A Magyar Nemzeti Bank új vezetésének kiemelt célja, hogy a magyar vállalkozások tőkeellátását a jövőben egyre fejlettebb, likvid és átlátható tőkepiac segítse – jelentette ki Varga Mihály a Budapesti Értéktőzsde kereskedésindító csengetését követően. A jegybankelnök felhívta a figyelmet: a célok elérése érdekében az MNB erősíteni kívánja a magyar tőzsde regionális szerepét és az uniós tőkepiacok egységesítésére vonatkozó törekvéseket.
Töretlen a nyugdíj- és egészségpénztárakba áramló tagi és munkáltatói befizetések növekedése – írja az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége. Az ÖPOSZ adatai szerint 2025 első negyedévében a pénztárak taglétszám-növekedése is folytatódott. A nyugdíjpénztárak vagyongyarapodását ugyanakkor visszafogták a lakhatási célú kifizetések. A Pénztárszövetség friss várakozása szerint az év során összesen 150-200 milliárd forint nyugdíjvagyont vehetnek fel lakáscélra a megtakarítók.
Kedd reggel 10 órakor ülést tart a parlament Gazdasági Bizottsága, ahol egyetlen érdemi napirendi pont szerepel. A bizottság dönt "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat" című önálló bizottsági indítvány benyújtásáról. A dokumentum jelen pillanatban még nem elérhető nyilvánosan elektronikus úton, viszont Tordai Bence ellenzéki képviselő elérhetővé tette azt. Ebből kiderül, hogy a módosítás 4-re emelné az alelnökök számát.
Az MNB összesen 103 millió forint bírságot szabott ki kilenc biztosítóra a csoportos hitelfedezeti biztosítások termékfelügyeleti és -irányítási problémái miatt. Az MNB a piaci szereplőktől mielőbbi intézkedést vár el annak érdekében, hogy garantálják a megfelelő termékfelügyeleti és -irányítási folyamatokat - közölte az MNB.
A világban tapasztalható bizonytalan geopolitikai és kereskedelmi helyzet olyan inflációs kockázatokat hordoz magában, amelyek miatt a Magyar Nemzeti Banknak újra és újra meg kell erősítenie elkötelezettségét a fegyelmezett monetáris politika fenntartása mellett – jelentette ki Varga Mihály, aki részt vett a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) májusi ülésén, Bázelben. Erről az MNB küldött közleményt.
Az MNB a jogszabályi előírásoknak megfelelő működés helyreállításáig megtiltotta a River Factoring Zrt.-nek az osztalékfizetést, illetve új kezesség- és garanciavállalási ügyletek megkötését. A felügyelet 14,6 millió forint bírságot is kirótt a pénzügyi vállalkozásra a fedezetértékelés, kockázatvállalás, ügyfél- és ügyletminősítés, céltartalékképzés, illetve az adatszolgáltatás terén feltárt hiányosságok miatt - közölte az MNB.
A bankszektor digitális átalakulása rohamléptekben halad, és a Portfolio Financial IT konferencia immár 13. alkalommal kínál egyedülálló betekintést ebbe a folyamatba. A 2025-ös esemény középpontjában a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) forradalma áll, amely alapjaiban rengeti meg a pénzügyi szolgáltatások világát. Az esemény kiváló networking lehetőséget biztosít a bankszektor vezető szakemberei, fintech vállalkozók és technológiai beszállítók számára. A résztvevők megvitathatják a szektor előtt álló kihívásokat, megoszthatják tapasztalataikat, és együtt alakíthatják a pénzügyi szolgáltatások jövőjét.
A múlt héten nagyon kedvező hírek érkeztek a kereskedelmi háborúval kapcsolatban, az amerikai tőzsdék viszont mégsem tudtak érdemi emelkedést produkálni, pedig az elmúlt hetekben szárnyaltak. A héten számos fontos makrogazdasági adat jön, amelyek már érződhet is a kereskedelmi háború hatása. Ezen felül pedig három fontos nemzetközi esemény is várható, amelynek kimenetele nagy mozgásokat idézhet elő nem csak a tőzsdéken, de a forint piacán is.
Amióta Franklin Delano Roosevelt az 1932-es megválasztása után 100 napos programot hirdetett, szokássá vált az amerikai elnökök első bő három hónapját kiemelten kezelni, és a hivatalt elfoglaló politikusok is rendszerint erre az időszakra időzítik legjelentősebb vagy legszimbolikusabb intézkedéseiket. Donald Trump múlt hét szerdán támogatói körében egy michigani nagygyűlésen ünnepelte a jeles napot, ahol „hamisnak” nevezte azokat a közvélemény-kutatásokat, melyek a rohamos népszerűségvesztéséről adnak képet. Trump egyre lejjebb bukdácsoló megítéléséről a Portfolio-n több ízben beszámoltunk, hiszen az egykori ingatlanmogul népszerűsége rekordalacsonyra csökkent 100. hivatalban töltött napjára, gyakorlatilag a felmérések kezdete óta, Rooseveltig visszamenően nem volt példa ilyen kedvezőtlen számokra. Emellett azonban egy másik érdekes trend is kirajzolódik a kutatási adatokból: bekapcsolt ugyanis az amerikai közvélemény termosztatikus működése.
Az elmúlt napokban kedvező volt a hangulat a világ tőzsdéin, miután Trump tegnap bejelentette, hogy sikerült kereskedelmi megállapodást kötni az Egyesült Királysággal, a befektetők pedig már az USA-Kína tárgyalásokat várják, amelyekre hétvégén Svájcban kerül sor. A vámháborús feszültségek enyhülésére pozitívan reagált a piac, bár Ázsiában csak vegyes mozgásokat láttunk, Európában folytatódott az emelkedés az utolsó kereskedési napon. Az amerikai indexek is pluszban kezdtek, bár hamar elfogyott a lendület, látszik, hogy a piacok a kereskedelmi tárgyalások eredményeire várnak.
Itthon az OTP-re, és a Molra figyelt a piac, hiszen a két cég a hajnalban tette közzé első negyedéves számait. Nagy meglepetést nem okozott az OTP az első negyedéves számaival, több eredménysort telibe találtak az elemzők, adózott eredmény soron pedig mérsékelten jobb lett a tényadat, mint ami a konszenzusban szerepel. A Molnak eközben jóval a hosszú távú átlag felett sikerült zárni a negyedévet, ezzel az elemzőket is alaposan meglepve, különösen a Downstream tekintetében. A jelentések után emelkedett mindkét papír árfolyama, és a BUX index történelmi csúcson zárt.
A Magyar Bankszövetség pénteken tartotta meg a GIRO Zrt. nemrég felújított székházában éves rendes Testületi Ülését, amelyen tisztségviselők választására is sor került – közölte a szervezet.
Áprilisban 4,2%-kal emelkedtek az árak éves összevetésben, ami csökkenést jelent a márciusban látott drágulási ütemhez képest, viszont az elemzői konszenuzust meghaladta. A pénzromlási ütem közzététele után küldött elemzői reakciókból kiolvasható, hogy a részletes adatokban mi okozott leginkább kellemetlen meglepetést, egyesek szerint a kilátások sem túl rózsásak. Abban nem egységesek a szakértők, hogy a jegybanknak a friss adatok fényében milyen mozgástere van.
Már több mint egy hónapja él az árrésstop; a március havi élelmiszer-inflációs adatok megjelentek, annak havi változása pedig rendkívül alacsony volt. Felmerül a kérdés, hogy ez a korai siker fenntartható-e?
Elkészült a 2026-os költségvetés, ami olyan rendkívül bizonytalan környezetben született, hogy a legfőbb kérdés az: egyáltalán kiállja-e az idő próbáját annyira, hogy ne kelljen módosítani a fő számait még idén. Kedden a parlament oldalára is felkerült a jövő évi költségvetésről szóló, 267 + 66 oldalas törvényjavaslat, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átadta a tervezetet Kövér László házelnöknek. A büdzsé stabilitását megkérdőjelezi a tavaszi elfogadás, valamint a gyorsan változó vámháborús és geopolitikai helyzet, ám a kormány számára ez mellékessé vált. A cél, hogy a kihirdetett gazdaságpolitikai intézkedéseket (adócsökkentések, béremelések, stb.) jövőre végre tudják hajtani, ha engedi ezt a jelenlegi költségvetési keretrendszer, ha nem. Ez a szempont mindennél fontosabbá válik, a parlamenti választás évének költségvetésében. Szokásos költségvetést értékelő elemzésünk első része, melyben a tervezetet általánosságban mutatjuk be, valamint a bevételi oldal érdekességeire térünk ki alaposabban.
A compliance területe rendkívül sokrétű, és éppen ez adja a szépségét, ugyanakkor a legnagyobb kihívását is. Ma már nem pusztán egyféle „satufék” szerepét tölti be, hanem egyre inkább bevonódik a stratégiai döntéshozatalba, valódi szerepet kap a döntéshozatalkor. A szektorok közötti különbségek hatalmasak: más-más elvárások, szabályozási környezetek és kockázatok jellemzik az egyes iparágakat, így a compliance szereplőinek folyamatosan alkalmazkodniuk kell. A Digital Compliance 2025 konferencián arról is szó volt, hogyan lehet ezt a sokféleséget hatékonyan kezelni.
Szédületes robbanást hozott az első negyedév a tartós befektetési számlák (TBSZ) piacán, januártól márciusig minden korábbinál több számlát nyitottak a befektetők. Három hónap leforgása alatt közel 67 ezerrel nőtt a számlák száma, ez 17%-os bővülést takar a 2024. év végi szinthez képest. A hatalmas felfutást elsősorban a Prémium Magyar Állampapírok kamatfizetései magyarázhatják: a háztartások az év első hónapjaiban ezermilliárd forintot meghaladó kifizetéseket tehettek zsebre, ez a pénz pedig a jelek szerint többek között tartós befektetési számlákon találhatta meg a helyét. Egy TBSZ-en jelenleg átlagosan 14,5 millió forintot tartanak a magyarok, a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) átlagos egyenlege pedig megközelíti a 6 millió forintot.
A holnap megjelenő áprilisi inflációs adat a hazai pénzromlási ütem további jelentős csökkenését mutatja majd - állítják egységesen a Portfolio által megkérdezett szakértők. A visszaesést elsősorban egy "mesterséges" hatás, az árrésstop bevezetése okozza, ami a többségi vélemény szerint a választásokig velünk marad.
A magyar gazdaság idei teljesítménye és a hosszabb távú növekedési kilátások szempontjából is az egyik kulcskérdés, hogy hogyan alakul a magyarországi beruházások, különösen a céges fejlesztések dinamikája. Ezen a téren megkerülhetetlen tényező a vállalatok beruházási kedve, amellyel több konjunktúrafelmérés is foglalkozik. A várható beruházási folyamatok mélyebb megértését az is segíti, hogy egyes adatfelvételekből a beruházások várható iránya, a fejlesztések mögött álló tényezők és korlátok is kirajzolódnak. A legfrissebb felmérések szerint élénkülés várható a hazai vállalati fejlesztésekben, amelyek – a nemzetközi trendet követve – eltolódnak a költségoptimalizálás irányába.