Madár István

Madár István

Madár István a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1997-ben. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. Emellett 2000-től 2006-ig a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökségi tagja.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 420

A robotok elveszik a munkánkat, de vannak még ötleteink

Robotizáció, sharing economy, innováció - sokak szerint olyan változások előtt állunk, ami teljesen átalakítja a gazdaságok működését. Szétverni ugyan nem kell a gépeket, de a kihívásokhoz alkalmazkodni kell. Annál is inkább, mert óriási szükség van a termelékenység növelésére.

Íme, így lettünk autógyártás-függők

A hónapról hónapra megjelenő ipari termelési adatok egyre csak azt bizonyítják, hogy a növekedésünk továbbra is erősen a járműgyártástól függ. Az alábbiakban néhány ábra segítségével mutatjuk meg, mennyire.

Feltörölték a padlót a görögökkel

Ciprasz már akkor mérhetetlenül naivnak tűnt, amikor azt gondolta, hogy a népszavazás után jó pozícióban ülhet vissza a tárgyalóasztalhoz. Arra viszont, hogy a hitelezők mutatnak annyi eltökéltséget és (viszonylagos) egységet, hogy így feltöröljék a görögökkel a padlót, nem csak Ciprasz nem számított. Pedig ez így logikus.

Lehet-e görög csőd Grexit nélkül?

Az, hogy a görög állam esetleg csődöt jelent, nincs közvetlen összefüggésben azzal, hogy az ország elveszíti az eurót is, mint saját fizetőeszközét. Annál is inkább, mert a valutaövezetből való kiléptetésre nem létezik sem precedens, sem jogi iránymutatás. Ugyanakkor a hiteltörlesztés felmondása mellett mégis nagyon kemény kihívás lenne megtartani az eurót.

Drámázzunk-e a rémes beruházási számokon?

A tegnap megjelent adatok szerint a beruházások volumene 4,5%-kal zsugorodott az első negyedévben. A tavalyi szép magas számok után a visszaesést a bázishatás okozta - szóltak az elemzői értékelések. Na de "ki" ez a bázishatás, és mi köze a beruházásokhoz? És jó vagy rossz, hogy ez a bázishatás okozta a visszaesést?

Jézusom, így olt tüzet a kormány?!

Primitív és értelmetlen szabályt szült az a kapkodás, amivel a kormány az utolsó pillanatban oldotta fel az adósságképlet alkalmazásából fakadó feszültséget. Ezzel elkerülhető lesz, hogy jövőre ne lépjen életbe egy 700 milliárd forintos megszorítás, ám ennek ára van: még a korábbinál is rosszabb szabályrendszer született.

Hogyan adózunk jövőre? Ötletel a kormány

Látványos hátraarcnak tűnik a kormány részéről annak a belengetése, hogy az adócsökkentés keretében az áfateher mérséklését is elképzelhetőnek tartja. Valójában azonban több szempontból is érthető, miért kezdett el ez irányba gondolkodni az adópolitika. Ahogy az a terv is logikusan következik a gazdaságpolitikából, hogy ne az állampolgárnak kelljen adóbevallást töltögetnie. Sőt, minek egyáltalán adóbevallás?

Ezért lett bukás a keleti nyitás

Van egy olyan szelete a világnak, ahová az elmúlt négy évben csökkent a magyar export. Igen, Ázsia az. Eközben a régió többi országa ugyanebben a relációban 25-50%-os bővülést tudott felmutatni. Az alábbiakban alaposan körüljárjuk, hogy milyen eredményeket hozott az a törekvés, hogy új piacokat szerezzünk az ázsiai országokban. Megelőlegezve a summázott választ: vannak mentő körülmények, de összességében a keleti nyitás eredménye nagyon gyenge. Pontosabban úgy fogalmazhatunk: sok hűhó semmiért.

Erre mit lépnek Matolcsyék?

Elkerülhetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank márciusban kamatot csökkentsen - hangzik az egységes piaci vélemény, amit a jegybank felkészítő jellegű megszólalásai is megerősítenek. Valóban ennyire egyértelmű a helyzet?

Magyar bérek: szerintünk meg ezért keresel kevesebbet egy osztráknál

Azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység - írtuk néhány napja, majd azt is fejtegettük, hogy milyen okokból alacsonyabbak a bérek a fejletlenebb országokban még akkor is, ha nincs igazi különbség a hazai és a külföldi munkavégzés hatékonysága között. Pogátsa Zoltán válaszában azt írta, hogy az okok máshol keresendők, és igenis létezik kizsákmányolás a fejletlenebb országokban. A viszontválasz következik.

De tényleg, miért keres többet egy osztrák, mint egy magyar?

Azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység - hangzik a megállapítás. Csakhogy a hétköznapi életben sokan érzik úgy, hogy valójában magasabb kereset járna nekik az erőfeszítésük, munkájuk alapján. Tényleg, akkor miért nem kapják meg?

Ömlik a pénz külföldről

Alaposan újrarajzolta a külföldről hazautalt jövedelmekről alkotott képet az MNB legutóbbi revíziója. Az új adatok szerint ugyanis az elmúlt években olyan gyorsan növekedett a külföldön kapott keresetek hazautalása, hogy az már nemzetgazdasági jelentőségű tétellé hízott. És eközben rendbe rakta a külföldön dolgozók számának gyors növekedése és a hazautalások közötti látványos ellentmondást.

El tudják ezt még rontani a görögök, nagyon is

A Sziriza hatalomra jutásával egyáltalán nem fog kiderülni, hogy Európa megszorítási politikája kudarc volt-e vagy sem. Az új kormányzó erő mérsékeltebb megszólalásai alapján több szempontból is értelmes gazdaságpolitikai mix rajzolódik ki, de ettől még el lehet ezt rontani.

Mi ez a görög para már megint?!

A görög politikai helyzet újra a figyelem középpontjába hozta az eurózóna problémáit. Csőd? A valutaövezet felbomlása? A válságkezelés kudarcba fullasztása? Mit szabadít Görögország újra Európára?

Hogyan védjük meg a rubelt?

Irracionális befektetői reakciók esetén egyre keményebb eszközöket vethet be az orosz gazdasági vezetés, hogy megtörje a piaci pszichózist. Tőkekorlátozások, horror magas kamatszintek, árfolyamrendszer-váltás - egyik sem egyszerű, és nem is túl hatékony megoldások.

Külföldi vagy? Takarodj!

Elég egyszerű üzenete van az utóbbi hetek kormányzati akcióinak. Azok a külföldi cégek, amelyek multinacionális leánycégként nem az újraiparosítás álmát szolgálják, Magyarországon nem szívesen látott gazdasági szereplők. Nem is az üzenet a meglepő, hanem ennek intenzitása. Ahelyett, hogy a választások után finomodott volna a retorika, új szintre lépett a "gonosz" elleni küzdelem. Ma már leplezetlenül szab törvényeket és vet ki új adót úgy a kormány, hogy egyes szereplők gyakorlatilag ellehetetlenüljenek, mások pedig monopolhelyzetbe kerüljenek.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egyetlen lépéssel magára haragította Oroszország a világ egyik legerősebb katonai hatalmát: fontos szövetségest nyerhet Ukrajna
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.