• Megjelenítés

On the other hand

Nagy korrupció, kis gazdasági teljesítmény – Magyarország az EU alsó házában

Nagy korrupció, kis gazdasági teljesítmény – Magyarország az EU alsó házában

Számos tudományos kutatás és szakpolitikai elemzés szerint egy országban a korrupció visszaveti a gazdasági fejlődést. A korrupciónak a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását, miként magát a korrupciót is közvetett indikátorokkal – proxykkal – ragadhatjuk meg. Bár a hazai korrupció rövid távon több esetben is „olajozza” a gazdaság fogaskerekeit, összességében Magyarország mára az EU legkorruptabb, ám szerény gazdasági eredményeket felmutatni képes tagállama lett.

Már közel lehet a piaci tető, most kell óvatosnak lennünk

Már közel lehet a piaci tető, most kell óvatosnak lennünk

Érdekes és az elmúlt években teljesen precedens nélküli szétválást figyelhetünk meg az S&P 100 index idei legjobban és legrosszabbul teljesítő részvényénél. A legjobb Nvidia 23 százalékos emelkedésen van túl eddig idén januárban, míg a tavalyi évben még vele együtt 100+ százalékot emelkedő Tesla 26 százalékot zuhant. Túl az Nvidia-Tesla divergencián is van érdekes tényező az amerikai részvénypiac szelektív mozgásaiban. A 2023-ban megszokott technológiai-hagyományos kettéválás már átterjedt a technológia szinte minden szegmensére is. Könnyen lehet, hogy ez a szuperszelektivitás már a nagyon közel lévő piaci tető egyik előjele.

Ez már a gazdagok képmutatása: Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

Ez már a gazdagok képmutatása: Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

A világ gazdag felének túl sok politikusa és klímavédelmi aktivistája elfelejti, hogy a bolygó nagy részét továbbra is szegénység és éhínség sújtja. Mégis a gazdag országok egyre nagyobb mértékben költenek fejlesztési segélyek helyett klímavédelemre. A Világbank, amelynek elsődleges célja a szegénység felszámolása, most bejelentette, hogy forrásainak nem kevesebb, mint 45 százalékát klímavédelemre fordítja, ami évente mintegy 40 milliárd dollárt von el a szegénység és az éhínség felszámolását célzó erőfeszítésektől.

Egyre több elektromos autó akkumulátora éri el élettartama végét – De mi lesz az újrahasznosításukkal?

Egyre több elektromos autó akkumulátora éri el élettartama végét – De mi lesz az újrahasznosításukkal?

Az elektromos mobilitás globális növekedésével párhuzamosan az elektromos járművek (EV) akkumulátorai iránti igény is egyre növekszik. Ez a kereslet az akkumulátorgyártás jelentős növekedéséhez vezetett: 2030-ra évente több mint öt terawattóra (TWh) óriásgyári kapacitás várható világszerte. Az elektromos járművek élettartamuk végét elérő akkumulátorainak mennyisége is jelentősen növekszik, és a következő évtizedben becslések szerint több mint 100 millió használt járműakkumulátorral lehet számolni.

Svájc meglepő teljesítménye hosszú távon

Svájc meglepő teljesítménye hosszú távon

A befektetési termékek kiválasztásakor a befektetők elsősorban két tényezőre összpontosítanak: az értéknövekedésre és a kockázatra. A Sharpe-mutató egy olyan arányszám, amely éppen ezt a két tényezőt veszi figyelembe. Tanulmányomban azokat a befektetési alapokat tömörítő csoportokat nevezem meg, amelyek a legjobb többlethozam/volatilitás aránnyal (Sharpe-mutatóval) rendelkeznek hosszú távon. Ezen befektetési csoportok az alapok befektetési stratégiái, jellemzői alapján kerültek kialakításra. Az így létrejövő homogén csoportokban a hasonló befektetési politikájú alapok egymás tükrében értékelhetők.

Joseph Stiglitz: üres szavak helyett valódi fellépés kell a klímaválság kezelésére

Joseph Stiglitz: üres szavak helyett valódi fellépés kell a klímaválság kezelésére

Az ENSZ nemrégiben megtartott dubaji klímavédelmi konferenciájának (COP28) hétköznapi megfigyelői megbocsátható módon nagy jelentőséget tulajdonítottak az eseménynek. „Klímakatasztrófa küszöbén állunk, ennek a konferenciának fordulópontot kell jelentenie” – figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár a tanácskozáson. A végső megállapodás megkötésekor aztán Steven Guilbeault kanadai környezetvédelmi miniszter üdvözölte a „megújuló energiával, az energiahatékonysággal és a fosszilis energiahordozókról való átállással kapcsolatos, áttörést jelentő kötelezettségvállalásokat”. Az igazság azonban az, hogy sem a dubaji megállapodás tartalma, sem pedig az, ami kimaradt belőle, nem lesz nagy hatással a klímaváltozásra.

Ki kell javítani a magyar nyugdíjrendszert: a korhatár előtti nyugdíjazás szigorítása, Nők40 helyett Nők43

Ki kell javítani a magyar nyugdíjrendszert: a korhatár előtti nyugdíjazás szigorítása, Nők40 helyett Nők43

Pár napja jelent meg a Portfolio.hu-n Farkas András kétrészes cikke (itt és itt), amelyben a magyar nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetét elemezte, és egyben annak reformjára javaslatokat is tett. Elemzésének kritikus hozzáállásával egyetértek, számos javaslatát támogatandónak tartom. Cikkemben a reformtervek konstruktív továbbfejlesztését és számszerűsítését vázolom némileg módosított sorrendben. Fő célom az volt, hogy segítsem a nyilvános vitát, amely a félreszabott magyar nyugdíjrendszer minél előbbi javítását szolgálná.

Máris itt a Nemzetgazdasági Minisztérium válasza az MNB véleményére a hitelkamatok ügyében

Máris itt a Nemzetgazdasági Minisztérium válasza az MNB véleményére a hitelkamatok ügyében

A jegybanknak a monetáris transzmisszió helyreállításával kell foglalkoznia, mivel annak tökéletlensége okozza a problémát - írja Lóga Máté, gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek ma közzétett reakciójára küldött viszontválaszában a hitelek referenciakamatának a meghatározásáról szóló vitában. Az államtitkár írását most teljes terjedelmében közöljük, minden reakciót örömmel fogadunk a témában a portfolio@portfolio.hu címen.

Nagy károkat okoz a gázai válság – Mi lesz így Izrael és az arab államok közeledésével?

Nagy károkat okoz a gázai válság – Mi lesz így Izrael és az arab államok közeledésével?

A már több mint száz napja tartó gázai háború kellemetlen helyzetbe hozta az arab államokat. A lakosság többségének palesztinok iránti szimpátiája Izrael-ellenes kiállásra ösztönzi a térség vezetőit, akiknek ugyanakkor egyéb érdekeikre és potenciális kihívásokra is figyelemmel kell lenniük. Különösen igaz ez azokra az államokra, amelyek 2020-ban az Ábrahám-megállapodások keretében diplomáciai kapcsolatokat létesítettek Izraellel anélkül, hogy bármilyen érdemi előrelépés történt volna a palesztin kérdésben.

Idén lőttek a nyugdíjasok jutalmának?! Alaposan át kellene írni a szabályokat

Idén lőttek a nyugdíjasok jutalmának?! Alaposan át kellene írni a szabályokat

A Pénzügyminisztérium 2023-2027-es évekre készített tavaly decemberi makrogazdasági és költségvetési előrejelzése szerint idén a GDP-növekedés 3,6% lehet (a 2023 júniusában elfogadott 2024. évre szóló költségvetési törvényben eredetileg 4% szerepelt, de ezt a várakozást a valóság gyorsan felülírta). A 3,6%-os idei növekedési előrejelzést januárban a pénzügyminiszter ismételten megerősítette, így a nyilvánosságban örömteli hírként ünnepelhették, hogy idén nem csupán nyugdíjemelésre és 13. havi nyugdíjra, hanem a GDP-növekedés mértéke alapján nyugdíjprémiumra is számíthatnak a nyugdíjasok. Indokolt-e az öröm? Spoiler: egyáltalán nem, sőt.

Vojnits Tamás: A magasnyomású gazdaság lehet a vezérfonal

Vojnits Tamás: A magasnyomású gazdaság lehet a vezérfonal

Az elmúlt időszakban több cikk és interjú is foglalkozott a „magas nyomású gazdaság” témájával a hazai szaksajtóban, többségében kritizálva a magas nyomású gazdaság koncepciójának gazdaságpolitikává tételét. Úgy vélem, a kialakult polémia a magas nyomású gazdaság fogalmának túlzottan leegyszerűsítő értelmezéséből fakad, miszerint az lényegében azonos a túlfűtött gazdasággal, ami inflációhoz vezet és veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.

Palócz Éva: Mennyit számít az inflációban a gázárvita?

Palócz Éva: Mennyit számít az inflációban a gázárvita?

A szakértők többsége egyetért abban, hogy a megemelt árú lakossági földgáz átlagárának a havi fogyasztási súlyok alapján való mérése nem szerencsés. Ugyanakkor eddig nemigen született olyan írás, amely bemutatta volna, hogy konkrétan hogyan kellene mérni a földgáz-árindexét ebben a különleges helyzetben. Ez a cikk erre igyekszik válaszolni, bemutatva többféle megoldási lehetőséget. A lényeg az, hogy a megemelt árú földgázfogyasztás éves súlyozásán alapuló magyar árindex 2023-ban 18,7-18,8% lett volna, 1,1-1,2 százalékponttal magasabb, mint a ténylegesen mért. Az éves árindex azonban így is egy számjegyű lett volna, igaz, nem októberben, hanem novemberben.

Surányi György: Miért döntött rekordot a magyarországi infláció, az államháztartás hiánya és kamatkiadása?

Surányi György: Miért döntött rekordot a magyarországi infláció, az államháztartás hiánya és kamatkiadása?

Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n.  Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.

Minisztériumi felvetés: a referenciakamatok újragondolása segíthetné a hitelezés helyreállását

Minisztériumi felvetés: a referenciakamatok újragondolása segíthetné a hitelezés helyreállását

A hitelkereslet helyreállásában a kamatszintnek kulcsszerepe van, így a referenciakamatok újragondolása is szükségszerűvé válhat - vetették fel a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői, akiknek az írását most teljes terjedelmében közöljük. A minisztérium vitaindítónak szánja a cikket, örömmel fogadjuk a szakmai reakciókat a portfolio@portfolio.hu címen, és megfelelő szakmai színvonal esetén megjelentetjük.

Egyre jobban széttöredezik a világ - Miért ilyen sérülékenyek az országok?

Egyre jobban széttöredezik a világ - Miért ilyen sérülékenyek az országok?

Az utóbbi években egyre többször válnak központi témává a globális értékláncokkal kapcsolatos problémák. A világ egy pontján történik egy természeti katasztrófa, kitör egy háború, vagy egy vírus üti fel a fejét, majd ezek a hatások a külkereskedelmi kapcsolatokon és az értékláncokon keresztül egyre gyorsabban szétterjednek a világban, jelentős problémákat okozva ezáltal más gazdaságokban is. Elegendő csak arra gondolni, hogy a Covid-járvány, a chiphiány, vagy az ukrán-orosz háború milyen fennakadásokat, késéseket okozott a termelésben. A fő kérdés az, hogy vajon egyre több ilyen esemény történik-e világszerte, vagy esetleg közgazdasági okok is meghúzódnak a háttérben. Ebben a cikkben amellett fogok érvelni, hogy az utóbbi évtizedek globalizációs folyamataiból fakadó szerkezeti változások is hozzájárultak az értékláncok és a gazdaságok nagyobb sérülékenységéhez.

Kína egyelőre nem indít háborút, de folytathatja Tajvan szétzilálását

Kína egyelőre nem indít háborút, de folytathatja Tajvan szétzilálását

Az elmúlt hétvégén választásokat tartottak Tajvan szigetén, amelyet a helyi lakosság a demokrácia ünnepeként élt meg, míg Peking – amely renegát tartománynak tekinti a szigetet – jelezte, hogy semmi nem változott, továbbra is mindent megtesz Tajvan megszerzéséért. A Kínai Népköztársaság bosszúsága érthető, hiszen az a Laj Csing-te került ki győztesen az elnökjelöltek harcából, aki a jelenleg is hatalmon lévő, távlatilag a teljes szuverenitással kacérkodó Demokratikus Haladás Párt politikusa. Laj májusi beiktatásakor az alelnöki székből ül majd át az elnöki pozícióba, így látványos külpolitikai fordulat nem várható Tajpej részéről. Az azonban nagyon is elképzelhető, hogy a népi Kína katonai erődemonstrációkat hajt majd végre a térségben a következő hetekben, hónapokban, és folytatja a tajvani társadalmi kohézió szétzilálására irányuló erőfeszítéseit.

Nagy béremelést kérnek idén a dolgozók, de mennyivel tudnak emelni a cégek?

Nagy béremelést kérnek idén a dolgozók, de mennyivel tudnak emelni a cégek?

2024-re a versenyben élő cégek elértek egy olyan szintre, hogy további béremelést csak a működésük hatékonyságának növelésével tudnak kitermelni. Mindenki tapasztalja, hogy a német diszkontban milyen gyorsan nyitnak új kasszát, ha torlódnak a vásárlók, milyen gyorsan húzza le a termékeket a kasszás, aki 2 perccel előtte még boltvezető-helyettes, árufeltöltő volt, és a hitelkártyánkat milyen gyorsan fogadja el a rendszerük ellentétben más boltokkal. Ezért (is) tudnak hatékonyabban dolgozni és magasabb bért kínálni, mint a többi bolt. Ez más iparágakra is igaz: nagyon eltérő hatékonysággal dolgoznak a magyarországi cégek. A hazai cégek termelékenysége nemzetközi összehasonlításban kihívásokkal teli, ami miatt a további bérnövekedés nem biztos, hogy könnyen végrehajtható.

El-Erian: nagyot csalódhatnak azok, akik szerint jó év vár ránk

El-Erian: nagyot csalódhatnak azok, akik szerint jó év vár ránk

A viselkedési közgazdaságtannal foglalkozók körében népszerű kifejezésnek számít az úgynevezett közelmúlt hatás (recency bias), amely azt írja le, hogy jellemzően aránytalanul nagyobb mértékben hatnak ránk a legfrissebb események a korábbiakhoz képest. Vajon ez a kognitív jelenség magyarázatot adhat arra, hogy számos elemző miért meglehetősen optimista a világgazdaság idei kilátásaival kapcsolatban? Vagy valóban megfigyelhetők olyan pozitív tendenciák, amelyek ellensúlyozzák a globális növekedést fenyegető nyilvánvaló és növekvő kihívásokat?

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility