Néhány hete jelentették be, hogy a barnamezős lakásberuházások esetében ismét 5 százalékos lesz a lakásáfa. A hírt a legnagyobb fejlesztők mellett a várostervezők is örömmel fogadták, mivel így megnyílik a lehetőség a hosszú évek óta üresen álló, pusztuló városi területek megújítására. Korábban is voltak azonban már példák Budapesten barnamezős beruházásokra, az alábbiakban ezeket gyűjtöttük össze, kiemelve azokat, ahol az átalakulás során lakások is helyet kaptak.
A jelenlegi járványhelyzetnek mint a legtöbb ágazatban, úgy az ingatlanpiacon is sok vesztese van, kevesebb szó esik azonban arról, hogy kik lehetnek azok az ingatlanpiaci szereplők, akik nemhogy veszteség nélkül, de üzleti tevékenységükre nézve egyenesen pozitívan jöhetnek ki mindebből. A Property Forum és az RICS közös felmérésében több országból, összesen mintegy száz cégvezetőt kérdeztek meg arról, hogy mennyire tudnak üzleti szempontból hatékonyan működni, milyen változásokra számítanak és milyen területek lehetnek a mostani járványhelyzet legnagyobb nyertesei.
A történelem során a járványok mindig új megoldásokat hoztak a várostervezésbe. A XIX. századi kolerajárványok után például új vízvezeték és csatornarendszer épült, valamint a túlzottan zsúfolt beépítések ellen is különböző törvényeket hoztak. Éppen ezért a mostani koronavírus-járvány hatásaként is feltételezhetjük, hogy lesznek változások a városok jövőbeli tervezésében, de ezek az infrastruktúra átalakulása mellett a város fejlődését érintő szervezési formák átalakulásában is megjelenhetnek majd.
Gulyás Gergely tegnapi bejelentése kapcsán, miszerint a rozsdaövezetekben épülő új lakások esetében a 27 százalékos helyett 5 százalékos lesz az áfa, összegyűjtöttük, hogy pontosan milyen előzményei voltak a döntésnek, mit gondolnak erről a szakértők és melyik budapesti kerületeket érinti a bejelentés. Emellett annak is utánajártunk, hogy Budapesten hol, mekkora az olyan barnamezős területek aránya amelyeken ennek hatására lakásfejlesztések indulhatnak el.
A koronavírus nemcsak a lakásárakra van hatással, hanem a befektetési célú vásárlásoktól kezdve a lakáshitelfelvételi hajlandóságon át a külföldi vásárlók számáig a lakáspiac számos területére kihat. A budapesti és a vidéki lakásárak után éppen ezért a cikksorozatunk harmadik, záró részében ezt a három területet vizsgáltuk meg részletesebben.
Néhány nappal ezelőtt részletes elemzést készítettünk arról, hogy a koronavírus-járvány hatásainak következtében hogyan változhatnak a budapesti lakásárak. A felmérésben azonban nem elégedtünk meg Budapesttel, hanem a megyeszékhelyek és a kisebb települések árváltozásaira is kíváncsiak voltunk, éppen ezért a cikksorozat második részében a fővároson kívüli lakáspiacot mutatjuk be a járvány hatásainak összefüggésében.
A következő 12 hónap feltehetően nagyon más lesz, mint amit az elmúlt években tapasztaltunk. Friss videónkban erről is kérdeztük Futó Pétert, a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjét.
Több cikkünkben foglalkoztunk már azzal, hogy a koronavírus a lakáspiacot sem hagyja érintetlenül. Az első és legszembetűnőbb változás az Airbnb-vel kiadott lakásoknál jelentkezett, de hosszabb távon az értékesítési árakra is hatással lehet a járvány. Ennek érdekében 10 elemzőt és 40 értékesítőt kérdeztünk meg arról, hogy véleményük szerint hogyan változhatnak a lakásárak az előttünk álló évben. Cikksorozatunkban elsőként a budapesti lakásárakat és bérleti díjakat mutatjuk be arra fókuszálva, hogy milyen irányú és milyen mértékű árváltozást okozhat a koronavírus.
A következő hetekben egy átfogó cikksorozat keretében mutatjuk be 10 ingatlanpiaci elemző és több mint 40 ingatlanértékesítő véleményét arról, hogy mit gondolnak a koronavírus miatt kialakult helyzet lakáspiaci hatásairól. A sorozat első részeként az új építésű lakásokat nézzük meg a Budapesti Lakáspiaci Riport elmúlt 4 évben közzétett adatai alapján. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik budapesti kerületben drágultak legnagyobb mértékben az új építésű lakások és mi szól a további áremelkedés és mi a csökkenés mellett.
A bejelentett gazdaságélénkítő csomag életmentő lehet most a turizmusnak, hogy a kifizetett munkabérek és hitelek következtében ne menjen csődbe az ágazat. A mostani helyzet során a szállodaipar kapta az első nagy pofont, és bár nem látjuk még mikor, de a korábbi válságokhoz hasonlóan vélhetően most is helyreáll majd a piac - mondta el a Portfolio megkeresésére Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. A turizmus mellett azonban most más iparágak is segítségre szorulnak.
Pánikszerűen hirdették meg az elmúlt napokban az eddig Airbnb-n kiadott lakásaikat a tulajdonosok. A főbb albérletkereső oldalakat ellepték az olyan hirdetések, amelyekben a következő 2-3 hónapra keresnek csak bérlőt, vagyis addig, amíg a várakozások szerint biztosan nem térnek vissza a turisták. Van azonban egy olyan csoport is, akik az üresen álló lakásaikat a kórházi dolgozók részére ajánlják fel, hogy a következő hetekben ne kelljen érintkezniük a családjukkal. A koronavírus rövidtávú lakáskiadásra gyakorolt hatásairól a Magyar Apartmanikadók Egyesületének elnökét, Schumicky Balázst és a 35 lakást kezelő BudBed ügyvezetőjét, Varga Tamást kérdeztük.
Az elmúlt években a hazai piacon kétségkívül az ingatlan volt az egyik legjobb befektetés. Az MNB azonban arra figyelmeztet, hogy hosszabb időszakot vizsgálva, a kockázatokat is figyelembe véve már nem egyértelmű, hogy befektetői szempontból mindig az ingatlan a legjobb döntés. A múlt ugyanakkor nem garantálja a jövőbeli hozamokat, éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy a jövőben mi várható a lakásbefektetések terén, milyen hozamokra számíthatunk és megéri-e most befektetési céllal lakást vásárolni.
Elképesztő ötlettel állt elő egy holland tudós annak érdekében, hogy megvédje az országukat a tengerszint további emelkedésétől. A Northern European Enclosure Dam terve két gigantikus gátrendszer segítségével lezárná az Északi-tengert az Atlanti-óceántól, megakadályozva ezzel a további tengerszintemelkedést. A projektről részletesen beszámolt a Dezeen, mi viszont arra is kíváncsiak voltunk, hogy globálisan hány ember otthonát fenyegeti a tengerszint emelkedése és mi jelentheti a valódi megoldást.
Úgy tűnik, az elmúlt évtizedben Magyarország fokozatosan lecsúszott a lakásállomány megújulásában a szomszédos országokhoz képest, ráadásul az építőipart a munkaerőhiány mellett az alacsony hatékonyság is sújtja. Vajon megoldja a technológiai fejlődés az építőiparban jelentkező munkaerőhiányt? Mennyiben más ma egy építkezés, mint 10-20 évvel ezelőtt? Hogyan lehetne javítani a meglévő lakásállomány energiahatékonyságán? A hazai építőipar változásairól és a legújabb folyamatokról dr. Rázsóné Szórády Csillával, az újHÁZ Centrum cégvezetőjével beszélgettünk.
Gyakran feltűnhet mostanában a lakáspiacról szóló hírek kapcsán, hogy egymásnak látszólag ellentmondásos kifejezések és irányok szerepelnek a magukat szakmai elemzéseknek álcázó lakáspiaci hírek címében. Az egyre gyakrabban előforduló „visszaesés” szó hallatán sokan a piac azonnali összeomlására gondolnak és erről szóló véleményüket a közösségi oldalakon meg is osztják az arra alkalmas felületeken. A gyors ítélet előtt érdemes azonban tisztázni, hogy milyen folyamatok zajlanak most a piacon és mire is vonatkozik a visszaesés vagy a csökkenés.
Az elmúlt hetekben sokat foglalkoztunk a hazai lakáspiaccal és a lakásárak változásának kérdésével, melynek során a szakértőket megkérdezve kérdőíves felmérést is készítettünk. A piaci folyamatok azonban gyakran összetettebbek annál, hogy néhány válaszlehetőséggel körül lehessen írni azokat, ezért három szakártőt arra kértünk, hogy az idén várható trendekről részletesebben is mondjanak véleményt.
A 2019. második negyedéves 0,2 százalékos csökkenés után, a harmadik negyedévre vonatkozóan további 1,5 százalékos csökkenést mért a KSH országosan a használt lakások tiszta árváltozásában. Noha a mostani adatok a következő hónapokban még kiegészülhetnek továbbiakkal, így módosulhatnak is a számok, úgy tűnik, a korábbi évek drasztikus áremelkedésének búcsút kell mondani. Nézzük, mire számíthatunk az előttünk álló időszakban!
A különböző fórumokon nézelődve egyre többen fogalmaznak meg szélsőséges véleményeket a hazai lakáspiaccal kapcsolatban. Egyesek szerint küszöbön az összeomlás, és holnaptól szabadesésben zuhannak be a lakásárak, míg mások az eddigieknél is nagyobb áremelkedésre számítanak. Az igazságot feltehetően egyik vélemény sem fedi, viszont tény, hogy az utóbbi időben sokan gondolják úgy, hogy az eddigi áremelkedés hosszabb távon nem fenntartható. Hogy mi lehet az igazság, és mit hozhat 2020 a hazai lakáspiacon, arról tíz ingatlanpiaci szakértőt kérdeztünk meg.
A szakma legjelentősebb szereplőivel, több ezer résztvevővel, számos előadás és panelbeszélgetés keretében zajlottak idén is a Portfolio ingatlanszakmai konferenciái. Ezek sorozatát nyitotta március végén a Lakás 2019 Kiállításon megrendezett Lakás Klub Extra, ahol a szakértők olyan témákról beszélgettek, mint az új lakások áfaváltozásának kérdései vagy az akkor még csak tervezett, de július elejétől életbe lépett újfajta kormányzati támogatások piacra gyakorolt hatásai. A konferenciák sorában a következő az Építőipar 2019 és az FM & Office 2019 volt, melyek mindegyikét május 8-án rendezte meg a Portfolio. Kevesebb mint egy hónappal később pedig már a jövő városaival foglalkoztunk a Future City 2019 konferencián, ahol a szakértők az okos megoldásokban rejlő lehetőségekről beszéltek, külön kiemelve az 5 G hálózatok jövőben várható előnyeit. Az év legnagyobb és egyben záró konferenciájaként november 21-én rendeztük meg a Property Investment Forum 2019 konferenciát, ahol idén több mint 1000 résztvevő és több mint 120 előadó vitatta meg az ingatlanszakma különböző területeinek aktuális kérdéseit. Az alábbiakban néhány fotó és előadói idézet segítségével elevenítjük fel a legfontosabb pillanatokat.
Míg 2008-ban globálisan 20 millió dollárt fektettek a befektetők proptech cégekbe, addig 2018-ra volt olyan cég, amibe önmagában 12 milliárd dollárt. A proptech mostanra olyan méretű cégeket hívott életre, mint az Airbnb vagy a kezdetben ígéretesnek tűnő, de mára a túlélésért küzdő Wework. Ez utóbbi kapcsán felmerül a kérdés: attól, hogy egy cég a proptech iparágba pozicionálja magát, valóban végez-e olyan tevékenységet, és az oda áramló, egyre nagyobb mértékű befektetési tőke mekkora kockázatot hordoz magában?
