FONTOS Brutálisan megdrágult az autózás - Mit lehet tenni?
Madár István

Madár István

Madár István a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1997-ben. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. Emellett 2000-től 2006-ig a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökségi tagja.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 417
Tényleg itt az utolsó pillanatos megoldás Brexit-ügyben?

Tényleg itt az utolsó pillanatos megoldás Brexit-ügyben?

Theresa May és Jean-Claude Juncker kisütött valamit, ami akár óriási fordulatot is hozhat a mindeddig reménytelen tragikomédiaként zajló Brexit-folyamatban. De vajon mekkora ez a fordulat? A választ a következő 12 óra jogi és politikai értelmezése adja meg, vagyis nem akármilyen nap előtt állunk.

Mi a baj a családvédelmi akciótervvel?

Szinte minden nap meglepő információk látnak napvilágot a néhány hete meghirdetett családvédelmi akciótervről. Ezek gyakran egymással ellentétesek, néha nem látszik rajtuk a "demográfiai szándék", a hatások pedig ilyen bizonytalanság mellett megjósolhatatlanok. Éppen ezért talán nem haszontalan végiggondolni, hogy egy gazdaságpolitikai ösztönző programnak milyen nehézségekkel, költségekkel és remélt hasznokkal kell szembenéznie.

Százmilliárdokat mozgat meg Orbán Viktor új csomagja - ki jár jól?

Évértékelő beszédében a gyerekvállalást ösztönző demográfiai programot hirdetett Orbán Viktor. A miniszterelnök által ismertetett hét pont még számos helyen pontosításra szorul, de így is látszik, hogy a demográfiai fordulat végérvényesen a gazdaságpolitika célrendszerének központi elemévé vált. Mit tudunk a kormány új csomagjáról? Kik nyerhetnek vele igazán nagyot?

Az Audi-ország és a magyar modell

Az ország egyik legmagasabb bérszínvonalú vállalatánál, az Audinál óriási bérkövetelések fogalmazódnak meg, és a munkavállalók sztrájkkal próbálják kiharcolni a jelentős emelést. Eközben gyakran hallhatjuk, hogy a magyar gazdaságban a bérek összhangban vannak a fejlettségi szintünkkel. És valóban, ha a fejlettségi mutatókat, a bérköltségszinteket, a nemzetgazdasági bérhányadot nézzük, nehéz ezzel vitatkozni. Olyannyira, hogy már maga az MNB is felhívja a figyelmet: a jövőben fontos lenne a béremelkedés ütemének a munkatermelékenység javulási tempójához igazodnia. Ezek szerint indokolatlan a sztrájkhangulat? Csak a munkaerőhiány miatt erős pozícióba került dolgozók gátlástalanságáról lenne szó? Egyáltalán nem. A helyzet ennél bonyolultabb, és talán nem haszontalan áttekinteni a közgazdasági tanulságokat.

Nyakunkon a félelmetes összeomlás, vagy csak pánikkeltés az egész?

Nyakunkon a félelmetes összeomlás, vagy csak pánikkeltés az egész?

Kereskedelmi háború, kínai gazdasági lassulás, részvénypiaci turbulenciák - nem indult simán az év, és a vállalatok felől érkező jelzések alapján valóban romlanak a kilátások. Januárban sorozatban érkeztek a bejelentések elbocsátásokról, profit warningokról, amiből az olyan "sztárok" sem maradtak ki, mint például az Apple, amely 20 éve először volt kénytelen visszavágni a korábban megfogalmazott becsléseit. Ezek vajon csak egyedi sztorik, vagy tényleg itt a globális gazdasági lassulás?

Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?

A jövő évi 2,7 százalékos nyugdíjemelés újragondolására kéri a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) a miniszterelnököt, mivel az idős korosztály megbecsülése nincs arányban az ország fellendülő gazdasági helyzetével, s az infláció épp a nyugdíjasokat sújtja leginkább. Tényleg ennyire sanyarú a nyugdíjasok helyzete?

Mennyivel növekedjenek a bérek Magyarországon?

Az elmúlt években látványos tempóban emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon. Az infláció emelkedése, a külső egyensúly romlása, a vállalati termelékenységnövekedés korlátai miatt az utóbbi időben megjelentek olyan vélemények, hogy a béremelkedés ütemének mérséklődnie kellene. A kérdés a bértárgyalások időszakában különösen érdekes, ezért érdemes körüljárni a témát.

Így kell eladni közelgő szigornak az újabb jegybanki lazítást

1. A jegybank nagy jelentőségű döntéseket hozott tegnap, amivel elindult a monetáris szigorítás útján.
2. A jegybank ügyes bűvésztrükköket dobott be tegnap, de ha átlátunk ezeken, akkor kiderül, hogy a jegybank sosem volt még ennyire laza, valójában esze ágában sincs szigorítani.

Kétféle értelmezés az MNB tegnapi bejelentéseiről, de vajon melyik a helyes? Megmutatjuk, miért is tarthatnak ennyire szét az értelmezések.

Elkészült a mesterterv, amivel Magyarország megközelíti Ausztriát

A magyar gazdaságot úgy lehet tartósan gyorsabb növekedési pályára állítani, ha a kormány eléri a versenyképességi fordulatot és ehhez a jegybank most segítséget nyújt egy kész javaslatcsomaggal. Az MNB több kormányzati ciklusra vonatkozó elképzelése szerint a reformprogrammal végre közelednénk Ausztriához, valamint megvalósulhat a rég áhított bérfelzárkózás. Az MNB anyaga szerint nélkülözhetetlen a magyar versenyképesség javításához a magas színvonalú oktatás és modern egészségügy, valamint a hatékony államigazgatás. A Portfolio szerint a jegybank lépései segíthetnek a hazai gazdaság növekedésének fellendítésében, de érdemes megemlíteni, hogy a humán tőke fejlesztésére (oktatás, egészségügy) vonatozó korábbi próbálkozások sikertelenek voltak.

Vért izzad az MNB, hogy azt mutassa, nem érdekli a gyenge forint

Miközben a forint napról napra új történelmi mélypontjára süllyed, a piac egyre türelmetlenebbül sürgeti, hogy szólaljon meg a jegybank. "Az MNB megszólalása vethet véget a forint gyengülésének" - hangzik el egyre gyakrabban. Akkor miért nem szólal meg az MNB? Ennyire nem érdekli a forint gyengülése? Dehogynem érdekli. De a szerep, amit játszik, azt követeli, hogy teljes érdektelenséget mutasson.

Miért büntetik a forintot? A 320 az új 310?

A forint árfolyama hetek óta a 320-as szinthez tapadt az euróval szemben, ami jóval gyengébb az elmúlt években megszokott 310-315 közötti sávhoz képest. Habár sokan átmenetinek tartják a forint esését - hiszen az érvelés szerint a fundamentumok támogatják majd az árfolyamot -, egyre inkább úgy tűnik, hogy a forint nem lesz képes visszaerősödni, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtat a monetáris politika irányvonalán.

Pánik a világban, fordul a magyar gyorsnaszád

A költségvetésben nincs tér további élénkítésre, kell a mozgástér a megváltozott világgazdasági helyzetben - Varga Mihály tegnapi szavai jelentős változást mutatnak az eddigi kormányzati felfogással szemben. Itt a teljes gazdaságpolitikai fordulat?

Áll a bál a feltörekvő piacokon, miért nem csinál semmit az MNB?

A forint gyengülése és a hozamok emelkedése miatt sok elemző várt határozott kommunikációs iránymutatást a tegnapi monetáris tanácsülés után a jegybanktól. Ehhez képest az MNB szinte csak halvány utalásokat tett a monetáris kondíciók változására, attól pedig különösen óvakodott, hogy bármilyen elköteleződést, ígéretet fogalmazzon meg a monetáris politikai reakciókat illetően. Miért volt ilyen visszafogott a jegybank?

Kiütötték a forintot, ugranak a hozamok - Kezdhetünk aggódni?

Alapvetően a feltörekvő piacokat érintő kockázati prémium sokk magyarázza azt, hogy az euró árfolyama és a pénzpiaci hozamok is ingadozóvá váltak, illetve emelkedtek. Az, hogy most már a bankközi piac egészen rövid lejáratain is emelkednek kamatok, elsősorban a sztorira rárepülő spekulánsok tevékenységének az eredménye. A Monetáris Tanács, amely éppen ma ül össze dönteni a kamatokról, egyelőre kivárhat, hogy megnyugszik-e a piac. Ám ha a történet nem csak a volatilitás emelkedéséről szól, hanem tartósan magasabb kockázatúvá sorolják a Magyarországot is magába foglaló feltörekvő piaci csoportot, akkor az MNB-nek is bele kell törődnie, hogy a monetáris politikája csak viszonylagosan lesz laza, valójában azért valamelyest szigorodni fog.

Nyert a Fidesz, mi jön most?

Egyrészt nem tudunk szinte semmit arról, hogy milyen gazdaságpolitikát folytat majd a felálló új kormány, hiszen a Fidesz hagyományosan nem kínál választási programot. Másrészt nyolc év kormányzás után a "folytatjuk" szlogen elég sok mindenre enged következtetni.

Exkluzív: a világhírű közgazdász szerint ez nem kereskedelmi háború, inkább egy játszma

Nem hiszem, hogy globális kereskedelmi háború törne ki - nyilatkozta Willem Buiter, a Citigroup egykori vezető közgazdásza a Portfolionak a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett importvámok kapcsán. Ha mégis, az minden országra negatív hatással lenne, mondta a közgazdász, aki jelenleg különleges gazdasági tanácsadónként dolgozik a Citinél. A neves szakember a múlt héten járt Budapesten és a Portfolionak adott interjújában kifejtette: Magyarország egy kis csoda, mert még soha nem látott olyan országot, amely két számjegyű bérinfláció mellett is a cél alatt tudta volna tartani az inflációt.

Na és erre most mit lépnek Matolcsyék?

Alaposan megrázta a világ tőkepiacait a globális hozamemelkedés, és könnyen lehet, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a nagyon ambiciózus gazdaságélénkítési terveit félre kell raknia. Ennél nagyobb baj azonban egyelőre nem látszik. Amíg a forint meg sem rezdül, a jegybank alapvetően hátradőlve nézheti az eseményeket.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.