• Megjelenítés

On the other hand

Bod Péter Ákos: délibábot kerget a kormány, a hiba árát egész Magyarország megfizeti

Bod Péter Ákos: délibábot kerget a kormány, a hiba árát egész Magyarország megfizeti

Éveken át a színfalak mögött maradtak a gazdasági kormányzaton belüli torzsalkodások, újabban viszont mind láthatóbbak a konfliktusok. Mondhatnánk, hogy az egészséges közéletnek része az eltérő felfogások ütközése, ám az utóbbi időkben tapasztaltak aligha a közélet remélt nívóemelkedésének a jelei. Inkább a helyzet lett más, mint a szerencsésebb években. 2023-as évben megtorpant a gazdasági növekedés, immár másodszorra kétszámjegyű lett az éves inflációs ráta, fontos térségi összevetésekben csúszott hátra a magyar gazdaság. Nem meglepő hát, hogy felerősödtek a kormányzaton belüli intézményes szembenállások, amelyeket élezhetnek személyes ambíciók, befolyásnövelő szándékok. Az utóbbiakat itt nem taglaljuk, azt viszont érdemes átgondolni, hogy ma, a stagflációs időszak remélhető lezárulása idején miért nő a kormányzati viták hőfoka.

Kritikusan fontos esemény történt a tőzsdéken, innen egy irányba vezet az út

Kritikusan fontos esemény történt a tőzsdéken, innen egy irányba vezet az út

Az Egyesült Államok részvénypiacain minden negyedévben van két tervezhetően fontos időpont, amikor komoly többhetes trendek születhetnek meg. Az egyik ilyen az első hónap végén a gyorsjelentési nagyhét, a másik pedig az utolsó hónap harmadik péntekének nagy határidős és opciós kifutása. Most vagyunk túl az év első ilyen eseményén, amely bika győzelemmel végződött.

Tények és vélemények – viszontválasz Surányi Györgynek

Tények és vélemények – viszontválasz Surányi Györgynek

Január elején egy hosszabb elemzésben írtam a magyar költségvetési folyamatokat, melyre Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szintén hosszú, részletes cikkben reagált. Pulitzer Józsefet idézve: „a hír szent, a vélemény szabad”. Ennek megfelelően természetes, hogy Surányi György véleményét – elismerve az író egyetemi tanár széles ismereteit – tiszteletben tartom. Mégis, néhány megállapítását meglátásom szerint árnyalni kell. Viszontválaszom nem teljes körű.

Mi ez a nagy felhajtás a kamatok körül? Tényleg baj van a BUBOR-ral?

Mi ez a nagy felhajtás a kamatok körül? Tényleg baj van a BUBOR-ral?

Szinte azonnal kisebb piaci felfordulást okozott a Nemzetgazdasági Minisztérium ötlete, miszerint érdemes lenne a változó kamatozású forint hiteleket a BUBOR referenciakamat helyett a diszkont kincstárjegyek hozamához kötni. Utóbbiak hozamszintje jelentősen alacsonyabb (6.86% és 6.72%), mint a 10.75% és 8.51% közötti BUBOR referenciakamatok. Piaci vélekedések szerint részben erre a hírre gyengült a forint közel egy ill. az OTP részvénye pedig több mint két százalékot 2024. január 24-én. A felvetéssel kapcsolatos vélemények és ellenvélemények azóta futószalagon érkeznek, jellemzően a véleményformálók adott helyzetéhez igazodva. Az aktuális pozícióktól függetlenül azt gondolom, hogy a referenciakamatokkal kapcsolatos viták magja mélyebben van, leginkább a referenciakamat-jegyzések sajátosságaiban keresendő. Ennek keretében talán érdemes inkább megvizsgálni a jegyzett referenciakamatokkal kapcsolatos problémákat, pozitívumokat és ezek fényében vetnék fel a jegyzések tartalmi, érdemi jobbítására javaslatokat.

Az elektromos autózás sötét oldala: csúnyán lemaradhat az átállásban a régió és Magyarország

Az elektromos autózás sötét oldala: csúnyán lemaradhat az átállásban a régió és Magyarország

Nagy téttel fogad Európa az autóipari elektromos átállásra, azonban a benzines és dízeles autók értékesítésének 2035-re kitűzött betiltása eltérő mértékben érinheti a különböző EU-s piacokat. Amíg az észak- és nyugat-európai piacok jobban pozícionáltak a növekvő EV-értékesítésre, addig Közép-Kelet-Európában egészen más piaci viszonyok uralkodnak, így megfelelő támogatások nélkül az európai autópiacon jelentős eltolódásra lehet számítani az előbbiek javára - derült ki a Top Tier Consultants legfrissebb előrejelzéséből.

Nagy korrupció, kis gazdasági teljesítmény – Magyarország az EU alsó házában

Nagy korrupció, kis gazdasági teljesítmény – Magyarország az EU alsó házában

Számos tudományos kutatás és szakpolitikai elemzés szerint egy országban a korrupció visszaveti a gazdasági fejlődést. A korrupciónak a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását, miként magát a korrupciót is közvetett indikátorokkal – proxykkal – ragadhatjuk meg. Bár a hazai korrupció rövid távon több esetben is „olajozza” a gazdaság fogaskerekeit, összességében Magyarország mára az EU legkorruptabb, ám szerény gazdasági eredményeket felmutatni képes tagállama lett.

Már közel lehet a piaci tető, most kell óvatosnak lennünk

Már közel lehet a piaci tető, most kell óvatosnak lennünk

Érdekes és az elmúlt években teljesen precedens nélküli szétválást figyelhetünk meg az S&P 100 index idei legjobban és legrosszabbul teljesítő részvényénél. A legjobb Nvidia 23 százalékos emelkedésen van túl eddig idén januárban, míg a tavalyi évben még vele együtt 100+ százalékot emelkedő Tesla 26 százalékot zuhant. Túl az Nvidia-Tesla divergencián is van érdekes tényező az amerikai részvénypiac szelektív mozgásaiban. A 2023-ban megszokott technológiai-hagyományos kettéválás már átterjedt a technológia szinte minden szegmensére is. Könnyen lehet, hogy ez a szuperszelektivitás már a nagyon közel lévő piaci tető egyik előjele.

Ez már a gazdagok képmutatása: Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

Ez már a gazdagok képmutatása: Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

A világ gazdag felének túl sok politikusa és klímavédelmi aktivistája elfelejti, hogy a bolygó nagy részét továbbra is szegénység és éhínség sújtja. Mégis a gazdag országok egyre nagyobb mértékben költenek fejlesztési segélyek helyett klímavédelemre. A Világbank, amelynek elsődleges célja a szegénység felszámolása, most bejelentette, hogy forrásainak nem kevesebb, mint 45 százalékát klímavédelemre fordítja, ami évente mintegy 40 milliárd dollárt von el a szegénység és az éhínség felszámolását célzó erőfeszítésektől.

Egyre több elektromos autó akkumulátora éri el élettartama végét – De mi lesz az újrahasznosításukkal?

Egyre több elektromos autó akkumulátora éri el élettartama végét – De mi lesz az újrahasznosításukkal?

Az elektromos mobilitás globális növekedésével párhuzamosan az elektromos járművek (EV) akkumulátorai iránti igény is egyre növekszik. Ez a kereslet az akkumulátorgyártás jelentős növekedéséhez vezetett: 2030-ra évente több mint öt terawattóra (TWh) óriásgyári kapacitás várható világszerte. Az elektromos járművek élettartamuk végét elérő akkumulátorainak mennyisége is jelentősen növekszik, és a következő évtizedben becslések szerint több mint 100 millió használt járműakkumulátorral lehet számolni.

Svájc meglepő teljesítménye hosszú távon

Svájc meglepő teljesítménye hosszú távon

A befektetési termékek kiválasztásakor a befektetők elsősorban két tényezőre összpontosítanak: az értéknövekedésre és a kockázatra. A Sharpe-mutató egy olyan arányszám, amely éppen ezt a két tényezőt veszi figyelembe. Tanulmányomban azokat a befektetési alapokat tömörítő csoportokat nevezem meg, amelyek a legjobb többlethozam/volatilitás aránnyal (Sharpe-mutatóval) rendelkeznek hosszú távon. Ezen befektetési csoportok az alapok befektetési stratégiái, jellemzői alapján kerültek kialakításra. Az így létrejövő homogén csoportokban a hasonló befektetési politikájú alapok egymás tükrében értékelhetők.

Joseph Stiglitz: üres szavak helyett valódi fellépés kell a klímaválság kezelésére

Joseph Stiglitz: üres szavak helyett valódi fellépés kell a klímaválság kezelésére

Az ENSZ nemrégiben megtartott dubaji klímavédelmi konferenciájának (COP28) hétköznapi megfigyelői megbocsátható módon nagy jelentőséget tulajdonítottak az eseménynek. „Klímakatasztrófa küszöbén állunk, ennek a konferenciának fordulópontot kell jelentenie” – figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár a tanácskozáson. A végső megállapodás megkötésekor aztán Steven Guilbeault kanadai környezetvédelmi miniszter üdvözölte a „megújuló energiával, az energiahatékonysággal és a fosszilis energiahordozókról való átállással kapcsolatos, áttörést jelentő kötelezettségvállalásokat”. Az igazság azonban az, hogy sem a dubaji megállapodás tartalma, sem pedig az, ami kimaradt belőle, nem lesz nagy hatással a klímaváltozásra.

Ki kell javítani a magyar nyugdíjrendszert: a korhatár előtti nyugdíjazás szigorítása, Nők40 helyett Nők43

Ki kell javítani a magyar nyugdíjrendszert: a korhatár előtti nyugdíjazás szigorítása, Nők40 helyett Nők43

Pár napja jelent meg a Portfolio.hu-n Farkas András kétrészes cikke (itt és itt), amelyben a magyar nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetét elemezte, és egyben annak reformjára javaslatokat is tett. Elemzésének kritikus hozzáállásával egyetértek, számos javaslatát támogatandónak tartom. Cikkemben a reformtervek konstruktív továbbfejlesztését és számszerűsítését vázolom némileg módosított sorrendben. Fő célom az volt, hogy segítsem a nyilvános vitát, amely a félreszabott magyar nyugdíjrendszer minél előbbi javítását szolgálná.

Máris itt a Nemzetgazdasági Minisztérium válasza az MNB véleményére a hitelkamatok ügyében

Máris itt a Nemzetgazdasági Minisztérium válasza az MNB véleményére a hitelkamatok ügyében

A jegybanknak a monetáris transzmisszió helyreállításával kell foglalkoznia, mivel annak tökéletlensége okozza a problémát - írja Lóga Máté, gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek ma közzétett reakciójára küldött viszontválaszában a hitelek referenciakamatának a meghatározásáról szóló vitában. Az államtitkár írását most teljes terjedelmében közöljük, minden reakciót örömmel fogadunk a témában a portfolio@portfolio.hu címen.

Nagy károkat okoz a gázai válság – Mi lesz így Izrael és az arab államok közeledésével?

Nagy károkat okoz a gázai válság – Mi lesz így Izrael és az arab államok közeledésével?

A már több mint száz napja tartó gázai háború kellemetlen helyzetbe hozta az arab államokat. A lakosság többségének palesztinok iránti szimpátiája Izrael-ellenes kiállásra ösztönzi a térség vezetőit, akiknek ugyanakkor egyéb érdekeikre és potenciális kihívásokra is figyelemmel kell lenniük. Különösen igaz ez azokra az államokra, amelyek 2020-ban az Ábrahám-megállapodások keretében diplomáciai kapcsolatokat létesítettek Izraellel anélkül, hogy bármilyen érdemi előrelépés történt volna a palesztin kérdésben.

Idén lőttek a nyugdíjasok jutalmának?! Alaposan át kellene írni a szabályokat

Idén lőttek a nyugdíjasok jutalmának?! Alaposan át kellene írni a szabályokat

A Pénzügyminisztérium 2023-2027-es évekre készített tavaly decemberi makrogazdasági és költségvetési előrejelzése szerint idén a GDP-növekedés 3,6% lehet (a 2023 júniusában elfogadott 2024. évre szóló költségvetési törvényben eredetileg 4% szerepelt, de ezt a várakozást a valóság gyorsan felülírta). A 3,6%-os idei növekedési előrejelzést januárban a pénzügyminiszter ismételten megerősítette, így a nyilvánosságban örömteli hírként ünnepelhették, hogy idén nem csupán nyugdíjemelésre és 13. havi nyugdíjra, hanem a GDP-növekedés mértéke alapján nyugdíjprémiumra is számíthatnak a nyugdíjasok. Indokolt-e az öröm? Spoiler: egyáltalán nem, sőt.

Vojnits Tamás: A magasnyomású gazdaság lehet a vezérfonal

Vojnits Tamás: A magasnyomású gazdaság lehet a vezérfonal

Az elmúlt időszakban több cikk és interjú is foglalkozott a „magas nyomású gazdaság” témájával a hazai szaksajtóban, többségében kritizálva a magas nyomású gazdaság koncepciójának gazdaságpolitikává tételét. Úgy vélem, a kialakult polémia a magas nyomású gazdaság fogalmának túlzottan leegyszerűsítő értelmezéséből fakad, miszerint az lényegében azonos a túlfűtött gazdasággal, ami inflációhoz vezet és veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.

Palócz Éva: Mennyit számít az inflációban a gázárvita?

Palócz Éva: Mennyit számít az inflációban a gázárvita?

A szakértők többsége egyetért abban, hogy a megemelt árú lakossági földgáz átlagárának a havi fogyasztási súlyok alapján való mérése nem szerencsés. Ugyanakkor eddig nemigen született olyan írás, amely bemutatta volna, hogy konkrétan hogyan kellene mérni a földgáz-árindexét ebben a különleges helyzetben. Ez a cikk erre igyekszik válaszolni, bemutatva többféle megoldási lehetőséget. A lényeg az, hogy a megemelt árú földgázfogyasztás éves súlyozásán alapuló magyar árindex 2023-ban 18,7-18,8% lett volna, 1,1-1,2 százalékponttal magasabb, mint a ténylegesen mért. Az éves árindex azonban így is egy számjegyű lett volna, igaz, nem októberben, hanem novemberben.

Surányi György: Miért döntött rekordot a magyarországi infláció, az államháztartás hiánya és kamatkiadása?

Surányi György: Miért döntött rekordot a magyarországi infláció, az államháztartás hiánya és kamatkiadása?

Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n.  Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Furcsaság az izraeli támadás kapcsán: mégis hova tűntek az iráni vadászgépek?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility