On the other hand

Emmanuel Macron: A háborúk ellenére el kell érni a kitűzött céljainkat

Emmanuel Macron: A háborúk ellenére el kell érni a kitűzött céljainkat

Az Ukrajnában zajló háború és a Hamász október 7-i terrortámadását követő gázai harcok nem vonhatják el a világ figyelmét a közös prioritásainktól, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről, a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség elérésről, a biológiai sokféleség megőrzéséről, valamint a szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelemről. Ez az a doktrína, amelyet Franciaország nemzetközi szinten, a Párizsi Paktum az Emberekért és a Bolygóért, valamint a One Planet csúcstalálkozókon keresztül valósít meg. Stratégiánk sarokkövének az ökológiai átmenet felgyorsításának és a szegénység elleni küzdelemnek kell lennie. Elvégre is, ma már kristálytisztán látszik, hogy egyetlen ország sem fog a bolygó védelmére törekedni, ha az az ár, amelyet ezért fizetnie kell, társadalmi-gazdasági zsákutcát okoz a polgárai számára.

Világelső szabályozás mellett néha bukdácsol az EU, de összességében él és virul

Világelső szabályozás mellett néha bukdácsol az EU, de összességében él és virul

Amíg Európa sokak szerint fennállásának legnagyobb válságaival küzd (klímaváltozás, ukrajnai háború, szélsőjobb előretörése, stb.), Európa, vagy ahogy itthon szeretik mondani „Brüsszel” végzi a maga dolgát. Jogszabályok, bírósági ítéletek születnek, próbáljuk (mert mi is részei vagyunk) kezelni a sok kihívást, amelyek kívülről vagy belülről intézkedéseket kívánnak. A nemzetközi kihívásoknak még nehezen felel meg az EU, de saját ügyeiben halad előre, főleg digitális területen. Néhány fejleményt foglalunk itt össze, amelyek közül sok nem kapott főcímet, de előrehaladást jelez, és szót ejtünk néhány – talán kevesebb publicitást kapott – problémáról is.

Harold James: Az infláció elsodorja az autoriter rezsimeket

Harold James: Az infláció elsodorja az autoriter rezsimeket

Az elmúlt időszakban világszerte megugró infláció politikai változásokat kényszerít ki, emlékeztetve minket arra, hogy ez a régi gazdasági probléma milyen hatékonyan képes megbuktatni a kormányokat. A demokráciákban a választások kimenetele gyakran az árak alakulásától függ. De az árak megugrásának autokráciákra gyakorolt hatását sem tekinthetjük kevésbé erőteljesnek, mivel az infláció aláássa azt az implicit társadalmi megállapodást, amelyre az önkényuralmi rendszerek a hatalmukat alapozzák.

Surányi György: Magyarország útja a lejtőn

Surányi György: Magyarország útja a lejtőn

Az elmúlt hónapok gazdaság- és pénzügypolitikai vitáinak középpontjában egyfelől az (ár)stabilitás, másfelől a növekedés feltételeinek megteremtése állt. Az egyik tábor a fenntartható növekedés előfeltételeként a külső és belső pénzügyi egyensúly, ezen belül hangsúlyosan az árstabilitás helyreállításának fontosságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a másik oldal a belföldi kereslet élénkítésével, a monetáris szigor – értsd: a pozitív reálkamatok – gyors felszámolásával, a hitelezés expanziójával, a beruházás és a fogyasztás élénkítésével, a reálbérek növelésével, vagyis a magas nyomású gazdaságpolitikához való visszatérésben látja elérhetőnek a magas növekedést. Az alábbiakban ehhez a vitához szeretnék néhány megjegyzést fűzni.

Fordulóponton az orosz–ukrán háború, és az idő Putyinnak dolgozik – Mi lehet a kiút a patthelyzetből?

Fordulóponton az orosz–ukrán háború, és az idő Putyinnak dolgozik – Mi lehet a kiút a patthelyzetből?

Lassan harmadik évébe fordul az orosz–ukrán háború, de a megoldás továbbra sem körvonalazódik. Év végi beszédében Vlagyimir Putyin ismét visszatért a „nácitlanítás és demilitarizálás” követeléséhez, ami reálisan Ukrajna szuverenitásának, végső soron önálló létének felszámolását jelenti. Volodimir Zelenszkij továbbra is valamennyi megszállt ukrán terület visszafoglalásáról beszél. A két cél, természetesen, alapvetően más természetű: Putyin az agresszió eredményeinek elfogadtatásáról, sőt, annak kiterjesztéséről, egy szuverén ország önállóságának de facto megszüntetéséről beszél, míg Zelenszkij hazája – és áttételesen – Európa védelméről, az agresszió felszámolásáról. A két követelésben egy dolog közös: egyik sem reális célkitűzés a jelen körülmények között.

Japán: a világgazdaság Mona Lisája

Japán: a világgazdaság Mona Lisája

Japán – szokták mondani – sejtelmes, az ellentmondások országa és valójában nem is lehet kiismerni. Annyi bizonyos, hogy – Samuel Huntington híres civilizációkutató nyomán – Japán nem csupán egy szigetország Ázsiában, hanem az ázsiai térségben önálló civilizációként is beazonosítható, amelyet gyakorlatilag egyetlen nép és egy különleges, ragozó, egyszerre többféle írásmódot is használó nyelv testesít meg, annak – többek közt – jelentősen homogén népessége és egyedi kultúrája okán is.

Lehetett volna sokkal jobb is a magyar REPowerEU terv

Lehetett volna sokkal jobb is a magyar REPowerEU terv

Az Európai Bizottság után a Tanács is jóváhagyta Magyarország REPowerEU tervét, amely keretében 2026-ig 2346 milliárd forintot fordítanánk a szén-dioxid-kibocsátás, a primerenergia-felhasználás és az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentésére. Ennek az összegnek a 11 százalékát uniós vissza nem térítendő támogatásból, 63 százalékát uniós hitelből fedeznénk (a fennmaradó hányad hazai önrész). A tervet elemezve, a Levegő Munkacsoport arra következtetésre jutott, hogy lehetett volna sokkal jobbat is készíteni.

Egy sokáig elfelejtett részvénypiac, Japán visszatérő vonzereje

Egy sokáig elfelejtett részvénypiac, Japán visszatérő vonzereje

Japánt sok éven át messziről elkerülték a globális részvénypiaci befektetők, annak ellenére, hogy még mindig a világ egyik legnagyobb gazdasága, világszínvonalú cégekkel és egy régi, jól szervezett részvény piaccal, melynek kapitalizációja második legnagyobb a világon. Az értékeltségek ugyan jó ideje alacsonyak voltak, de az ország neve összekapcsolódott a deflációval, a lassú növekedéssel és a részvényesek érdekeivel keveset törődő vállalatvezetési kultúrával. A japán gazdaság beleragadt egy alacsony, időnként negatív inflációval jellemezhető egyensúlyi állapotba, ahol a cégek jó része hatalmas pénztartalékokat halmozott fel anélkül, hogy ezt bármilyen formában a részvényesek szolgálatába állították volna. A befektetők hozzáállása Japánhoz az idén elkezdett megváltozni. 2023-ban rekord beáramlás volt tapasztalható az amerikai japán ETF-ekbe, a Nikkei pedig az egyik legjobban teljesítő tőzsdeindex volt. Olyannyira, hogy az értéke újra megközelítette az 1990-es évek eleji buborék idején elért csúcsát.

Akkumulátoros energiatárolás: egyre több rendszer épül, de még sok kérdést kell tisztázni

Akkumulátoros energiatárolás: egyre több rendszer épül, de még sok kérdést kell tisztázni

A zöld energiaátállás és a kiegyensúlyozott villamosenergia-ellátás biztosítása terén egyre fontosabb szereppel bírnak az akkumulátoros energiatárolási rendszerek (BESS), amelyek éves telepítése becslések szerint 2022 és 2030 között tízszeresére fog nőni. Bár növekszik a telepített akkumulátorrendszerek száma, azok hosszú megtérülési ideje továbbra is az egyik fő akadálya a hálózatra kapcsolt akkumulátorrendszerek fejlődésének. Az, hogy milyen típusú akkumulátorokból állnak fel a jövőben a versenyképes rendszerek, majd az igények és az adott piaci lehetőségek döntik el: különböző üzleti és technikai célok és lehetőségek más-más modellt igényelnek.

Kamatcsökkentés és uniós pénz: ez várhat ránk 2024-ben

Kamatcsökkentés és uniós pénz: ez várhat ránk 2024-ben

Aki nem tanul a válságok korából, az a konjunktúra idején is legfeljebb a szerencsében bízhat. Bár a monetáris lazítást már javában árazza a piac, egyelőre csak a befektetők mozgatják a tőkét a kötvényektől a részvények felé. Mire az alacsony kamatok megérkeznek a reálgazdaságba, addigra várhatóan nagy mennyiségben hozzáférhető lesz az uniós pénz is, ezzel együtt a pandémia és a háború előtt látott lehetőségekre, kitörési pontra alighanem 2025-ig várni kell.

Terrorizmus, geopolitika vagy civilizációk összecsapása – Miről szól a közel-keleti konfliktus legújabb felvonása?

Terrorizmus, geopolitika vagy civilizációk összecsapása – Miről szól a közel-keleti konfliktus legújabb felvonása?

A gázai események kapcsán Európában és Amerikában láthatóan már a fogalmak sem mindig tiszták. Sokan – leginkább a politikai paletta tévesen „szélsőbalként” jelölt oldalán – nem hajlandók terrorizmusként definiálni a közvetlen kiindulópontot, ártatlan izraeli civilek százainak október 7-i szándékolt legyilkolását. Mindeközben „szélsőjobb” propagandaként illik félreseperni minden olyan értelmezést, mely az események mögött látni véli – az egykori amerikai elnök, a demokrata Jimmy Carter tanácsadójaként ténykedő Samuel Huntington professzor által már a kilencvenes években megjósolt – civilizációs összecsapást. A magát mérsékeltnek valló tábor a szokásos „egyrészt-másrészt” formulákkal zsonglőrködik, a hangsúlyt pedig a politikai-diplomáciai megoldásra helyezi. Remélve, hogy ilyen még mindig létezik.

Valóban az ártámogatás lenne a megoldás az elszálló energiaárak kezelésére?

Valóban az ártámogatás lenne a megoldás az elszálló energiaárak kezelésére?

Az elmúlt hónapokban az Európai Bizottság azon dolgozott, hogy kiterjessze azokat a szabályozásokat, amelyek lehetővé teszik az EU-tagállamok számára az energiaárak támogatását, így próbálva eloszlatni a tavaly télen tapasztalthoz hasonló áremelkedéstől való félelmet. Bár az ezen törekvés mögötti elgondolás üdvözlendő, a valóság azonban az, hogy ez a fajta intervenció végeredményben torzítja majd az uniós piac természetes működését, és aláássa annak jövőjét.

Ezekkel az intézkedésekkel megmenthető a magyar nyugdíjrendszer

Ezekkel az intézkedésekkel megmenthető a magyar nyugdíjrendszer

A jövő évi költségvetés tervezése során nem vettek figyelembe semmilyen javaslatot, amely a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj rendszerének reformjára, a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek szigorítására vagy a nyugdíjprémium szolidaritási korrekciós alappá való átminősítésére vonatkozik.

2040 körül megborul az egész magyar nyugdíjrendszer

2040 körül megborul az egész magyar nyugdíjrendszer

Drámai gyorsasággal öregszik a magyar lakosság, akárcsak a világ majdnem mindegyik fejlett társadalma. Magyarországon 2030-ra a 65 évesnél idősebb emberek száma kétmillió százharmincötezerre növekszik. Ma minden ötödik magyar, 2030-ban már majdnem minden negyedik magyar - és 2060 után minden harmadik magyar - 65 évesnél öregebb lesz.

Tényleg vége az erős dollár időszakának?

Tényleg vége az erős dollár időszakának?

A 2023-as év első fele inkább trend nélküli volt a devizapiacokon, a második félév azonban igazi dollár “bika piacot” hozott egészen novemberig. A piac most arra számít, hogy gyengülni fog a dollár jövőre, de mi lesz, ha az EKB is hamar kamatvágásba kezd? Nagyon úgy tűnik, hogy a következő hónapok gyengébb dollár árfolyamot hozhatnak, mint amit jelenleg vár a piac. Középtávon azonban sok kockázat alulreprezentált, ami a dollár erősödését segítheti.

Bod Péter Ákos: Szerkezeti gondokkal lépünk be egy újabb mozgalmas évbe

Bod Péter Ákos: Szerkezeti gondokkal lépünk be egy újabb mozgalmas évbe

Az év vége szükséges alkalom az eddigi folyamatok és a várható feladatok átgondolására. A 2022-es lezárt évről már megvannak az adatok, a különös 2023-as esztendőről még nincs teljes képünk, de a makrogazdasági viszonyok már aránylag tisztán látszanak. Az európai dezinflációs trendet – magasabbról és megkésve ugyan – követjük, a recesszióból immár kikerültünk, a tavalyi ijesztő egyensúlytalanságok enyhülnek. A politikai kockázat továbbra is nagy és a gazdaságelemzés számára nehezen kalibrálható, a hirtelen fordulatok lehetősége miatt különféle szcenáriókra kell készülni.

Mi vár ránk 2024-ben? Öveket becsatolni, leszállásra felkészülni!

Mi vár ránk 2024-ben? Öveket becsatolni, leszállásra felkészülni!

Ahogy közeledik az év vége, a legtöbb befektető már a jövő évre tekint előre, arra próbálja pozícionálni portfólióját. Az alábbiakban azokat a piaci várakozásokat és a rájuk épülő narratívákat mutatjuk be, amelyeket érdemes figyelembe venni, amikor a jövő évi stratégiát tervezzük.

A lakosság mentheti meg jövőre a gazdaságot?

A lakosság mentheti meg jövőre a gazdaságot?

A nemrégiben publikált harmadik negyedéves GDP adatok lényegében megerősítették a korábbi várakozásunkat, hogy az év egészében 0,6%-kal esik vissza a hazai gazdaság teljesítménye. 2023-at lassan magunk mögöttünk hagyva a figyelem most már egyre inkább a 2024-es kilátásokra terelődik, melyeknek a leírása kapcsán továbbra is a bizonytalanság tűnik a legjobb szónak.

Az inflációs izgalom elmúltával visszatér a monetáris elnyomás?

Az inflációs izgalom elmúltával visszatér a monetáris elnyomás?

A globális tőkepiac egyik legnagyobb kérdése jelenleg, hogy a 2010-es évek monetáris elnyomása volt-e egy kivételes időszak, ami után most visszatérünk a pozitív reálhozamok világába, vagy az elmúlt két és fél éves inflációs időszak volt a kivételes időszak a monetáris elnyomásban. Erős a gyanúm, hogy a második helyzet fogja jobban lefesteni az előttünk álló évek igazságát. Az ok pedig nem más, mint a fejlett világ demográfiai válsága.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Irán jelzést adott – máris eldőlt a háború?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.