• Megjelenítés

Uniós források

Átalakulásban vannak az uniós országok egészségügyi rendszerei

2014 és 2018 között 8 milliárd euró értékben 7000 egészségügyhöz kapcsolódó fejlesztési projekt valósult meg uniós forrásból - hangzott el kohéziós politika egészségügyi befektetéseiről tartott bizottsági eseményen. A brüsszeli rendezvényen Corina Cretu és Vytenis Andriukaitis EU-biztosok összefoglalták az eddigi eredményeket és a további terveket ezen a területen. Hangsúlyozták: az uniós társadalmak alappillére a jólét, ami a jól működő egészségügyi rendszer nélkül elképzelhetetlen. A konferencián bemutattak egy jól működő, országokon átívelő egészségügyi projektet, ami javítja az egészségügyi ellátás minőségét.

Fél évvel kitolták a nagy informatikai EU-s pályázat beadási határidejét

Március 8-ról szeptember 10-én délre tolta ki a kiíró a 43,2 milliárd forintos keretösszegű "Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása" című (GINOP-3.2.2-8.2.4-16 kódszámú) felhívás benyújtási határidejét - közölték a minap a hivatalos pályázati oldalon. Múlt héten más nagyobb EU-s pályázatok beadási határidejét is kitolták:

Újabb tízmilliárdot terhelt az EU helyett a magyar adófizetőkre a kormány

Miután a Népszavának azt jelezte múlt héten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hogy az Elios-os közvilágítási fejlesztéseken felül "Magyarország számos egyéb tételt sem fog elszámolni az Európai Bizottsággal", ma azt írja a 24.hu, hogy információi szerint ez két projektre is biztosan igaz. Ezekkel kezdettől fogva problémái voltak a brüsszeli testületnek és együtt 9,8 milliárd forintnyi terhet jelentenek a magyar adófizetőknek az EU költségvetése helyett, mivel a magyar hatóságok nem nyújtották be ezeket a problémásnak ítélt számlákat a brüsszeli elszámolásba.

Pest megyei cégek, figyelem! - Szerdán indul a módosított pályázat a több tízmilliós ingyenpénzre

E hét szerdától adhatják be támogatási kérelmeiket a Pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) a 4,5 milliárd forintos keretösszegű pályázatra, amely eszközbeszerzéseket támogat - emlékeztet közleményében Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. A közlemény nem tér ki rá, de a pályázati kérelmek benyújtásának helyt adó Magyar Államkincstár oldalán múlt pénteken megjelent egy közlemény, miszerint bizonyos pontokon módosult a pályázati szabályrendszer.

Nagy lehetőség áll a magyar élelmiszeripari és borászati ágazat előtt

Mind az élelmiszeripari, mind a borászati ágazat szereplőinek több szempontból is kifejezetten előnyös az a közelmúltban megnyílt vidékfejlesztési uniós pályázat, amely 50 milliárdos keretösszeggel segít a versenyképesség fokozásában és a hozzáadott érték növelésében - mutatott rá a pályázat előnyeire a Portfolio-nak Dr. Szűcs Balázs. A Rekontir BPM tulajdonos ügyvezetője szerint érdemes minél hamarabb lépni a pályázat segítségével a fejlesztések terén, mert közeleg a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus vége és aki él ezzel a pályázattal, akár komoly versenyelőnyre is szert tud tenni.

Megússza Magyarország az EU-pénzek durva vágását?

Az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel úgy döntött szerdán, hogy nem csökkenhetnek a 2021-2027-es uniós költségvetésben a felzárkóztatási és agrártámogatások a mostani ciklushoz képest 2018-as árak mellett. Ez elsőre mindenképpen biztató fejleménynek tűnik, hiszen ez az EP hivatalos álláspontja az uniós költségvetés főbb alapjairól egy együttdöntési eljárásban és így a remény szerint Magyarország elkerülheti a 2020 utáni ciklusban a masszív, akár 24%-os vágást. A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű és a reális kilátás megítélésünk szerint egyelőre az, hogy sajnos mindenképpen lesz valamekkora vágás a felzárkóztatási és agrárforrásoknál 2020 után, de remélhetőleg jóval kisebb, mint 24%.

Elismerte a minisztérium: az EU helyett a magyar adófizetők állták az Elios-projekteket

Az összes uniós pénzt sikerült lehívnia Magyarországnak az előző ciklus KEOP-keretéből azokra a projektekre, ahol nem volt vita a kormány és az Európai Bizottság között - válaszolta az Innovációs és Technológiai Minisztérium a hvg.hu kérdésére, amiből az következik, hogy kivették a magyar hatóságok az OLAF és a Bizottság által vitatott Elios közvilágításfejlesztési projektek számláit az uniós elszámolásból. Ez tehát azt jelenti, hogy a mintegy 13 milliárd forintnyi fejlesztést az EU költségvetése helyett végül a magyar adófizetők állták.

Újabb brüsszeli pénzesőre számít a kormány

Közel akkora brüsszeli pénzlehívásra számít idén a magyar kormány, mint a tavalyi tényadat, ami nagy év végi hajrával alakult ki - derül ki egy friss kormányhatározatból. Ez egyúttal felhatalmazást ad arra is, hogy a tavalyi nagy pénzlehívási tempó után kifizethetik a beígért hathavi céljuttatást a tárcák a saját dolgozóiknak. Az idei - várhatóan ismét intenzív - munkához viszont nem ígér újabb céljuttatást a kormány, miközben már elkezdett felkészülni a 2020 utáni EU-pénzek elköltésére is:

Kifakadt Varga Mihály az eurózóna költségvetés friss terve miatt

Az eredeti szándékoktól eltérően az EU következő hétéves költségvetési keretének részeként jön létre egy olyan eszköz, amely csak az eurózóna versenyképességét és konvergenciáját erősíti, de ez nemkívánt párhuzamosságokhoz és problémákhoz vezet, így a magyar kormány egyhangú szavazást szorgalmaz a kérdésről az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsban - lényegében ezt tartalmazza Varga Mihály pénzügyminiszter azon közleménye, amelyet az eurózóna pénzügyminisztereinek (Eurogroup) mai kibővített brüsszeli tanácskozására időzítve adtak ki. Az alábbiakban a közleményt teljes terjedelmében közöljük.

Már a 2020 utáni EU-pénzek elköltésére is lő a kormány

Tervezési szinten elkezdett felkészülni a kormány a következő EU-ciklus pénzeinek becsatornázására, azaz arra, hogy a versenyképesség javítása érdekében egyáltalán mely területeken mit fejlesszenek és ezekből milyen tartalommal álljanak majd össze a szükséges Operatív Programok. Mindehhez pedig egy Programozási Munkacsoportot is felállított a kormány egy friss határozat szerint.

Jól jöhet ki a humánerőforrási terület az EU-pénzek megvágásából

A 2020 utáni uniós költségvetés 24%-os vágást irányoz elő Magyarországnak az EU-pénzek terén, de mivel az unió a következő időszakot a humán erőforrás fejlesztésére szeretné alapozni, ezért ez a terület 2020 után akár a mostaninál többet is kaphat - vázolta a kilátásokat a Magyar Nemzetben megjelent interjúban Vitályos Eszter.

Csúcsot döntött tavaly a kkv-k részesedése a közbeszerzésekben

A tavalyi 10 361 eredményesen zárult közbeszerzés összértéke meghaladta a 3294 milliárd forintot, a hirdetmény nélküli tárgyalásos (hnt) és az egy ajánlatos közbeszerzések aránya tovább csökkent, a kis- és közepes vállalkozások részesedése csúcsot döntött - közölte a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke egy szerdai eseményen.

Elállt az óriási brüsszeli pénzeső, de még százmilliárdok várnak a magyarokra

Az extrém magas tavaly év végi brüsszeli EU-s átutalások után januárban alig kaptak pénzt a magyar hatóságok, de ezzel együtt az itthoni céges pályázók mégis hatalmas lehetőségek előtt állnak idén, hiszen még mindig rengeteg EU-forrás vár elosztásra. A Portfolio vizsgálata szerint ugyanis "hiába" döntöttek már a 7 évre járó keretösszeg 98%-áról, ezek jelentős része "visszahullhat" az elmúlt évek masszív ár- és béremelkedése miatt és így több százmilliárd forintnyi felszabaduló keretet kell majd újra elosztani.

Példátlan német fenyegetést kapott a magyar kormány

A diplomáciában példátlan keménységgel támadta meg a múlt pénteki EU-tanácsi ülésen a német nagykövet a magyart amiatt, mert utóbbi továbbra is akadályt gördített az EU és az Arab Liga között készülő megállapodás megkötése elé egy migrációs utalásra hivatkozva - írja a 444.hu a megszerzett jegyzőkönyv szövege alapján. A német nagykövet fenyegetése szerint ezt a lépést nem fogják elfelejteni akkor, amikor majd a 2020 utáni EU-s költségvetés kereteiről és a kifizetéseknek a jogállamisági feltételrendszerrel való összekötéséről tárgyalnak. A Portfolio megítélése szerint az ügy azért is fontos, mert vannak arra utaló jelek, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetés végső elfogadása és így a jogállamisági kritériumokról a döntés végülis a 2020 második felében esedékes német EU-elnökség idején születik meg. Ha viszont nem is húzódik addig az ügy, a német befolyás akkor is kellemetlen helyzethez vezethet Magyarország számára a 2020 utáni EU-pénzek terén.

Sokat köszönhet az Audinak Győr: az összes megyét tönkreverte

Az elmúlt tíz év során messze a legnagyobb egy főre jutó GDP-növekedés, azaz gazdasági fejlődés, Győr-Moson-Sopron megyében ment végbe Magyarországon belül, noha itt zajlott az elmúlt két évtized messze legnagyobb sztrájkja a napokban. Az érdekes kettősségnek többek között az lehet az oka, hogy az Audi-gyár felfutó termeléséből és itt jelentkező profitjából a gyár dolgozói csak korlátozottan részesedhettek, igaz mindenki úgy forgatta ebben a vitában a statisztikákat, ahogy neki kedvezőbb volt. Az mindenesetre biztos, hogy a megye gazdaságilag sokat köszönhet az Audinak és beszállítóinak, mi pedig ennek apropóján megnéztük, hogy a többi megyében mekkora előrelépés történt az elmúlt években. Kiderült: míg Győr-Moson-Sopron mellett Vas, Fejér és Bács-Kiskun megye nagyot lépett előre az uniós átlag felé, aközben Budapest és Pest megye lényegében nem tudott közeledni ahhoz.

Dupla annyi nettó EU-forrást kaptunk tavaly, mint a csehek

Magyarország tavaly csaknem 3,5 milliárd eurónyi uniós forrást kapott nettó értelemben a közös uniós büdzséből, ami lényegében a duplája annak, mint amit Csehország kapott a cseh pénzügyi tárca friss közlése alapján.

EU-s pénzből készül a Duna kikötőfejlesztési főterv stratégia

A dunai viziközlekedés élénkítésére az év végére elkészül az országos kikötőfejlesztési főterv stratégia széles körű társadalmi egyeztetés keretében - jelentette be Sztilkovics Szávó, a Mahart Zrt. vezérigazgatója az európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló projekt indító konferenciájának keretében.

17 tagállam ellenzi a vidékfejlesztési EU-források 2020 utáni csökkentését

Az Európai Bizottság javaslata értelmében 26%-kal zuhannának a Magyarországnak 2021 után jutó vidékfejlesztési források, ami Nagy István agrárminiszter szerint elfogadhatatlan és fontos, hogy a források csökkentését 17 uniós tagállam közös nyilatkozatban utasítja el - derül ki az Agrárminisztérium közleményéből, amelyet a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői brüsszeli ülése után adtak ki.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Közeleg az újabb pusztító háború? – Kiadta a figyelmeztetést a hírszerzés
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility