Magyarország EU-tagsága megingathatatlan, de a tagság nyomán kapott uniós támogatások csak részben ellensúlyozzák, hogy "a többi EU-ország hatalmas tőkéje legázol bennünket" - fejtette ki álláspontját a minap Münchenben járt Orbán Viktor kormányfő a mai Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretéből összesen húszmilliárd forint támogatást kap a kormányhivatali rendszer, amelynek 237 ingatlanját újítják fel 2018-ig - közölte Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. A KEHOP keretében a kormánynak lehetősége lenne a lakások energiakorszerűsítésének támogatására, de erre a célra szánt 90 milliárdos uniós támogatás sorsa még kérdéses.
Idén decemberig szeretné a kormány elérni az 5000 milliárd forintos kötelezettségvállalást 2017-es évre, melyből 2500 milliárd forint kifizetése a cél - mondta Lázár János. Ha ez a kifizetési cél megvalósulna, akkor minden idők legnagyobb összegű uniós pénzkifizetése realizálódna. A Vidékfejlesztési Programban eddig 38 jogcímen 942,5 milliárd forintnyi pályázatot írtak ki, 476 milliárdnyit zártak le, illetve függesztettek fel.
Várhatóan már jövő tavaszig kiírja a kormány az összes európai uniós pályázatot - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Magyar Időknek. Az államtitkár kissé későbbi céldátumot jelzett a pályázatok meghirdetésére, mint múlt héten Lázár János a kormányinfón. A miniszterhelyettes azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak most nem kell tartania az uniós kohéziós pénzek megvonásától, de 2020 után az is lehet, hogy ilyen pénzeket már nem kap Magyarország és a régió se, erre pedig felkészült a kormány. Tájékoztatása szerint eddig a teljes hét éves keret több mint 70 százalékára írtak ki pályázatokt, a meghirdetett 276 pályázati forrás összértéke meghaladja a 6400 milliárd forintot. Jelzése szerint a Bizottság vitatja továbbra is az előlegfizetési rendszerünket és az új pályázatértékelési szisztémánkat.
Amint azt a Portfolio múlt kedden Brüsszelből jelezte, valóban megszületett az Európai Bizottság nagy horderejű döntése a 3 éve húzódó aszfaltügyi vitában. A Bruxinfo friss értesülései szerint ugyanis múlt pénteken a testület úgy döntött, hogy azonnal kifizet mintegy 700 millió eurónyi aszfaltügyi számlát és a magyar hatóságoktól érkező további számlákat is kifizeti a pénzügyi bírsággal csökkentett mértékig. Utóbbi összesen 160 millió eurót tesz majd ki, azaz kb. 49 milliárd forintot, ami összhangban van a magyar hatóságok korábbi jelzésével.
A Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő Társaság első körben ötven milliárd forint uniós, illetve hazai forrású tőkebefektetéssel hamarosan megkezdi működését a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) együttműködésében - közölte az MFB sajtóközleményében. A rendelkezésre álló összegből 10 milliárd a legkisebb cégekhez juthat el, 16 milliárd adható innovatív cégek magvető jellegű tőkeigényeire, 24 milliárd forintra pedig a már érettebb fázisban lévő cégek és projektek pályázhatnak.
A napokban indult el négy településfejlesztési pályázat társadalmi egyeztetése, melyek együttes keretösszege 54,06 milliárd forint. A véleményeket és a javaslatokat két pályázat esetében október 20-ig, a másik két pályázatnál pedig október 24-ig várja a Hatóság a kialakított partnerségi fórumban. A támogatási kérelmeket helyi önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú jogi személyiségű vállalkozások és önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok nyújthatják be. Konzorciumi formában is van lehetőség pályázni.
Megjelentek pénteken az EU-s közbeszerzési értesítőben hatból négy magyar régió vízügyi keretközbeszerzésének nyertesei, azaz 280 milliárd forintnyi munkának már megvannak a befutói - derült ki az Átlátszó cikkéből. A fennmaradó két térség 70-70 milliárdos keretközbeszerzéseinek nyertesei is rövidesen megjelenhetnek. Közben a Portfolio megbízható brüsszeli információi szerint az Európai Bizottságnak egyáltalán nem tetszik ez az eljárási módszer és erről levelet is írt a magyar hatóságoknak, amelyek védik a kiépített szisztémát, így egyelőre egy beragadt vitáról beszélhetünk.
Az Európai Unió összes régiójából a nyugat-dunántúli térség gazdasági fejlettsége nőtt 2008-2014 között az egyik legnagyobb mértékben, miközben Közép-Magyarország stagnált - derült ki az Eurostat minap bemutatott regionális évkönyvéből. A magyar és a cseh fővárosi régió szenvedése mellett Varsó térsége villám sebességgel fejlődik, az egy főre eső jövedelmi adatokat nézve pedig egészen megdöbbentő a közép-magyarországi régió fokozódó lemaradása, hiszen a pozsonyi és a bukaresti régió nagyon elhúzott mellettünk.
Egy új linken végre elérhető vált a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán az összes Operatív Program jelenleg hatályos idei éves pályázati menetrendje, azaz Éves Fejlesztési Kerete - derült ki egy minapi közleményből. Ez nagyon hasznos funkció, mert végre áttekinthetően, táblázatban láthatják az érdeklődök azt, hogy melyik pályázat jelent már meg, melyik mikorra várható, milyen keretösszeggel.
Mától, azaz szombattól igényelhető a Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram, összesen százhárom MFB Ponton, országszerte. A Budapest kivételével csak Pest megyében elérhető forrás összege 3,67 milliárd forint, amelyet 0 százalékos kamattal igényelhetnek a vállalkozások - hívja fel a figyelmet az MFB arra a pályázatra, amelynek az ország többi részére érvényes változata már május végén elindult és a minapi hírek szerint már a 44 milliárd forintos keretösszeg jelentős részét lekötötték a cégek.
A Magyarországnak 7 évre járó 8900 milliárd forintnyi uniós pénzkeretből jelenleg 71%-ot hirdetett meg pályázatok formájában a kormány és nagyon úgy néz ki, hogy már az év végéig le tudja kötni a kormány a teljes keretet - jelezte a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel jóval gyorsabb pályázati meghirdetési menetrendet vázolt, mint ami az eddigi hivatalos tempó volt. Lázár utalt két minapi Portfolio-cikk tartalmára is, amelyek közül az egyik a brüsszeli pénzek felfüggesztési veszélyére hívta fel a figyelmet, a másik pedig azt mutatta be, hogy nemzetközi összevetésben is viszonylag gyorsan osztja el az új uniós pályázati pénzeket a kormány.
Az Európai Számvevőszék ellenőreinek becslése szerint tavaly a 145,9 milliárd eurónyi uniós kifizetésből 5,5 milliárd eurónyi, azaz 3,8%-nyi volt szabálytalan, azaz az elfogadható 2,2%-os aránynál jóval magasabb, de a 2014-es 4,4%-nál alacsonyabb - ez derült ki az intézmény által ma nyilvánosságra hozott 2015-ös éves jelentésből. Az 5,5 milliárd eurónyi kifizetés nem az esetleges csalás, gyenge hatékonyság vagy pazarlás mértékére utal, hanem arra a becsült pénzösszegre, amelyet nem kellett volna kifizetni, mivel felhasználására nem az uniós jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő módon került sor. Példaként egy 2013 végén kiírt magyar mezőgazdasági pályázat körülményeit is bemutatja az éves jelentés.
Miután a hét elején a Széchenyi Forgóeszközhitel igényelhető felső határa 50 millió forintra duplázódott, szerdán megjelent egy földművelésügyi miniszteri rendelet, amely a bajban lévő tehén- és sertéstartók számára kínál átmeneti támogatást az akár 50 millió forintnyi felvehető Agrár Széchenyi Folyószámlahitelükhöz. A segítség csak azokhoz az új hitelkérelmekhez jár, amelyeket mától december 31-ig benyújtják, a segítség pedig 100%-os kamattámogatást, kezességi díjtámogatást, illetve költségtámogatást jelent.
Néhány héten belül elérhetővé válnak az Irinyi terv keretében kiírt pályázatok feltételei, a kormány a nagyvállalati beruházási támogatások és az Irinyi terv előirányzata révén 17 milliárd forintot fordít a beruházások ösztönzésére - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára ma reggel az M1 aktuális csatornán.
Az idei első 9 hónapban több mint 170 ellenőrzést indított a Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzési eljárásokban megkötött és teljesített, vagy még folyamatban lévő szerződések módosításaival kapcsolatban és a feltárt jogsértések nagy hányada, mintegy 50 százaléka az alvállalkozók bevonásával függ össze - derül ki a Közbeszerzési Hatóság közleményéből. Az ellenőrzések szigorára vall, hogy az idei eddigi mérleg 12 büntetőfeljelentés, 51 jogorvoslati eljárás, 5 törvényességi felügyeleti eljárás a cégbíróságon, számos bejelentés a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda felé, és 2 polgári peres eljárás a szerződés semmisségének kimondására a Közbeszerzési Hatóság részéről.
Magyarország idén június 30-án az uniós tagállamok között a hatodik helyen állt az elosztott új EU-források arányát tekintve - derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Portfolio Brüsszelben szerzett meg. A 2014-2020-as ciklus forráselosztásában tehát jól elkapta a rajtot a kormány, hiszen a brüsszeli adatok szerint a nyár közepéig a magyar hatóságok a 2014-2020-as ciklusra járó keret 27,2%-ára hirdettek már győztest. Az akkori állapot szerint az írek voltak az elsők 54,7%-kal, de azóta már egy friss jelzés szerint az ő rátájuk 80% közelébe ugrott, míg a legutóbbi magyar adatok szerint már 34%-on járunk. Fontos persze hangsúlyozni, hogy Magyarország sokkal nagyobb forrástömeget oszthat el, mint az előtte lévő öt másik uniós tagállam, így tehát ezt is figyelembe véve lényegében a magyar kormány osztja el a leggyorsabban az új EU-ciklus forrásait a pályázók között.
A következő napokban-hetekben dönt az Európai Bizottság arról, hogy egy újabb magyar aszfaltügyről van-e szó, azaz visszaszivárogtak-e az idei magyar útépítések feltételei közé a korábban már "megtiltott" versenykorlátozó feltételek - tudta meg a Portfolio brüsszeli forrásokból. A döntés azért fajsúlyos, mert legalább 215 milliárd forintnyi, korábban már felfüggesztett uniós támogatás azonnali kifizetése múlik rajta és ezzel párhuzamosan a 2014-2020-as újabb útépítési pénzek kifizethetőségét is befolyásolja. Kiderült, hogy betonfalba ütközött a kormány azzal a kezdeményezéssel, hogy az eredetileg a lakosságnak ígért 90 milliárd forintnyi energiahatékonysági pályázati pénzt középületekre szánná, mert utóbbi felhasználással nem tudna akkora CO2-kibocsátás csökkenést elérni, mint ígérte. Azt is megtudtuk, hogy mi az igazi baja Brüsszelnek a rendkívül bőkezű magyarországi szállítói előleg rendszerrel, ami miatt százmilliárdos méretű átmeneti költségvetési terhet vesz a nyakába Magyarország.
Az Európai Bizottság ma jóváhagyta a magyar regionális állami támogatási térkép 2017-2020 időszakra szóló módosításait, azaz megengedte, hogy a Pest megyében található Göd és Sződliget januártól bekerülhessen a támogatható települések közé - derült ki egy mai bizottsági közleményből.
Nem igaz az a gyakran hallott kritika, hogy az összes uniós tagállam lassan indította el a 2014-2020-as uniós ciklus pénzügyi keretének kiosztását, hiszen Írország már a saját 7 éves keretének 80%-ára nyertest hirdetett odahaza és további 5-6 tagállam is 50% feletti arányt produkált - jelezte egy mai brüsszeli konferencia keretében Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztosa hozzátette, hogy a tagállamok jelenleg átlagosan a 7 évre szóló keretük mintegy negyedét kötötték le otthon. Amint múlt heti elemzésünkben rámutattunk: a magyar hatóságok a keret 34%-ára hirdettek eddig nyertest, így tehát a meglepően gyors ír eredménytől messze elmaradunk, míg a 25%-os EU-átlag felett járunk. Fontos persze azt is tudni, hogy az írek a csekély keretük nagy részét osztották el mostanáig, míg a magyar kormány egy sokkal nagyobb torta egyharmadát, hiszen ebben a ciklusban Magyarország az egyik legnagyobb kedvezményezettje a közös uniós kasszának.
A kölni gazdaságkutató intézet felmérése szerint a német vállalatok rosszabbnak ítélik meg a helyzetüket az egy...
Az OTP elemzésben látható bullish kép a magyar tőzsdeindex képében is megmutatkozik, nyilvánvalóan nem véletlen...
5+1 kérdés és válasz a pénzügyi öngondoskodásról Hogyan építsünk vagyont? Hogyan bánjunk a pénzünkkel úgy...
Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár elmondása szerint a 2019-ben Babaváró hitelt igényelt családok kevesebb...
A társasági adóról szóló törvény 2023. december 31-től hatályos rendelkezései bevezették a kutatás-fejlesztési... 
Évadzáró adásunkban mindenki szerepel, a kommentelők kifejezetten sokat. Elemezzük Észak-Koreát, a kamatemelést... 
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
