek és a támogatott termékek tartják életben, az új beruházások itt is nagyon hiányoznak. Az MNB szerdán közzétett banki adataiból szemezgettünk.
Továbbra is stabil és ellenálló a magyar bankrendszer, ráadásul a Magyar Nemzeti Bank által korábban azonosított kockázatok is érdemben csökkentek mára - állapította meg a jegybank friss Pénzügyi stabiltitási jelentése. A kamatok visszaesése miatt elérte jövedelmezőségi csúcsát a bankrendszer, a hitelpiacot pedig látványos kettőség jellemzi: a kkv-hitelezést nem sikerült idén beindítani. Összefoglaljuk a jelentés fő üzeneteit az alábbiakban.
2022 második felétől kezdődően többek között a kedvezőtlen kamatkörnyezet hatására jelentős visszaesés volt tapasztalható a vállalati hitelszerződési volumenben. A magas piaci kamatok ellensúlyozására jött létre a kormány kezdeményezésére az EXIM államilag támogatott hitelkonstrukciókat kínáló Baross Gábor Hitelprogramja. A BGH keretein belül megkötött 3 684 darab vállalati hitelszerződés által megközelítőleg 206 milliárd forint kamatmegtakarítást érhettek el a vállalatok, amely jelentősen támogatta a gazdaság újraindítását. A BGH 1 200 milliárdos keretéből 600 milliárd forint forgóeszközfinanszírozási célra volt igénybe vehető. Sokan gondolták úgy, hogy a vállalatok a kedvező forgóeszköz-finanszírozás miatt saját forrásaikat állampapírba vagy lekötött betétekbe fogják fektetni, mivel a támogatott hitelek kamatát meghaladták az állampapír vagy betéti hozamok. Az EXIM ügyfeleinek 2023-as pénzügyi beszámolóiból kinyerhető adatok alapján ma már megállapítható, hogy a kifolyósításra került forgóeszközhitelek mintegy 95 százaléka valós reálgazdasági célt szolgált.
Most már két éve stagnál a vállalkozások hiteltartozása Magyarországon, a mikrovállalkozásoknál drámai a csökkenés. A nagyobb cégek is halogatják beruházásaikat, euróhitelt vesznek fel vagy egyenesen külföldi finanszírozáshoz nyúlnak, a legtöbben azonban kedvezőbb kormányzati hitelprogramra számítva kivárnak. Az új lehetőségekre már nem kell sokat várni: készül a Demján Sándor-program, és az első, kkv-kat érintő bejelentések akár már a szerdai Kormányinfón megérkezhetnek. Ezúttal a kkv-k finanszírozási helyzetét vázoljuk röviden. UPDATE: cikkünk megjelenése után nem sokkal be is jelentette a Demján Sándor-program néhány intézkedését a kormány, további részletek említése nélkül.
Kétarcú folyamatok zajlanak a magyar hitelpiacon: a lakossági hitelezés dübörög (csak idén 5,8%-kal nőtt az állomány), a vállalati viszont nagyon gyengén muzsikál (mindössze 0,9%-kal bővült). Lakáshitelből dupla annyit vettünk fel augusztusban, mint egy évvel korábban, a vállalatok viszont halogatják a hitelfelvételt – mutatják az MNB szerdán közzétett adatai.
Felrobbant a lakossági hitelezés az év első hónapjaiban Magyarországon. Áprilisban már több mint háromszor annyi lakáshitelt vettek fel a háztartások, mint egy évvel korábban, pedig a kamatok 6% fölött ragadtak. A lakáshitelek 121 milliárd forintos havi új kihelyezése csaknem kétéves csúcsot, a személyi kölcsönök 68 milliárdja pedig történelmi rekordot jelent, miközben a lakossági betétállomány stagnált. Az év eddig legerősebb hónapját produkálta a vállalati hitelezés is, a vállalati betétállomány pedig már 11%-kal nőtt egy év alatt.
A 2021-2027-es időszakra szóló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) keretében ebben az évben mintegy 800-850 milliárd forint forrásra jelenik meg felhívás a vállalkozások számára – jelentette be Greinstetter Balázs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára. Elmondta, hogy a GINOP Plusz programok célja, hogy 2030-ra a magyar kkv-k bruttó hozzáadott értékteremtő képessége növekedjen, továbbá a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelkedjen.
A lakáshitelezés éppen lefeleződött, a teljes lakossági hitelpiac a kétharmadára esett 2023-ban az egy évvel korábbihoz képest – mutatják az MNB csütörtökön megjelent statisztikái. Utoljára 2016-ban vettünk fel ennél kevesebb lakáshitelt, és 2018-ban ennél kevesebb bármilyen hitelt – nominálisan. A vállalati hitelpiacot az olcsóbb devizahitelek és az állami hitelprogramok mentették meg a szinte teljes leállástól. Az év vége szerencsére már mindkét oldalon élénkülést hozott, és jó remény van arra, hogy az erőltetett menetben csökkenő forintkamatoknak köszönhetően fellendül a hitelkereslet, így 2024 már a hitelpiaci kilábalás éve lesz. A bankszektor friss éves hitelpiaci és betéti adataiból szemezgettünk. Hitelezés 2024 konferenciánk május 14-én lesz, már érdemes regisztrálni a rendezvényre.
Mától lép életbe a bankok önkéntes akciója, a vállalati hitelek esetében 0%-ra csökken a BUBOR feletti kamatfelár - emlékeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Brüsszel késznek tűnik alkalmazkodni a brit elvárásokhoz.
Emelkednek az európai tőzsdék.
Nem egyszerűen fegyverkezni Európa, teljesen a saját lábára áll.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
