A Portfolio ingatlanpiaci elemzője. Tanulmányait az ELTE Természettudományi Karán geográfus szakon és a hollandiai University of Groningen-en végezte. Ingatlanszakmai pályafutását az OTP Jelzálogbankban kezdte, ahol ingatlanpiaci elemzőként három évig dolgozott. A Portfolio csapatához 2016-ban csatlakozott. Az ingatlan divízió tagjaként rendszeres elemzései jelennek meg a lakáspiac, az irodapiac, a kiskereskedelmi és a logisztikai ingatlanok piacának alakulásáról.
A hazai ingatlanpiac 50 legbefolyásosabb szereplőjét bemutató listát minden évben egyre nagyobb kihívás és egyben megtiszteltetés is elkészíteni, hiszen még ilyen vészterhes időkben is folyamatosak a mozgások, az új szereplők megjelenése, a cégváltások és az átszervezések miatti kinevezések. A tavaly novemberben összeállított lista sorozatban a hatodik, amely bemutatja az aktuális év megkerülhetetlen ingatlanpiaci szereplőit.
Az idei évben több mint 200 alkalommal írtunk valamilyen esemény kapcsán a logisztikai ingatlanok piacáról, vagyis heti átlagban közel négyszer, de nemcsak a hírek száma növekedett, hanem az ingatlanfejlesztők szektor iránti érdeklődése is. Az elmúlt két évben sok olyan fejlesztő indított logisztikai fejlesztést, akik korábban más terepeken – iroda, lakás, kiskereskedelem – voltak csak érdekeltek. Mi változott meg és miért értékelődött fel ennyire a logisztikai ingatlanok szerepe?
Megállíthatatlan volt idén a hazai újlakás-piac, ahol a használt lakásokkal szemben nyoma sem volt a járvány miatti megtorpanásnak, legalábbis az árak alakulását illetően. Természetesen több tényező is szerepet játszott ebben, a különböző állami támogatások mellett a kereslet továbbra is magas annak ellenére, hogy a kivitelezési költségek és a magas telekárak miatt a fejlesztők is egyre magasabb árcédulák mellett hirdetik újabb és újabb lakásaikat. De mi lesz akkor, ha kifutnak az állami támogatások, lejárnak a kedvezményekre vonatkozó határidők és a kivitelezésben is helyreállnak a problémák? Az alábbiakban ezt vizsgáltuk meg, bemutatva az elmúlt 30 év lakásépítési időszakainak legnagyobb hullámait.
A korábbi évek mintája alapján idén is megkérdeztük a lakáspiaci szakértőket arról, hogy mire számítanak a következő évben a hazai lakáspiacon a lakásárak, az adásvételek száma vagy a bérleti díjak tekintetében. Emellett a befektetési célú lakásvásárlások, a hitellel történő vásárlások és a külföldi lakásvásárlók számának változásaival kapcsolatos várakozásaikra is kíváncsiak voltunk, valamint arra, hogy melyek lehetnek 2022-ben lakáspiaci szempontból az ország legkeresettebb területei. Hét szakértő, hét véleménye alapján ilyen évre számítunk 2022-ben a hazai lakáspiacon.
A néhány hónappal ezelőtt kirobbant Evergrande-sztori kapcsán emberek millióinak szeme szegeződött a kínai ingatlanpiacra, aggódva figyelve a legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő bukását azt találgatva, hogy vajon milyen hatással lesz ez a nemzetközi piacokra nézve. Bár azóta a nemzetközi aggodalom részben alábbhagyott, vagy legalábbis más irányba terelődött, egyre inkább úgy tűnik, hogy a cég nem fogja elkerülni a csődöt. Ennek kapcsán érdemes egy visszatekintést tenni és megnézni, hogy milyen folyamatok zajlottak az elmúlt évtizedekben a kínai ingatlanpiacon, amik a mostani helyzet kialakulásához vezettek. Íme néhány ábra, amin érdemes elgondolkodni.
Nemcsak Magyarországon, de globális szinten is megkerülhetetlen téma az ingatlanpiacon a bevásárlóközpontok jövője. Az ágazatban számos olyan változás zajlik, amelyek hatással vannak a kiskereskedelemi egységek működésére, ezáltal az ebben a szegmensben tevékenykedő cégek életére. Többek között az online kereskedelem térnyerése, a vásárlói igények változása és a lassan két éve a mindennapjaink részét képző covid is ide sorolható. Hogy hogyan lehet ezekhez az eseményekhez és folyamatokhoz alkalmazkodni, arról dr. Hegedüs Gáborral, az Indotek Group portfólió menedzsment igazgatójával beszélgettünk.
Az elmúlt másfél évben a logisztika az egyik, ha nem a legprosperálóbb ágazata lett az ingatlanpiacnak. Az ilyen irányú fejlesztések egyre inkább bekerültek olyan ingatlancégek profiljába is, akik korábban egészen más területen voltak érdekeltek. Közéjük sorolható a Biggeorge Property is, aki meglátva a szektorban rejlő lehetőséget a tavalyi évben „LogStar” néven elindította új logisztikai üzletágat. Hogy pontosan mi a célja ezzel, milyen fejlesztéseket tervez megvalósítani, hogy látja az ágazat jövőjét, arról a cég tavaly év végén kinevezett fejlesztési igazgatójával, Lippai Ritával beszélgettünk.
Egy évvel ezelőtt azt jósoltuk, hogy a 2021-es év arról fog szólni, hogy mindenki, akár cég, akár egyén, megtalálja az útját az új világrendben és kiválasztja a számára megfelelő működési struktúrát. Ez az útkeresés, bár egy éve tart már, a nehezen visszarendeződő és normalizálódó körülmények között talán lassabban valósul meg, mint azt a legtöbben szerettük volna. A világot és a gazdaságokat a pandémia okozta sokkélmény után mára a reálgazdaság kézzelfogható kihívásai szorítják, kezdve az inflációtól a nyersanyagpiaci és ellátási láncok akadozásából fakadó nehézségekig, ami mind hatással van az ingatlanpiaci folyamatokra is. Az idei évben különösen nagy kihívás volt a hazai ingatlanpiac 50 legbefolyásosabb szereplőjét bemutató listát összeállítani, ugyanis számos területen fontos változások történtek. És hogy mit jelentett mindez? Nézd meg a 2021-es "Top 50 ingatlanpiaci személy Magyarországon" című online kiadványunkban, amelyben a fő lista mellett egy további kategóriát is bemutatunk!
Nagy változásokhoz kellett alkalmazkodniuk a covid alatt a hazai ingatlanfejlesztőknek. Az irodaházak használatában a hibrid megoldások szinte mindenhol elterjedtek, a turisták számában a korlátozások miatt drasztikus visszaesés következett be, miközben az ipari, logisztikai ingatlanok iránt egyre nagyobb a kereslet. Hogy mit jelentett mindez egy olyan fejlesztő életében, aki mindhárom szektorban érdekelt, miben lettek óvatosabbak a bérlők, a befektetők vagy a finanszírozók, mit jelentenek a projektek szempontjából az építőipari nehézségek és a fenntarthatósági szabályozások, arról Székely Ádámmal, az Infogroup ügyvezető igazgatójával és tulajdonosával beszélgettünk.
Ugrásszerűen nőtt a fővárosi agglomeráció lakásárszintje tavaly óta, itt már 50 millió forintba kerül egy átlagos használt lakás - olvasható a KSH második negyedéves lakáspiaci jelentésében. Ennek kapcsán kíváncsiak voltunk arra, hogy mit jelent ez a valóságban, vagyis Budapest elővárosi térségében hol, milyen arányú és mértékű volt a tényleges áremelkedés, így a KSH-tól elkértük az erre vonatkozó pontos számokat.
Október elején elindult a Magyar Nemzeti Bank „NHP Zöld Otthon Programjának" keretében a lakáshitelezés, vagyis a legalább BB energiahatékonysági besorolású és legfeljebb 90 kWh/m2 éves primer energiaigényű új építésű lakóingatlanok megvásárlására vagy építésére kedvezményes, fix 2,5 százalékos kamatozású hitel vehető igénybe. A program részleteivel korábban már több cikkben foglalkoztunk, ezúttal a Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisa és interaktív térképe segítségével azt mutatjuk meg, hogy az egyes budapesti kerületekben mekkora lakáskínálatból választhat az, aki élni szeretne a lehetőséggel, végül pedig megnézzük, hogy a fentiek alapján mekkora havi jövedelemre van szükség az ország különböző részein egy 60 négyzetméteres új lakás megvásárlásához.
A tavaly berobbant járvány hatásaként sokan számítottak arra, hogy a következő években megállhat az áremelkedés, sőt egyesek tartós árcsökkenést prognosztizáltak. Ma viszont már látjuk, hogy ez nem következett be. Mi játszhatott szerepet abban, hogy egy ilyen globális esemény sem tudta megállítani az évek óta tartó áremelkedést? Mi történt az elmúlt tíz évben a hazai lakáspiacon, mennyire tekinthető egészségesnek a mostani árszint, a tranzakciószám vagy az épülő lakások száma? Hol és mennyire éri meg ma lakásba fektetni a pénzünket? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Valkó Dáviddal, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjével.
Magyarország népessége négy évtizede, az 1980-as évek eleje óta csökken, ami alatt közel 1 millió fővel lettünk kevesebben. A csökkenés mértéke területileg nagyon eltérő képet mutat. Egyes megyék esetében ez csak minimális változást jelentett, de olyan térségek is vannak, ahol akár negatív, akár pozitív irányban jelentősen megváltozott a demográfia. Az alábbiakban ez elmúlt két évtizedet vizsgálva néztük meg, hogy melyik megyéket fenyegeti leginkább az elnéptelenedés és ennek milyen hatása volt, van és lesz a lakáspiacra nézve.
Közel 49 Celsius-fokkal idén nyáron megdőlt az európai melegrekord. Magyarországon a múlt század eleje óta 1,23 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, ami elsőre nem hangzik soknak, azonban így is meghaladja a globális változás 0,9 fokra becsült mértékét. Az előttünk álló évtizedek legnagyobb kihívása kétségtelenül a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás lesz, ami nemcsak a globális, hanem a hazai ingatlanpiacot is érinteni fogja.
Mivel az újlakás-építési piacon nem egy megrendelő van, hanem sok, ezért sokkal több figyelmet és gondoskodást igényel egy lakásfejlesztőnek a kivitelezés és az ügyfelek magasszintű kiszolgálása. Emellett viszont olyan piaci folyamatok is kihívás elé állítják a fejlesztőket, mint az építési költségek emelkedése, a megfelelő árazás kialakítása, a jövőbeli projektek ütemezése és a folyton változó szabályozási környezet, ami hatással van minderre. Hogy mit jelent ez a fejlesztők számára, arról Kiss Gáborral, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatójával és egyben az IFK alelnökével beszélgettünk.
Hatalmas változásokat okozhat a lakáspiacon Böröcz László, fideszes országgyűlési képviselő legutóbbi törvényjavaslata, ami a lakástörvény módosítása által lehetővé tenné az önkormányzati bérlakások kedvezményes áron történő megvásárlását azon bérlők számára, akik 2020. december 31-e előtt létesítettek bérleti jogviszonyt. Bár legutóbb az I. kerületben a budai Várban található műemléképületek kapcsán foglalkoztunk a témával, a döntés országszerte több mint 100 ezer önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő lakást érint, köztük olyanokat is, amelyeket az önkormányzatok az elmúlt években építettek fel. A mostani lakásárakkal számolva ez ezermilliárdos nagyságrendű vagyon, aminek kapcsán megnéztük, hogy melyek a leginkább érintett települések és kerületek, hogy látja a döntést a XIII. kerület, ahol messze a legtöbb, 5743 önkormányzati bérlakás üzemel, illetve összességében mi állhat a kormányzati döntés hátterében.
Az elmúlt napokban több alkalommal is részletesen foglalkoztunk a hazai lakáspiaccal, melynek során bemutattuk a legújabb országos árindexet, megnéztük a fővárosi kerületek aktuális négyzetméterárait, jövedelmek és lakásárak összefüggésében kitekintettünk az európai országok lakáspiacaira, és összegyűjtöttük az áremelkedés mellett és ellen szóló legfőbb érveket. Ezúttal viszont kimondottan a jövőre vagyunk kíváncsiak, a szokásos negyedéves Hangulatfelmérésünk keretében kilenc szakértőt kérdeztünk meg arról, hogy mi várható egy év múlva a budapesti lakásárak (használt és új), a budapesti bérleti díjak, és az országos lakásépítések száma terén, külön kitérve a befektetési célú vásárlók, a külföldi vásárlók és a hitellel vásárlók számának várható alakulására. Végül arról kérdeztük a szakértőket, hogy véleményük szerint mely területeken, milyen ingatlantípusok iránt erősödhet fel a következő egy évben a kereslet, milyen hatása lesz a hitelmoratórium megszűnésének és az erősödő inflációs környezetnek. Íme a válaszok!
A napokban körbejárta az ingatlanpiaccal foglalkozó sajtót a Duna House azon elemzése, miszerint a következő évben ismét kétszámjegyű, vagyis 10 százalék feletti lehet a lakásárak emelkedési üteme. Ezzel szemben az Ingatlan.com mai közleménye úgy fogalmaz, hogy a 10 százalékos drágulás már a múlté. Kinek lehet igaza? Mi történik körülöttünk most a lakáspiacon? Nézzük a részleteket!
A lakáspiaci folyamatok alakulására számos gazdasági mutató hatással van. Mind közül azonban a lakosság jövedelmi helyzete az, ami leginkább meghatározza, hogy mennyi pénzt hajlandók és képesek a vásárlók a kiválasztott lakásért fizetni, ezáltal milyen lakásárak alakulhatnak ki egy adott országban (városban) egy adott időszakban. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az Európai Unió országaiban hogyan alakult a lakásárak és a jövedelmek viszonya az elmúlt öt évben, és ez alapján melyek most az unió leginkább alul- és leginkább túlértékelt lakáspiacai.
Januárban jelentette be a Ceetrus és a Nodi vállalatok elnöke, hogy Nhood márkanév alatt új ingatlanszolgáltató céget hoznak létre, melynek magyarországi egysége Nhood Services Hungary Kft. néven, a Ceetrus Hungary Kft. mellett fog működni. A cégcsoport mindkét vállalat élére a közel három évtizedes piaci tapasztalattal rendelkező Pascal Steenst nevezte ki, akinek a nevéhez Budapesten a Gresham Palota felújítása, az Aréna Pláza és számos más projekt köthető. A változások kapcsán a cég koncepciójáról, a tervezett fejlesztésekről és a piac várható alakulásáról kérdeztük a vállalatok vezetőjét.
