"Ha úgy vannak a számok, akkor emelek megint", ígérte Orbán Viktor kormányfő néhány napja, ma pedig a szocialista miniszterelnök-jelölt, Botka László ígérte meg a 13. havi nyugdíj visszaadását. A nyugdíjasok mindig is kedvelt célpontjai voltak a politikusoknak, és úgy tűnik, az induló választási kampányban is szívesen feszegetik szét a nyugdíjrendszer kereteit. Pedig nem kellene.
A franciák egy liberális centrista jelölt támogatásával fejezték ki nemtetszésüket a politikai elittel szemben. Macron győzelme sok kérdést vet fel, nem csak a politikai rendszerrel, hanem Európa jövőjével kapcsolatban is. A javuló gazdasági mutatók mellett a kétsebességes unió újra realitássá válhat.
Lezajlott a francia elnökválasztás első fordulója, Macron innentől már csak elbukhatja a köztársasági elnöki pozíciót. A franciák még az elitellenes különúthoz is az elitből választottak maguknak vezetőt.
Az elmúlt három évben Magyarország GDP-arányos nettó külső adóssága 40% feletti szintről 20%-ra süllyedt. Amennyiben kitart ez a folyamat, három év múlva eltűnne ez az állomány. Mit jelentene ez, illetve valóban előállhat-e ilyen helyzet? Ezt járjuk körbe alábbi írásunkban.
Tavaly megállt a hazai járműgyártás bővülése, egyből be is fékezett a teljes ipar. Az ágazat azonban még így is domináns súlyú a szektorban, sőt, az egyik nagy autógyártó régiónk újra átvette a legnagyobb ipari termelő címet a központi régiótól. Az ipari trendeket vizsgálva tisztán látszik: nem csak kelet-nyugati, hanem észak-déli különbségek is vannak az ország fejlődésében.
A mai nyugdíjrendszer nem is olyan sokára nem fog tudni a a mait megközelítő nyugdíjakat produkálni, a nagy vesztes a mai 30-50 éves korosztály - mondja Holtzer Péter. A nyugdíjszakértő szerint a korhatáremelés elkerülhetetlen, de még így is óriási szükség lesz olyan időskori jövedelemre, ami más logika mentén képződik. Holtzer szerint a nemzetközi tapasztalatok alapján a legnagyobb sikerrel egy "kvázi önkéntes" megtakarítási rendszer kecsegtet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása kapcsán felélénkültek a viták arról, hogy mekkora károkat okoznak a magyar gazdaságnak az orosz szankciók. Miután megismertük a külgazdasági minisztérium (KKM) 6,5 milliárd dolláros becslését, illetve a számítás mögött álló részleteket, bemutattuk, hogy a veszteség valójában egy nagyságrenddel kisebb lehet. A kormány a becslése mögött álló indoklást el is engedte, de a számot nem: egy másik fajta megközelítéssel megint hasonló eredményre jutott. A számítás azonban hasonló hibákkal terhelt, mint korábban. De melyek is az orosz térség azon gazdasági specialitásai, amelyek közrejátszottak a külkereskedelmi kapcsolatok visszaesésében?
Erősödött a beruházási kedv a cégek körében tavaly év végén - derül ki az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kérdőíves felmérésének eredményeiből. Bár a számok abszolút értékben nem jeleznek igazán nagy konjunktúrát, van olyan adatsor, ami valóban a fejlesztési igények növekedését jelzi.
A héten több illetékes politikusunk is nyilatkozott arról, hogy az Oroszország elleni szankciók milyen súlyos károkat okoznak Magyarországnak. Úgy tűnik azonban, hogy a veszteségeket finoman szólva is eltúlozták. Számításaink szerint az exportban elszenvedett veszteséget a külgazdasági minisztérium durván túlbecsülte, és teljesen indokolatlanul teljes egészében a szankciókhoz kötötte, miközben a nagy részének ahhoz semmi köze sem volt.
Az autóiparban végbemenő forradalom kiemelten érintheti Magyarországot is, hiszen a kormányzati szándékkal összhangban, az ágazat rendkívüli ütemben bővült az elmúlt években. Cikksorozatunk hatodik részében arra kerestük a választ, hogy a feltételezhető változások hogyan hathatnak a magyar gazdaságra, milyen kihívásokkal kell megküzdenünk és miben bízhatunk.
Nem kell még temetni az idei magyar gazdasági növekedést, visszatér a 3 százalékos növekedési ütem, főleg, ha a múlt heti bérmegállapodás elemeinek hatását figyelembe vesszük. A magyar gazdaság versenyképességét azonban kell és lehet is javítani a hosszú távú növekedés érdekében - derült ki a Portfolio Palotai Dániel és Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatóival készített interjújából, melyet annak kapcsán készítettünk, hogy az általuk jegyzett Versenyképesség és növekedés című kötetben megfogalmazott javaslatokból egyre többet karol fel a kormány. Palotai Dániel szerint a harmadik Széll Kálmán Tervre mindenképpen szükség van, a járulékcsökkentés jó irány, de tovább kell lépni az egyszámjegyű szja irányába. Virág Barnabás úgy véli, hogy a társasági adókulcs csökkentése kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot a világban jelenleg zajló adóversenyben. Szerinte a hitelezést segítené a garanciarendszer fejlesztése, amivel kapcsolatban a jegybank szintén megtette konkrét javaslatait.
A válság mélypontja óta nem volt olyan időszak a világgazdaságban, amikor ennyi akut téma foglalkoztatta volna a szakmai közvéleményt. A tőke- és pénzpiaci befektetők és a makroközgazdászok egymással versengve ráncolják a homlokukat, amikor a kockázatokat kezdik sorolni. Összeszedtük a világ előtt álló legfőbb kihívásokat.
A magyar bérekre rakódó elvonásokat ismerve aligha lehet a munkáltatói járulék csökkentése ellen érvelni. Az azonban már nem annyira egyértelmű, hogy ettől az eszköztől a munkaerőhiány problémájának hatékony kezelését kell várnunk. Ráadásul - annak ellenére, hogy az utóbbi időszakban folyamatosan növekvő költségvetési mozgástérről beszélhettünk - egyelőre pénz sincs rá.
Előkelő hely az éremtáblázaton, de két hellyel való visszacsúszás London óta. Sok arany, kevesebb ezüst, bronz. Hogyan értékeljük az olimpiai szereplést? Szeretjük mondogatni, hogy népességarányosan és a gazdagságunkhoz viszonyítva nagyon jók vagyunk. Megnéztük, mennyire. A lényeg: bár nem vagyunk egyedül, de Magyarország tényleg erőn felül szállítja az olimpiai érmeket.
A közelmúltban több napilapban, blogon is végigfutott egy olyan adatsor, ami alapján kijelenthető: a magyar gazdasági növekedés csak az ország egy szűk területén érezhető, a többi helyen zajlik a leszakadás. Utánagondolva a számoknak azt mondhatjuk: a dolog minimum gyanús.
Egyre nagyobb a munkaerőhiány Magyarországon, ugyanakkor ennek a logikus következményei csak részben látszódnak a gazdaságban. Tényleg, mik is azok a "logikus következmények"?
Az Audi év eleji, illetve a Mercedes mai bejelentése egyértelművé teszi, hogy nincs vége Magyarországon az autógyártás felfutásának. A következő években akár 50%-kal is növekedhet a magyar szalagokról leguruló gépkocsik száma. A járműgyártó fejlesztések önmagukban az export 10%, illetve a GDP 2% körüli emelkedését hozhatják az évtized második felében.
Másfél év zsugorodás után idén az első negyedévben minimálisan emelkedtek a magánszektor beruházásai. Számításaink szerint a nemzetgazdasági beruházások év eleji nagy visszaesése kizárólag az EU-források elapadásának hatására összezuhanó kormányzati beruházások következménye, a versenyszféra végre nem járult hozzá negatívan a trendhez.
Az ipari termelés részarányának növelése, illetve a járműgyártás szerepének visszaszorítása a célja a kormány iparstratégiájának. A számokon azért lenne mit csiszolgatni, mert ebben a formában biztos a kudarc.
Politikai, gazdasági zűrzavart jósolnak "első körben" Nagy Britanniának a Brexit hatására. Meglehet, lesz egy nulladik kör is, ami hasonló eredménnyel fenyeget.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották az otthonfelújítási program pályázati kiírását. Május 6-ig bárki véleményezheti...
Mibe érdemes fektetni hektikus időkben? Az elemzők válasza erre a kérdésre nagyon egyszerű és egyértelmű. A magasabb...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Emelkedő hitelkamatok? Javaslat a legjobb barátnak Ha a legjobb barátom...
Az Amazonas-medence esőerdeje fontos természeti kincsünk, amely gazdag növény- és állatvilággal, kiterjedt vízhálózattal...
HOLD After Hours. Szabó Lászlóval helyre tesszük a szövőlepkéket, a kapitalizmust, a kapitalizmus kritikusait,... 
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
