Madár István

Exkluzív: a világhírű közgazdász szerint ez nem kereskedelmi háború, inkább egy játszma

Nem hiszem, hogy globális kereskedelmi háború törne ki - nyilatkozta Willem Buiter, a Citigroup egykori vezető közgazdásza a Portfolionak a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett importvámok kapcsán. Ha mégis, az minden országra negatív hatással lenne, mondta a közgazdász, aki jelenleg különleges gazdasági tanácsadónként dolgozik a Citinél. A neves szakember a múlt héten járt Budapesten és a Portfolionak adott interjújában kifejtette: Magyarország egy kis csoda, mert még soha nem látott olyan országot, amely két számjegyű bérinfláció mellett is a cél alatt tudta volna tartani az inflációt.

Na és erre most mit lépnek Matolcsyék?

Alaposan megrázta a világ tőkepiacait a globális hozamemelkedés, és könnyen lehet, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a nagyon ambiciózus gazdaságélénkítési terveit félre kell raknia. Ennél nagyobb baj azonban egyelőre nem látszik. Amíg a forint meg sem rezdül, a jegybank alapvetően hátradőlve nézheti az eseményeket.

Nem hülyültünk meg, tényleg zavaros év előtt áll Magyarország

"2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!" - jelentettük a múlt héten az örömhírt, hogy aztán két napra rá máris óvatosságra intsük az olvasókat: "Mégis levágná Brüsszel a Magyarországnak fontos pénzeket". Nem ment el az eszünk, sőt, sajnos azt kell jósolnunk, hogy 2018-ban még nagyon sokszor fogunk hasonlóan ellentmondásos beszámolókat közreadni. Mi ez a zűrzavar?

Ez lesz a hosszú hétvégék éve

Alaposan felfordul a naptár az idén: az ünnepnapok sajátos elhelyezkedése miatt sok lesz a hosszú, illetve a rövid hétvége is 2018-ban. 2017-hez képest különösen nagy a kontraszt, ami miatt felmerül a kérdés, vajon befolyásolja-e a gazdasági növekedést a munkanapok száma?

Nem jött be a kormány nagy terve, eltékozoltuk az aranyéveket

A magyar gazdaság dinamikus növekedése és a maastrichti küszöb alatt tartott államháztartási hiány bőven biztosítja a lendületesen csökkenő államadósság-pályát, így a költségvetési helyzetünk rendben van - nagyjából ez a kép rajzolódhat ki a fejünkben, ha a fiskális helyzetről szóló híreket, véleményeket hallgatjuk. Ha azonban az államadósság pályáját nézzük, mégis csak azt állapíthatjuk meg, hogy a költségvetés pozíciója alapvetően hibás.

Jogos-e a taxis áremelés?

Nagy visszhangot váltott ki a közelmúltban a taxisok áremelési javaslata. A kibontakozó vita pró és kontra érdekes érveket hozott elő, éppen ezért érdemes elgondolkozni: mikor emelkedhet a taxi ára és ki döntsön róla?

Hogyan vezessük be a magyar eurót?

Újra élénk vita alakult ki az euróbevezetés kérdésében Magyarországon. A válság előtti elméleti és gyakorlati megfontolásokat felülírták a friss tapasztalatok. A tanulságokat a hazai gazdaságpolitika levonta, és az euróbevezetést gyakorlatilag beláthatatlan távolságra tolta el. Eközben sok szakértő a közös pénz "azonnali" bevezetése mellett érvel. Bevezessük-e az eurót, és ha igen, mikor?

Kétrészes írásom első részében a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásait vettem számba, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintésével. A második részben országpéldákon keresztül vonom le a tanulságokat, illetve az euróhoz fűződő (szerintem) optimális viszonyt vázolom fel.

Kell-e nekünk a magyar euró?

Újra élénk vita alakult ki az euróbevezetés kérdésében Magyarországon. A válság előtti elméleti és gyakorlati megfontolásokat felülírták a friss tapasztalatok. A tanulságokat a hazai gazdaságpolitika levonta, és az euróbevezetést gyakorlatilag beláthatatlan távolságra tolta el. Eközben sok szakértő a közös pénz "azonnali" bevezetése mellett érvel. Bevezessük-e az eurót, és ha igen, mikor?

Kétrészes írásom célja a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásainak számbavétele, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintése, a tanulságok levonása, illetve az euróhoz fűződő (szerintem) optimális viszony felvázolása.

Sorozatunkban szívesen helyet adunk más véleményeknek, elemzéseknek is.

Nobel-díjas közgazdász: Magyarország a világ csúcsához tartozik

A Fed döntéshozói sosem fogják bevallani a nyilvánosság előtt, hogy nem a buborékokkal van a baj, hanem azzal, ha kidurrannak - pedig már jó ideje nyomasztják őket a végrehajtott hatalmas pénznyomtatás potenciális következményei. Többek között ezekről a kulisszatitkokról is beszélt a Portfolio-nak adott interjúban Thomas Sargent, aki 2011-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat az eszközárbuborékok terén végzett munkásságáért. A New York-i Egyetem professzora méltatta az Európai Unió hatalmas jelentőségét az európai béke megteremtésében, a híres tudósokra tekintettel pedig "a világ csúcsának" nevezte Magyarországot, illetve a térség országait. A bitcoint és társait buboréknak tartja, de egyúttal a jelenség mögötti okot is megvilágította a beszélgetés során. Ma jelentik be a 2017-es közgazdasági Nobel-díj nyertesét, így a mára időzített interjúval is tisztelgünk a hat évvel ezelőtti díjazott előtt.

Így vegyük el a pénzt a szupergazdagoktól és adjuk oda szegényeknek

Miközben az alsó középosztály alig gyarapodik, a szupergazdagok jövedelmi és vagyoni részesedése rohamosan emelkedik. Hogyan lehet ezt megállítani? A válasz nem is olyan egyszerű. Az eszközök jó része nem igazán hatásos, vagy magasak a költségeik.

Mire lesz elég a jegybank újabb lazítása?

Hosszú hónapok után újra lazítani volt kénytelen a jegybank, hogy megakadályozza a forint nemkívánatos erősödését. A célját elérte, de vajon meddig lehet visszatartani a spekulánsokat?

Nagy dobásra készülhet a Magyar Nemzeti Bank

A jegybank kitart amellett , hogy tartósan alacsony lesz az infláció Magyarországon, ezért további lazító lépéseket vár tőle a piac. Hosszú hónapok után újra igazi izgalmakat hozhat a monetáris tanács keddi ülése. Összeszedtük, mit is léphet az MNB.

Mintha örökre lemondtunk volna a magyar euróról

Így nőtt a magyar gazdaság

A második negyedévben a magyar gazdaság összteljesítménye (szezonálisan és naptárhatással kiigazítva) 3,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az adat gyakorlatilag megegyezik az előzetes adatközléskor közölt értékkel. Az előző negyedévhez képest 0,9%-os GDP-növekedésről számolt be a KSH, ez sem változott a gyorsbecsléshez képest. Mindkét adat gyors, de az előző negyedévhez képest valamelyest lassuló gazdasági növekedésről árulkodik.

Tényleg közeleg a magyar euró?

Magyarország legkorábban 2021-ben vezetheti be az eurót, ha akarja. Ha azonban a kormány komolyan veszi az általa hangoztatott fejlettségi elvárást, akkor talán soha nem fogunk fizetni a közös pénzzel. A maastrichti kritériumok teljesítésével elvileg nincs gond, de az egyik feltétel annyira rosszul megfogalmazott, hogy az ezek alapján vizsgált euróérettségünk igazából teljesen bizonytalan.

Az ingyen roamingtól leszünk európaiak?

A címben feltett, elsőre ostobának és provokatívnak tűnő kérdésre a válasz az, hogy IGEN. Az európai identitást nem Jean-Claude Juncker ünnepi beszéde vagy Donald Tusk szózatai fogják erősíteni, hanem az, ha az emberek a mindennapi életükben tapasztalják az egységes gazdasági térség előnyeit.

Ez aztán a nemzeti felemelkedés: zárjuk be a gimnáziumokat!

Parragh László szerint óriási hiba, hogy a polgármesterek nem zárnak be gimnáziumokat Magyarországon. A szakiskolákba (régi nevükön szakmunkásképzőkbe) kellenek a diákok, hogy kielégítsék a gyárak munkaerőigényét, csökkentve ezzel a krónikus munkaerőhiányt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke olyan szakmai érvekkel támasztotta alá az ötletét, miszerint egy gyenge gimnázium "kiszúrás" a gyerekkel, mert nem tud továbbtanulni, "kiszúrás" a családdal, mert olyat tanul a gyerek, aminek nincs piaci kereslete és "kiszúrás" a gazdasággal, mert nincs elegendő munkaerő.

Tényleg jön a soft-Brexit?

A brit választási eredmények egyetlen pozitív olvasata, hogy az eddigi tapogatózó Brexit-tárgyalásokon meglehetősen keményfejűnek mutatkozó konzervatívok koalícióra kényszerülve puhulni fognak, és így a hard-Brexit (az unióval való erőteljesebb szakítás) esélye csökken. Logikus, de nem feltétlenül van így.

Uniós béreket Magyarországnak!

A bérunió az új politikai szlogen, ami egyszerűnek és logikusnak tűnik: ha már egyszer egységes a piac ebben a fránya Európai Unióban, akkor a bérek is legyenek egységesek! Milyen kár, hogy ez az egész egy méretes butaság.