2017-ben végzett a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen kommunikáció- és média szakértőként. Egyetemi évei alatt az MTVA-nál volt gyakornok, 2017-ben kezdett el dolgozni a Magyar Távirati Iroda (MTI) Gazdasági Szerkesztőségében. Rendszeresen tudósított sajtótájékoztatókról, fő szakterülete pedig a mezőgazdaság, az élelmiszeripar. 2021 márciusában csatlakozott a Portfolio-hoz.
Kisebbek a gyártók raktárkészletei, szűkösebb a kínálat, továbbá a vásárlóknak idén nem kedvez a koronavírus-járvány, számolni kell drágulással - tudtuk meg Takács Csabától, az Alza.hu vezetőjétől. Az ügyvezető a Portfolio-nak adott interjújában azt is elmondta, hogy 2020-ban mintegy 16 millió megrendeléssel 1,4 milliárd eurós bevételt ért el a regionális multi és magabiztosak abban, hogy újabb rekordokat döntenek. Arra is kitért, hogy olcsón és nagyon gyorsan szállítaná ki a vásárlók megrendeléseit az Alza.hu, amely ezt a folyamatos fejlesztéseivel és az Alzaboxok országos telepítési akciójával érné el.
Újabb mérföldkőhöz érkezett az Aldi Magyarország, októbertől már a teljes sertés és marhahús szortiment magyar forrásból érkezik, mivel ezt a szárnyas húsoknál már tavaly nyáron bevezették, így a teljes frisshús kínálat magyar beszállítóktól érkező magyar termék lesz, az általunk értékesített évi mintegy 6000 tonnányi friss hús magyar munkahelyek megőrzését és bővítését teszi lehetővé a húsiparban – mondta a Portfolio-nak Bernhard Haider. Az Aldi országos ügyvezető igazgatója egyebek mellett beszélt nekünk arról, hogy a német diszkontlánc magyarországi befektetéseinek értéke az indulás óta már meghaladja a 200 milliárd forintot. A fejlesztések között említést tett arról is, hogy az Aldi elsőként tette lehetővé a nagy diszkontláncok közül az online bevásárlás lehetőségét, ennek kapcsán a CEO azt is elárulta, hogy ennek megvalósítására saját fejlesztés helyett miért inkább egy hazai startupban találtak partnerre. Mára már 47 településen, köztük legújabb csatlakozóként Szegeden is elérhető a szolgáltatás, s további magyarországi településeken – nem kizárólag nagyvárosokban – is várható a terjeszkedés az idei és a jövő év során.
Magyarországnak nincs, vagy legalábbis nem volt meghatározó, hazai kézben lévő, és megfelelő nemzetközi beszerzési háttérrel rendelkező élelmiszer-kereskedelmi cége, pedig manapság már nem nagyon találni olyan valamirevaló országot Európában, amelyiknek ne lenne ilyen lánca. Az Indotek Csoport most erős kisebbségi tulajdonrészt vesz az Auchanban, annak kiskereskedelmi és ingatlantulajdonos vállalkozásában is. A befektetésnek köszönhetően olyan cég jön létre, amelyik egyszerre tudja kihasználni a nemzetközi multilét előnyeit, a megfelelő rugalmasságot és a hazai helyismeretet - mondta el a Portfolio-nak Jellinek Dániel. Az Indotek Csoport alapítójával, többségi tulajdonosával és vezérigazgatójával a jelenlegi portfólió diverzifikációjáról és a jövőbeli tervekről is beszélgettünk.
Továbbra is megkerülhetetlen szereplő a jövőt alakító technológiák - legyen szó az autózás jövőjéről, a mesterséges intelligencia alapú fejlesztésekről - megalkotásában a magyarországi Bosch csoport, amely stabil maradt a globális piaci kihívások közepette is. Ezt az árbevétel szolid bővülése és a dolgozók számának növekedése is szemlélteti, valamint egyetlen gyárukat sem kellett bezárni, ráadásul a koronavírus-járvány még nagyobb lendületet adott az Ipar 4.0-ás fejlesztéseknek. Jövőbeli ambícióikban rendkívül hangsúlyos szerepe van az innovációs, kutatás-fejlesztési tevékenységüknek, erre tavaly 86 milliárd forintot fordítottak - mondta a Portfolio-nak Somogyi András, aki a Bosch csoport humán erőforrásért felelős alelnöke Magyarországon és az Adria régióban, valamint július 1-től a Robert Bosch Kft. humán erőforrás és jogi ügyekért felelős ügyvezető igazgatója is lett. Az interjú során beszélgettünk az elmúlt évről, az autóiparban zajló fundamentális változások hatásairól, jövőbeli tervekről. Az elektromobilitás egyre inkább a Bosch meghatározó üzleti területévé válik, stratégiai terület a mesterséges intelligencia alkalmazása is. A vezető leszögezte, hogy emberi munkaerőre mindig szükség lesz, az új folyamatok üzemeltetése új munkaköröket teremt és új kompetenciákat kíván, azok elsajátításához pedig képzési programokat nyújtanak.
Szinte még fel sem éledt a koronavírus-válságból a hazai turizmus, máris extra terhet varr egy új, még év elejéről elhalasztott kormányrendelet a nyakukba. Szeptember 1-től ugyanis új adatszolgáltatási kötelezettségeknek kell eleget tenniük, amelyhez okmányolvasóra is szükségük van. Az új előírás mind munkaerő, mind anyagi erőforrás tekintetében hatalmas megterhelést jelent a szállodák részére. Nemcsak az eszköz árát kifogásolják az ágazati szereplők, hanem azt is, hogy az okmányok beolvasása életkortól függetlenül, akár gyerekek számára is kötelezővé válik, annak hiányában pedig a szállásnak meg kell tagadni a szolgáltatást. Az előírásoknak való megfelelés érdekében a Portfolio-nak nyilatkozott hoteligazgatók szerint a türelmi időszak meghosszabbításával, illetve az okmányolvasók beszerzésére és a szükséges fejlesztésekre fordítható állami támogatással némileg mérsékelni lehetne az amúgy is súlyos helyzetben lévő vállalatokra nehezedő extra terhelést. Mindezek szorgalmazása mellett az esetleges kellemetlenségek elkerülése érdekében pedig a vendégeket már az érkezés előtt tervezik tájékoztatni a változásról.
A konzuli szolgálat általánosságban továbbra sem ajánlja a külföldi utazást, ennek ellenére sok magyar a közeli országok tengerpartjain élvezi nyári szabadságát, lehet azonban távolabbi desztinációkban is gondolkodni, hiszen már az egzotikus országok üdülőparadicsomai is várják a nyaralókat. A Portfolio ezért segítséget nyújt azoknak, akik Dubajba, Mauritiusra, a Seychelle-szigetekre, a Dominikai Köztársaságba, Mexikóba valamint Zanzibárra és Thaiföldre utaznának mostanában, illetve, hogy mire számíthatnak a hazautazók.
Magyarország vállalja a vitát Brüsszellel, nem fog változtatni a pedofil és gyermekvédelmi törvényen, akkor sem, ha emiatt az EU visszatartja az uniós források folyósítását a helyreállítási alapból – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar gazdaság akkor is el fogja érni az 5,5%-os növekedést, ha az EU-tól nem kapunk forrásokat. Beszélt arról is, hogy az általa vezetett operatív törzs olyan intézkedéseket hoz meg, amelyek támogatják a magyar gazdaságot, amely szerinte jó helyzetben van. Ugyanis sosem érkezett még annyi új beruházás az országba, amennyi az idei első félévben. Szerinte a magyar vállalatok külföldi terjeszkedésének támogatása nemcsak a cégeknek jó, hanem az ország stabilitásának is hasznára válik. Szijjártó Pétert kérdeztük a járvány esetleges negyedik hullámának hatásairól és a lehallgatási botrányról is.
Tizenöt futárral és furgonnal indult, ma naponta már 4000 megrendelést kezel a Kifli.hu, amelynek szolgáltatása, a gyors élelmiszer házhozszállítás már a turisztikailag kiemelt jelentőségűnek számító Balatonon és Velencei-tónál is elérhető. Klekner Peterrel, a Kifli.hu ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy a Rohlik csoport miért látott potenciált a magyar piacban, miben tér el a Kifli.hu a versenytársaktól, árpolitikájukról, valamint fenntarthatósági törekvéseikről.
Európában elsőként Magyarország teszi lehetővé a harmadik oltás beadatását, akár már négy hónappal a második után. Ezért Falus András immunológust, Rusvai Miklós virológust és Dobson Szabolcs szakgyógyszerészt arról kérdeztük, hogy milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani a harmadik oltás beadásakor és felvételekor. A szakértők szerint indokolt lehet a vakcinák kombinálása, azonban fokozott figyelemmel kell eljárni. Cikkünkben a szakértői vélemények és a vizsgálatokra támaszkodó irodalom alapján azt is bemutatjuk, mely vakcinák mikor jöhetnek szóba harmadik oltásként.
Az előttünk álló hetekben érkező több jogszabályváltozás is abba az irányba mutat, hogy a már jelenleg is zajló komoly vendéglátóipari áremelkedés tovább gyorsul. Augusztus elsejétől például megszűnik a tavaly november óta érvényben lévő kedvezményes áfakulcs az ételkiszállítás és elvitelre vásárlás esetén. Néhány nap múlva pedig már nem lehet forgalomba hozni bizonyos műanyagokat, ez pedig magasabb költségvonzattal jár az éttermek és más vendéglátóegységek számára. Ezeket a magasabb költségtételeket - az emelkedő bérigényekkel párosulva - nem tudják lenyelni az üzemeltetők, ezért a fogyasztók drágulásra számíthatnak az éttermekben. Az aktuális nyári piaci helyzetet a szektor érdekképviseleteivel jártuk körül.
Ha az agráriumban zajló hatalmas fejlődést valóban le akarjuk követni a gyakorlatban is, akkor ahhoz elengedhetetlen a korszerű felsőoktatás. Mintegy 200 milliárd forintos beruházással eddig a magyar felsőoktatásban nem látott méretű egyetemi campusfejlesztést indítunk el Gödöllőn, ahol egy, a már 21. századi igényeknek is megfelelő, modern létesítményt szeretnénk felépíteni az elkövetkezendő években - nyilatkozta a Portfolio-nak Gyuricza Csaba. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem frissen kinevezett rektorával beszélgettünk többek között a magyar agrár-felsőoktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről, illetve arról, hogy MATE miként szolgálja a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődését.
Még tovább emelkedett az alapvető élelmiszerek, vagy azok előállításához szükséges alapanyagok ára az Agrárközgazdasági Kutatóintézet májusi-június elejei jelentései alapján. Sok zöldség ára emelkedett a közelmúltban, de például a gyümölcsök közül míg az import görögdinnyéhez is drágábban juthatunk hozzá, addig a behozott spanyol őszibarack és kajszi ára mérséklődött tavalyhoz képest. Az állati eredetű termékek sem úszták meg az árváltozást, nőtt a tojás ára, de már a pékáruknál is további drágulására lehet számítani.
Jelen pillanatban még nem lehet beszélni tömeges csődről, azonban az már 3-6 hónapon belül prognosztizálható - nyilatkozta a Portfolio-nak Kiss József, a Magyar Fitnesztermek Országos Szövetségének főtitkára, aki szerint az átlagos bevételi szintekhez képest a pandémia előtti időszakhoz viszonyítva nagyon siralmasra sikeredett az első hónap azokban a létesítményekben, amelyek kinyithattak. Már most látható, hogy a bevételek sok esetben arra sem elegendők, hogy a fenntartási költségeket kitermeljék.
Egyre inkább nő az igény mind a lakosság, mind a kormányzatok és az ipar részéről is a fenntartható megoldásokra, így ezek inspirálják a zöldipar bővülését, az ebben rejlő potenciált pedig egyre több piaci szereplő is felismeri - mondta Joó István, az export növeléséért felelős helyettes államtitkár, akivel a Portfolio a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó kapcsán beszélgetett a fenntarthatóságról, annak makrogazdasági súlyáról, a környezetipar relevanciájáról és az abban rejlő piaci lehetőségekről. Az esemény lebonyolításáért felelős kormánybiztossal készített interjúban emellett szó esett a finanszírozásról, a zöldkötvények kibocsátásának tapasztalatairól, a koronavírus-járvány hatásairól és az e-mobilitás térnyeréséről is.
Komplex fejlesztésbe fogtunk, amelynek eredményeként a tervek szerint néhány év múlva tízezer fiatallal foglalkozunk majd 35 helyszínen a Kárpát-medencében - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese a terjeszkedést azzal indokolta lapunknak, hogy a felsőoktatásban a tömegképzés elemei egyre markánsabbak, amit ellensúlyozni kell a legtehetségesebbekre fókuszált külön intézményrendszerrel. A tárca parlamenti és stratégiai államtitkára reagált azokra a kritikákra, miszerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásának célja a közvagyon kiszervezése és azokra a felvetésekre is, hogy az alapítványok létrehozása azt üzenné, hogy az állam rossz gazda. A miniszterhelyettessel arról is beszélgettünk, hogy az alapítványoktól elvárás, hogy profi menedzsmentszemlélettel dolgozzanak (például az ingatlanvagyon terén), a profit azonban nem cél. Megosztotta elképzeléseit arról is, hogy a 2020 során az alapítványuknak juttatott extra költségvetési összeget mire költik el, a bővülési terveik mit jelentenek számokban, hol terveznek megjelenni a határon túl és hogy milyen céljaik vannak a Libri-Bookline Zrt-be történt bevásárlással. Elárulta azt is: szeretné, ha a cégcsoport tovább erősödne, bővülne, és fontos regionális szereplővé válna.
Jogilag kaphatnak védettségi igazolványt a Magyarországon élő külföldiek, gyakorlatilag azonban a Portfolio Magyarországon tartózkodó beoltott olvasóihoz eddig még nem érkezett meg az irat, amelynek hiánya a külföldieknek egyre nagyobb fejfájást okoz. A Koronavírus Sajtóközpont tájékoztatása alapján az érintettek a kormányablakhoz tudnak fordulni. A jogi háttér teljes körűen adott a védettségi igazolványra azokra - állampolgárságtól függetlenül - akik Magyarország területén kapták meg a védőoltást - fogalmazott érdeklődésünkre Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd, aki azt is hozzátette, hogy azok, akik külföldön kaptak védőoltást, nekik mondhatni jogi kiskapuval, kerülőúton van lehetőségük magyar védettségi igazolványhoz jutniuk.
Jelenleg nincs világos és értelmezhető kormányzati kommunikáció arra, hogy mikor és hogyan lehet ismét rendezvényeket tartani Magyarországon. Jellegükből adódóan azok más-más járványügyi intézkedéseket kívánnának, így indokolt lenne különbséget tenni a rendezvények között, tehát más-más nyitási szinthez is kellene hozzárendeli azokat. Ganczer Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) elnöke szorgalmazza, hogy mielőbb megoldják azt, hogy kiszámítható és tervezhető legyen a belföldi rendezvényszervezés, amely nagyon sok, mintegy százezer embernek ad munkát, ezer milliárd forint árbevételt termelt 2019-ben, több mint 5000 cég él a szektorból, A Hungexpo Zrt. vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban felhívta a figyelmet saját őszi rendezvényük példájára. A tavalyi Construma bebizonyította, hogy megfelelő biztonsági előírások mellett, jól kontrollált körülmények között az üzleti rendezvényszervezés a pandémiás időszakban is megoldható.
Több száz milliárdos üzlet a rendezvényipar, amelynek újraindulása a reményeik szerint a közeljövőben már lehetséges - hangsúlyozta Flesch Tamás, a Magyar Éttermek és Szállodák Szövetségének elnöke, aki szerint a hotelek is kénytelenek kivárni azt a rendelkezést, hogy milyen átoltottság mellett tarthatnak rendezvényeket. Jelenleg a hotelek nem fogadhatnak rendezvényre vendégeket, családi összejövetelek tíz főig engedélyezettek még. A Continental Group ügyvezető igazgatója a Portfolio érdeklődésére elmondta, hogy a rendezvények engedélyezése 5 millió beoltottnál akár meg is történhetne, tehát előbb-utóbb, a nyár folyamán akár a labdarúgó-Európa-bajnokság környékén lehet majd rendezvényeket tartani szállodákban. Nem tartja valószínűnek, hogy a pár száz fős szállodai rendezvények esetében korlátozzák majd a létszámot.
A 2020 eleje óta bejelentett nagyvállalati fejlesztések elérik a 2600 milliárd forintot, ami az éves hazai GDP mintegy 5,5%-át teszi ki - jelent meg Magyarország legutóbbi konvergeciaprogramjában, amely szerint középtávon, az ezen beruházások révén kiépülő többletkapacitások éves szinten mintegy 8 000-13 000 milliárd forinttal emelhetik Magyarország exportteljesítményét, amely a jelenlegi éves magyar árukivitel nagyságrendileg 20-34%-át jelenti. Ezek a beruházások összességében 8-10 százalékpontos GDP többletet generálhatnak.
Még várni kell a Cinema City-k nyitására, mert ők nem tartoznak majd azok közé a mozik közé, akik szombattól már fogadnak majd nézőket. Jelentős kiesést könyveltek el a több havi zárással, azonban a jegyek díjszabásán nem terveznek változtatni. A vetítés során nem lesz kötelező a maszk, de a távolságtartásra figyelnek majd - ezeket Buda Andrea, a Cinema City mozihálózat Marketing és PR igazgatója osztotta meg a Portfolio-val.
