Japán, Svédország, Németország, Kanada, Guyana, Egyesült Királyság. A felsorolt országok közül csak az egyik tartozik a világ tíz legfejlettebb országa közé a legismertebb fejlettségi mutató alapján (egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritáson mérve), melyik az? Bizonyára nem minden olvasónk vágta rá azonnal a helyes választ, Guyanát.
Hétfőn az amerikai nyersolaj ára 5,33 dollárral (7,22%) esett, így 68,51 dolláron zárt hordónként, míg a globális referenciaértéknek számító Brent 5,53 dollárral (7,18%) csökkent, 71,48 dolláron zárva. Az árak most a legalacsonyabbak azóta, hogy Izrael június 13-án megkezdte Irán bombázását - tudósított a Cnbc.
Magyarország 4 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényeket háromszoros túljegyzés mellett, elsősorban 5 éves lejáratra. A lépés stabil forrást biztosít a költségvetésnek, miközben javítja az államadósság szerkezetét és növeli a pénzügyi mozgásteret.
A nemzetközi elitegyetemi álmokat dédelgető BME a legfejlettebb technológiákra építve képzeli el a felzárkózást, és ebben a mesterséges intelligencia alapú megoldások mindennapokba emelése kulcsszerepet játszik, többek között az építőmérnöki képzésben. Mint az intézmény legutóbbi konferenciáján kiderült, az építőipar hatékonyságnövelését már most idehaza is egy sor AI-hajtotta megoldás segíti a szimulációtól a digitális ikrek használatáig. „Ma már nem az a kérdés, hogy mit tudunk, hanem hogy mit érdemes megcsinálni az AI világában” – jelölték ki az egyik fő rendezőelvet a meghívott szakértők. Hasonló témákat tűz napirendjére az ősz csúcsrendezvénye, a Portfolio Future of Construction 2025 konferencia is.
Az Egyesült Királyság májusi megállapodása után most úgy látszik, Kanada is gyorsan megállapodik az unióval, hogy részesedhessen az európai újrafegyverkezésben rejlő lehetőségekből. Az országnak több éve kész az EU-s kereskedelmi megállapodása, ami eddig is jelentős fellendülést hozott, de most újabb löketet kaphat, miután az új amerikai elnök politikai döntései fényében jelentősen felértékelődött a két féllel kapcsolatban tipikusan emlegetett megbízhatóság.
Napjainkra gyökeresen megváltozott a daganatos betegek ellátásának rendszere és lehetőségei, ezáltal az esélyek is. Ennek köszönhető, hogy a rákos betegségek nagy része ma már krónikus betegség, ami azt jelenti, hogy gyógyítható és együtt lehet vele élni, akár áttétes betegség esetén is - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, aki elismerte azt is, hogy miközben elvileg minden magyar beteg számára kidolgozottak a járható betegutak, a napi valóságban ez nem mindig látható. Azt is kiemelte, hogy a gyógyulás és a kezelés komplex folyamat. Ehhez pedig közösségben kell gondolkodni, mind a betegnek, mind pedig az orvosi csapatnak. A fő üzenet: közösségben könnyebb. És Dank Magdolna azt vallja, hogy ugyanez igaz a megelőzésre is. Arról is beszélgettünk a főigazgatóval, hogy mely betegségek a leggyakoribbak, hol alakulnak ki a leginkább rákos elváltozások és egyáltalán milyen okokra vezethetőek vissza. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes daganatok egyre gyakrabban fiatalabb korban jelennek meg betegeknél és a daganatkutatások fókuszába került éppen ezért ez a terület. Az interjúban részletesen foglalkozunk a prevenció fontosságáról, sorra vesszük, hogy mit tehet az egyén saját egészsége legjobb védelme érdekében, és ennek kapcsán nem csak a nagyon fontos szűrővizsgálatokat érintjük. Rákérdeztünk azokra a hírekre is, miszerint van olyan forgatókönyv, amelynek keretében az intézet önállósága megszűnne a jövőben.
A nagyobb üzlethelyiségek piaca épp kezdett magára találni, amit most megállíthat a plázastop szigorítása. Budapesten elsősorban a bevásárlóközpontok, retail parkok, hipermarketek és nagy alapterületű belvárosi egységek piaci mozgástere szűkül, de a szigorúbb szabályozás hűtheti a külföldi befektetői kedvet, és rendkívül negatív hatással lesz a vidéki piaci folyamatokra, fejlesztésekre is. Különösen nagy gondokat okozhat a dinamikusan fejlődő agglomerációs övezetekben, ahol az új lakónegyedek kereskedelmi kiszolgálása már most is infrastrukturális kihívásokat jelent.
Közhely: a letűnt 20. századdal együtt megszűnt jaltai világrend és az azt követő, rövid életű USA-domináns egypólusú rendszer is már a múlté. Helyüket egy rendkívül összetett, mégis alapvető küzdelem vette/veszi át a világban. Egy nemrégiben megjelent, a nemzetközi jog és történelmi tapasztalatok szemszögéből írt véleménycikk után a meglévő és körvonalazódó új struktúrák együttműködési lehetőségeiről írok – kifejezetten az EU szempontjából.
Donald Trump amerikai elnök meghozta a döntést: bőven a kéthetes hatátidő lejárta előtt megindította az Irán elleni támadást. B-2 Spirit bombázók bunkerromboló bombákat dobtak le a perzsa állam nukleáris létesítményeire, majd az elnök felszólította Teheránt, hogy üljenek le tárgyalni az atomprogram teljes leszereléséről. Irán pedig, jelezvén, hogy a békés rendezésről egyelőre hallani sem akarnak, ballisztikus rakétákat lőtt ki Izraelre. A helyzet egyértelmű eszkalációt jelent, de továbbra sem kifejezetten valószínű az egész Közel-Keletet lángba borító, több ország területére kiterjedő háború, sem Irán katonai megszállása. Nézzük meg, mi történhet most.
Több mint duplájára emelné az uniós cigarettaadót az Európai Bizottság – de a hevített dohányt megkímélné. Egy kiszivárgott belső dokumentum alapján a javaslat markáns árnövekedést hozna, de eltérő hatást gyakorolna a tagállamokra, Magyarországon viszont komoly drágulás jöhetne – számolt be az Euractiv.
A vállalkozások számának alakulása, megszűnése és fennmaradása nem pusztán statisztikai adat, hanem a gazdaság élő, lélegző struktúrájának lenyomata. Az üzleti élet dinamikáját vizsgálva kirajzolódik, hogyan alkalmazkodik a magyar gazdaság a belső és külső kihívásokhoz. A vállalkozásdemográfiai adatok alapján elmondható, hogy az elmúlt években markáns átrendeződés ment végbe a hazai vállalkozási struktúrában, különösen a mikrovállalkozások súlyának változásában és a cégek átlagos élettartamában. Ezen változások mozgatórugóinak megértése elengedhetetlen a hatékony gazdaságpolitikai döntéshozatalhoz. A Demján Sándor Program is annak érdekében jött létre, hogy válaszolva a felmerülő kihívásokra, elősegítse a kkv-szektor versenyképességének javulását, amelynek építőköve a mikro szinten, az egyes vállalatoknál található. A teljes egész fejlesztéséhez a vállalati szinten kell elérni hatékonyságjavulást, méretugrást, kezdve a legkisebb mikrovállalkozásoktól a potenciálisan a nemzetközi versenyben is helytállni képes középvállalkozásokig.
Franciaország új lendületet adna az euró globális szerepének megerősítéséhez közös uniós adósságkibocsátással. A cél, hogy az euró biztonságos befektetési eszközzé váljon a dollár mellett, kihasználva a geopolitikai bizonytalanságot és a befektetői bizalom átrendeződését. A javaslatot Németország és Hollandia továbbra is ellenzi – írja a Financial Times.
"Én vagyok Donald Trump legrosszabb rémálma, egy progresszív muszlim bevándorló, aki valóban küzd azokért a dolgokért, amelyekben hiszek" - válaszolta Zohran Mamdani arra a kérdésre, hogy New York polgármestereként miért lenne ő a legalkalmasabb arra, hogy felvegye a harcot az amerikai elnökkel szemben. A harmincas évei elején járó állami képviselő váratlan, de erős riválissá nőtte ki magát a New York-i politika intézményes figurájának tekintett Andrew Cuomóval szemben, aki szintén az Egyesült Államok leghatalmasabb városának vezetői pozíciójára pályázik, miután botrányos körülmények között lemondásra kényszerült pár évvel ezelőtt. Cuomo szerint Trump úgy hatolna át a relatíve tapasztalatlan baloldali politikuson, "mint kés a vajon", mire a Bernie Sanders és Alexandria Ocasio-Cortez által támogatott Mamdani azt vágta a volt kormányzó fejéhez, hogy az ő kampányát legalább nem ugyanazok a milliárdosok finanszírozzák, akik Donald Trumpot. New York demokrata polgármesterjelölti előválasztása a kezdeti várakozásokkal szemben rendkívül kiélezett párharccá alakult, ami a párt egész jövőjére hatással lehet: középre vagy balra vezet az út?
A digitális kereskedelem az elmúlt évtizedben a gazdaság egyik leggyorsabban növekvő szektorává vált, és 2024-ben is újabb mérföldköveket ért el Magyarországon. Jelentős változások történtek emellett az élen.
A Cybernews kutatói 2025 első felében 30 különböző adatszivárgási adatbázist azonosítottak, melyek együttesen 16 milliárd bejelentkezési adatot tartalmaznak – köztük jelszavakat, e-mail címeket és más hitelesítő adatokat.
Az időtényezőnek fontos szerepe van a részvény- és devizapiacokon, többek között erre reagált a Gránit Bank legújabb fejlesztésével. A digitális bank megújult mobilalkalmazása kettő az egyben megoldással egy felületen ad lehetőséget a napi pénzügyek elintézésére és a befektetések kezelésére, biztosítva a piaci eseményekre történő azonnali reagálás lehetőségét. A banknál a befektetési tranzakciók 98 százalékát már a mobilalkalmazásból bonyolítják le az ügyfelek.
Március és május között országosan átlagban 5,8%-ot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.
Vannak olyan szakmák, ahol nem 5-10%-kal nőnek a bérek, hanem 20-30-40%-kal. Összegyűjtöttük, hogy a hivatalos bérstatisztikák alapján hol nőnek a legnagyobb mértékben a fizetések és hol látható a legkisebb növekedés. Vannak olyan munkakörök, ahol könnyen lehet, hogy nem érdemes sok időt elvesztegetni, mert stagnálnak a bérek Magyarországon.
Az elmúlt napokban az egész világ azt találgatta, hogy Irán vajon meg fogja-e lépni a Hormuzi-szoros lezárását. Egy ilyen húzás kétségtelenül drámaian eszkalálná a konfliktust, bár nem elsősorban Jeruzsálem és Teherán között, hanem ez már nyílt hadüzenet lenne az egész világ számára. Eddig szinte minden afelé mutat, hogy ebbe az irányba eszkalálódik a háború, mégis van néhány dolog, ami a drasztikus beavatkozás ellen szól.
A magyar gazdaság fejlettségi szintje az európai uniós átlag 77 százaléka volt 2024-ben – derült ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból az országok vásárlóerő paritáson számolt GDP-jéről. Ezzel párhuzamosan a magyar végső lakossági fogyasztás az uniós átlag 72 százalékára zárkózott 2024-ben, amely 2 százalékpontos javulást jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. Az európai uniós rangsorban elfoglalt helyünk mindkét mutatóban változatlan: míg a GDP tekintetében hazánk öt államot előz meg, addig a fogyasztás mértéke ismételten a legalacsonyabb volt, de most már egyedül, mert Bulgária előrébb lépett.