2018. november 19. 05:46 | Madár István
Az elmúlt években látványos tempóban emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon. Az infláció emelkedése, a külső egyensúly romlása, a vállalati termelékenységnövekedés korlátai miatt az utóbbi időben megjelentek olyan vélemények, hogy a béremelkedés ütemének mérséklődnie kellene. A kérdés a bértárgyalások időszakában különösen érdekes, ezért érdemes körüljárni a témát.
2018. szeptember 26. 15:20 | Madár István
2018. szeptember 19. 11:05 | Madár István
1. A jegybank nagy jelentőségű döntéseket hozott tegnap, amivel elindult a monetáris szigorítás útján.
2. A jegybank ügyes bűvésztrükköket dobott be tegnap, de ha átlátunk ezeken, akkor kiderül, hogy a jegybank sosem volt még ennyire laza, valójában esze ágában sincs szigorítani.
Kétféle értelmezés az MNB tegnapi bejelentéseiről, de vajon melyik a helyes? Megmutatjuk, miért is tarthatnak ennyire szét az értelmezések.
2018. július 11. 05:45 | Csiki Gergely, Madár István, Hornyák József
A magyar gazdaságot úgy lehet tartósan gyorsabb növekedési pályára állítani, ha a kormány eléri a versenyképességi fordulatot és ehhez a jegybank most segítséget nyújt egy kész javaslatcsomaggal. Az MNB több kormányzati ciklusra vonatkozó elképzelése szerint a reformprogrammal végre közelednénk Ausztriához, valamint megvalósulhat a rég áhított bérfelzárkózás. Az MNB anyaga szerint nélkülözhetetlen a magyar versenyképesség javításához a magas színvonalú oktatás és modern egészségügy, valamint a hatékony államigazgatás. A Portfolio szerint a jegybank lépései segíthetnek a hazai gazdaság növekedésének fellendítésében, de érdemes megemlíteni, hogy a humán tőke fejlesztésére (oktatás, egészségügy) vonatozó korábbi próbálkozások sikertelenek voltak.
2018. július 03. 06:51 | Madár István
Miközben a forint napról napra új történelmi mélypontjára süllyed, a piac egyre türelmetlenebbül sürgeti, hogy szólaljon meg a jegybank. "Az MNB megszólalása vethet véget a forint gyengülésének" - hangzik el egyre gyakrabban. Akkor miért nem szólal meg az MNB? Ennyire nem érdekli a forint gyengülése? Dehogynem érdekli. De a szerep, amit játszik, azt követeli, hogy teljes érdektelenséget mutasson.
2018. június 14. 14:40 | Madár István, Hornyák József
A forint árfolyama hetek óta a 320-as szinthez tapadt az euróval szemben, ami jóval gyengébb az elmúlt években megszokott 310-315 közötti sávhoz képest. Habár sokan átmenetinek tartják a forint esését - hiszen az érvelés szerint a fundamentumok támogatják majd az árfolyamot -, egyre inkább úgy tűnik, hogy a forint nem lesz képes visszaerősödni, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtat a monetáris politika irányvonalán.
2018. május 30. 10:55 | Madár István
A költségvetésben nincs tér további élénkítésre, kell a mozgástér a megváltozott világgazdasági helyzetben - Varga Mihály tegnapi szavai jelentős változást mutatnak az eddigi kormányzati felfogással szemben. Itt a teljes gazdaságpolitikai fordulat?
2018. május 23. 09:15 | Madár István
A forint gyengülése és a hozamok emelkedése miatt sok elemző várt határozott kommunikációs iránymutatást a tegnapi monetáris tanácsülés után a jegybanktól. Ehhez képest az MNB szinte csak halvány utalásokat tett a monetáris kondíciók változására, attól pedig különösen óvakodott, hogy bármilyen elköteleződést, ígéretet fogalmazzon meg a monetáris politikai reakciókat illetően. Miért volt ilyen visszafogott a jegybank?
2018. május 22. 05:41 | Madár István, Weinhardt Attila
Alapvetően a feltörekvő piacokat érintő kockázati prémium sokk magyarázza azt, hogy az euró árfolyama és a pénzpiaci hozamok is ingadozóvá váltak, illetve emelkedtek. Az, hogy most már a bankközi piac egészen rövid lejáratain is emelkednek kamatok, elsősorban a sztorira rárepülő spekulánsok tevékenységének az eredménye. A Monetáris Tanács, amely éppen ma ül össze dönteni a kamatokról, egyelőre kivárhat, hogy megnyugszik-e a piac. Ám ha a történet nem csak a volatilitás emelkedéséről szól, hanem tartósan magasabb kockázatúvá sorolják a Magyarországot is magába foglaló feltörekvő piaci csoportot, akkor az MNB-nek is bele kell törődnie, hogy a monetáris politikája csak viszonylagosan lesz laza, valójában azért valamelyest szigorodni fog.
2018. április 09. 09:40 | Madár István
Egyrészt nem tudunk szinte semmit arról, hogy milyen gazdaságpolitikát folytat majd a felálló új kormány, hiszen a Fidesz hagyományosan nem kínál választási programot. Másrészt nyolc év kormányzás után a "folytatjuk" szlogen elég sok mindenre enged következtetni.
2018. március 23. 11:40 | Beke Károly, Madár István
Nem hiszem, hogy globális kereskedelmi háború törne ki - nyilatkozta Willem Buiter, a Citigroup egykori vezető közgazdásza a Portfolionak a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett importvámok kapcsán. Ha mégis, az minden országra negatív hatással lenne, mondta a közgazdász, aki jelenleg különleges gazdasági tanácsadónként dolgozik a Citinél. A neves szakember a múlt héten járt Budapesten és a Portfolionak adott interjújában kifejtette: Magyarország egy kis csoda, mert még soha nem látott olyan országot, amely két számjegyű bérinfláció mellett is a cél alatt tudta volna tartani az inflációt.
2018. február 06. 09:50 | Madár István
Alaposan megrázta a világ tőkepiacait a globális hozamemelkedés, és könnyen lehet, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a nagyon ambiciózus gazdaságélénkítési terveit félre kell raknia. Ennél nagyobb baj azonban egyelőre nem látszik. Amíg a forint meg sem rezdül, a jegybank alapvetően hátradőlve nézheti az eseményeket.
2018. január 16. 16:05 | Madár István, Weinhardt Attila
"2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!" - jelentettük a múlt héten az örömhírt, hogy aztán két napra rá máris óvatosságra intsük az olvasókat: "Mégis levágná Brüsszel a Magyarországnak fontos pénzeket". Nem ment el az eszünk, sőt, sajnos azt kell jósolnunk, hogy 2018-ban még nagyon sokszor fogunk hasonlóan ellentmondásos beszámolókat közreadni. Mi ez a zűrzavar?
2018. január 07. 10:14 | Madár István
Alaposan felfordul a naptár az idén: az ünnepnapok sajátos elhelyezkedése miatt sok lesz a hosszú, illetve a rövid hétvége is 2018-ban. 2017-hez képest különösen nagy a kontraszt, ami miatt felmerül a kérdés, vajon befolyásolja-e a gazdasági növekedést a munkanapok száma?
2017. december 14. 05:49 | Madár István
A magyar gazdaság dinamikus növekedése és a maastrichti küszöb alatt tartott államháztartási hiány bőven biztosítja a lendületesen csökkenő államadósság-pályát, így a költségvetési helyzetünk rendben van - nagyjából ez a kép rajzolódhat ki a fejünkben, ha a fiskális helyzetről szóló híreket, véleményeket hallgatjuk. Ha azonban az államadósság pályáját nézzük, mégis csak azt állapíthatjuk meg, hogy a költségvetés pozíciója alapvetően hibás.
2017. november 21. 13:08 | Madár István
Nagy visszhangot váltott ki a közelmúltban a taxisok áremelési javaslata. A kibontakozó vita pró és kontra érdekes érveket hozott elő, éppen ezért érdemes elgondolkozni: mikor emelkedhet a taxi ára és ki döntsön róla?
2017. november 15. 05:50 | Madár István
Újra élénk vita alakult ki az euróbevezetés kérdésében Magyarországon. A válság előtti elméleti és gyakorlati megfontolásokat felülírták a friss tapasztalatok. A tanulságokat a hazai gazdaságpolitika levonta, és az euróbevezetést gyakorlatilag beláthatatlan távolságra tolta el. Eközben sok szakértő a közös pénz "azonnali" bevezetése mellett érvel. Bevezessük-e az eurót, és ha igen, mikor?
Kétrészes írásom első részében a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásait vettem számba, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintésével. A második részben országpéldákon keresztül vonom le a tanulságokat, illetve az euróhoz fűződő (szerintem) optimális viszonyt vázolom fel.
2017. november 06. 05:46 | Madár István
Újra élénk vita alakult ki az euróbevezetés kérdésében Magyarországon. A válság előtti elméleti és gyakorlati megfontolásokat felülírták a friss tapasztalatok. A tanulságokat a hazai gazdaságpolitika levonta, és az euróbevezetést gyakorlatilag beláthatatlan távolságra tolta el. Eközben sok szakértő a közös pénz "azonnali" bevezetése mellett érvel. Bevezessük-e az eurót, és ha igen, mikor?
Kétrészes írásom célja a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásainak számbavétele, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintése, a tanulságok levonása, illetve az euróhoz fűződő (szerintem) optimális viszony felvázolása.
Sorozatunkban szívesen helyet adunk más véleményeknek, elemzéseknek is.
2017. október 09. 10:43 | Madár István, Weinhardt Attila
A Fed döntéshozói sosem fogják bevallani a nyilvánosság előtt, hogy nem a buborékokkal van a baj, hanem azzal, ha kidurrannak - pedig már jó ideje nyomasztják őket a végrehajtott hatalmas pénznyomtatás potenciális következményei. Többek között ezekről a kulisszatitkokról is beszélt a Portfolio-nak adott interjúban Thomas Sargent, aki 2011-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat az eszközárbuborékok terén végzett munkásságáért. A New York-i Egyetem professzora méltatta az Európai Unió hatalmas jelentőségét az európai béke megteremtésében, a híres tudósokra tekintettel pedig "a világ csúcsának" nevezte Magyarországot, illetve a térség országait. A bitcoint és társait buboréknak tartja, de egyúttal a jelenség mögötti okot is megvilágította a beszélgetés során. Ma jelentik be a 2017-es közgazdasági Nobel-díj nyertesét, így a mára időzített interjúval is tisztelgünk a hat évvel ezelőtti díjazott előtt.
2017. október 09. 05:50 | Madár István
Miközben az alsó középosztály alig gyarapodik, a szupergazdagok jövedelmi és vagyoni részesedése rohamosan emelkedik. Hogyan lehet ezt megállítani? A válasz nem is olyan egyszerű. Az eszközök jó része nem igazán hatásos, vagy magasak a költségeik.
Előfordult már, hogy egy teljesítési időpont meghatározása kapcsán több szervezeti egység eltérő álláspontra jutott, mégsem született minden szempontbl megnyugtató válasz? Vagy hogy az ER
A járványt követő években megint nőni kezdett a GDP-arányos államadósság Magyarországon, ami önmagában még nem lenne probléma, de a magyar állam már a GDP közel... The post Veszélyesen s
A mai bejegyzést azért kezdtem, mert nagyon sokat beszélünk az alacsony nyugdíjakról, de arról keveset tudunk, hogy miért alakul így valakinek az ellátása. Rendszeresen feljön politikai kampán
Évek óta várnak megoldásra a devizahitelesek A devizahiteles ügy Magyarország egyik legnagyobb társadalmi és jogi válsága volt, amelynek anyagi következményeit sok család még ma is
A kisadózó vállalkozások tételes adója (ismert nevén KATA) nagyon népszerű volt az évtized elején, nagyságrendileg 450 ezer vállalkozó választotta ezt az adózási formát. Azonban 2021-ben,
A Cégkassza Podcast új évaddal tér vissza, amelynek nyitó epizódja a Garantiqa eredményeire és szerepére helyezi a fókuszt. Az adás vendégei Szabó István Attila, a társaság elnök-vezériga
Számos jótékony hatása lehet a bevezetésnek.
Nem csak a kőolajra van hatással a konfliktus.
Gyurcsik Attilával és Bukta Gáborral beszélgettünk.
