Vízhiány miatt nagy a baj több magyar településen - Korlátozások léptek életbe
Tíz Pest megyei településen átmeneti vízhiányra figyelmeztet a szolgáltató, az érintett önkormányzatok már be is jelentették, hogyan reagálnak a rendkívüli helyzetre.
Tíz Pest megyei településen átmeneti vízhiányra figyelmeztet a szolgáltató, az érintett önkormányzatok már be is jelentették, hogyan reagálnak a rendkívüli helyzetre.
Olyan mértékben drágultak meg az elmúlt két évben a balatoni ingatlanok, hogy sok helyen a budapestit is megelőzték az árak. Egyre több a vízparti telkeken épülő társasház, amelyek árazása a budai kerületekkel vetekszik. Úgy tűnik, a vásárlók egy része a fővárosból kiszakadva második otthonaként vásárol itt lakást, sőt vannak, akik egyenesen a főváros agglomerációjaként beszélnek róla. Mennyi ennek a valóságalapja? Mit jelent ez a népszerűség az épülő lakások számában és azok árazásában? Hol érdemes Magyarországon nyaralót néznie annak, aki kisebb költségvetésből gazdálkodna? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio heti podcastjának házigazdája Futó Péterrel, lapunk ingatlanpiaci elemzőjével.
A HVG kérdésére az Építésügyi és Beruházási Minisztérium közölte: még az idén megkezdik az agglomerációba való kiköltözéssel kapcsolatos többszintű építési szabályok felülvizsgálatát.
Jelentősen változik a menetrend a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonalon a vecsési állomáson zajló felújítás miatt június 18-ától - közölte a Mávinform szerdán az MTI-vel.
Év eleje óta többször is írtunk róla és továbbra is megoldatlan probléma marad a budapesti lakosok agglomerációba való nagy ütemű kiköltözése, ami olyan terhet ró az elővárosok infrastruktúrájának nyakába, amit nem igazán bírnak el. A kiköltöző családok egyre messzebb merészkednek így már tulajdonképp Siófok is a fővárosi agglomeráció részévé válik - derül ki az RTL riportjából.
Pest megye, illetve a szűkebben értelmezett budapesti agglomeráció kivételesen teljesített lakáspiaci szempontból, egyrészt hosszú évek óta először 2021-ben megelőzte Budapestet az építendő lakások számában (Pest megye 7,7 ezer, Budapest 5,5 ezer), illetve itt ment végbe az egyik legnagyobb áremelkedés. Sem a Balatonnál, sem a budai kerületeknél nem lőttek ki úgy az árak 2021 és 2020 között, mint Pest megye budapesti agglomerációjában (csak a debreceni agglomeráció tudta felvenni a versenyt). A növekedés hajtóereje - ha lakóingatlan típusonként nézzük - a családi házak voltak, úgy tűnik tehát, hogy a tavalyi év a kiköltözési hullám és az építési láz éve volt ezen a területen.
Április 8-án került fel az európai közbeszerzési értesítőbe egy pályázati felhívás eredményhirdetése, miszerint a NIF Zrt. megtalálta a mérnökirodát a 310-es főút következő szakaszának tervezésére - vette észre a Magyar Építők. A főút Mogyoródot Isaszeggel kötné össze Kerepes kikerülésével és az M31-es autóút keresztezésével.
Friss kutatási eredmények szerint jól vizsgázik a dunai kavicságy természetes tisztítóereje, mivel bár jelen vannak a vízben az olyan mikroszennyezők, mint az antibiotikumok, az ivóvízben nem beszélhetünk nagy koncentrációról, az E. coli baktérium pedig nem volt kimutatható. Vannak persze más típusú szennyezőelemek is, az ólomkoncentráció például továbbra is magas a fővárosi csapvízben.
Úgy néz ki, északon, északkeleten is ellentámadásba lendült az ukrán haderő, visszafoglalták Trosztjanyec települést az orosz haderőtől. A város nem mérete, hanem stratégiai helyzete miatt fontos, hiszen a Harkiv és Szumi közti összekötő útvonalon helyezkedik el.
A Balaton és a Velencei-tó környékén lévő ingatlanok árából a legkönnyebb Budapesten vagy a fővárosi agglomerációban ingatlant venni – derül ki a Takarék Index elemzéséből. A magyarországi járások 80 százalékában azonban a lakás értékéhez még legalább ugyanannyit hozzá kell tenni egy azonos méretű fővárosi otthon megvásárlásához, és vannak olyan járások, ahol az ingatlanok átlagos értéke a budapesti otthonok árának 20 százalékát sem éri el.
Indul az éles üzem, a tavaly ősszel kezdődött sikeres próbákat követően 2022. március 1-jétől menetrend szerinti forgalomba áll a Volánbusz Zrt. első tíz elektromos meghajtású, Mercedes-Benz eCitaro típusú autóbusza.
Az utóbbi időkben több cikkünk is foglalkozott már a hazai népességváltozás dinamikájával a különböző városokban, várostípusokban. A budapesti agglomeráció megtelése például egy rendre előkerülő téma, hiszen a térség már egyre élhetetlenebb a fővárosból kiköltöző tömegek miatt. A jelenség mögött megbúvó okok nem csak Budapest-egyediek, így megnéztük, mi a helyzet az ország többi agglomerációs térségében - a legtöbb helyen szintén nagyot nőtt a népesség.
Legutóbbi cikkünkben a népességcsökkenés által leginkább sújtott településeinket mutattuk be, ezúttal viszont a másik oldalt, vagyis azokat a településeket gyűjtöttük össze, ahol 2000 és 2020 között a legnagyobb arányú volt a népességnövekedés. Nem meglepő, hogy főként Budapest elővárosában található településekről van szó, viszont a legnagyobb arányú népességrobbanás nem itt, hanem az egyik nyugati megyeszékhelyünk agglomerációjában következett be. Íme az érintett települések.
Az elmúlt hetekben több cikkünk is foglalkozott a budapesti népességcsökkenéssel, a fővárosi agglomeráció telítődésével és ennek következményeivel. Az agglomerációs lakásárak brutálisan elszálltak, az egyre több kiköltöző okozta egyre nagyobb forgalom és beépítések pedig feszültséget okoznak a helyiek körében. A települések a maguk módján próbálják megóvni a helyi érdekeket, azonban törvényileg meglehetősen beszűkült a mozgásterük. A problémát ezúttal új szemszögből mutatjuk be: az agglomerációs polgármestereket kérdeztük, ők hogy élik meg a kialakult helyzetet. A válaszok sok esetben összecsengenek a kritikákat illetően, pedig a politikai paletta több oldaláról is megszólaltak városvezetők.
Több cikkben is foglalkoztunk mostanában a vidéki lakáspiaccal, elsősorban annak okán, hogy a tavalyi évben a lakásárak változásában az olcsóbb kistelepüléseken indult el igazán az áremelkedés. Ennek köszönhetően mostanra több olyan településünk is van, ahol a lakásárak szintje a budapesti árakkal vetekszik. Éppen ezért az OTP Jelzálogbank adatai alapján összegyűjtöttük az ország legdrágább és legolcsóbb kisvárosait.
A durva áremelkedés ellenére is töretlen a budapesti agglomeráció népszerűsége, a telkek sorra fogynak, az új építésű házak iránt pedig akkora a kereslet, hogy pár hónap alatt is több millióval megdrágulhat ugyanaz a kiviteli terv, ugyanannál az építtetőnél, egy házszámmal arébb. A legfelkapottabb településeken a 100 milliós telkeárak sem ritkák, de aki az új építés helyett használt családi házra vágyik, annak is sokkal mélyebbre kell nyúlnia a zsebébe. A KSH adatai alapján 2021 harmadik negyedévében a budapesti agglomerációban 49,5 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami egy év alatt a legnagyobb áremelkedésnek számít régiós összehasonlításban.
Több cikk is megjelent a témával kapcsolatban a Portfolio-n, hogy a fővárosiak egyre inkább elhagynák Budapestet az agglomeráció kedvéért. A költözési hajlandóságot és annak erősségét most a Publicus Népszavának készített felmérése is bizonyítja, mely szerint a budapestiek közel harmada, 31%-a már idén költözne, az ő kétharmaduk pedig az agglomerációt megcélozva el is hagyná a várost (a maradék egy harmad a városon belül váltana). A kiköltözők túlnyomó részét esetleges zöldterület bővülések és az autómentesítés sem győzné meg a maradásról, ami mutatja, hogy többről van itt szó mint a friss levegő hiányáról.
Egyre nagyobb a kivándorlás Budapestről az agglomeráció felé, a jelenség pedig kezd egyre komolyabb feszültségeket szülni a helyiek körében. Ahogy az a BudaPestkörnyéke.hu riportjából kiderül, egyre több településen akarnak megálljt parancsolni a további parcellázásoknak és a társasházak építésének. Az ellenlépésekben most Zsámbék tör az élre, ahol erős válaszlépések léphetnek hamarosan érvénybe. A helyi főépítész véleménye szerint a kialakult helyzetért nagy mértékben a CSOK felel.
Érdemes lenne egységes alapra helyezni Budapest és az agglomeráció közlekedésszervezését – jelentette ki Vitézy Dávid a BudaPestkörnyéke.hu számára adott interjújában. A Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója beszélt arról is, évtizedek alatt hogyan rontották el az agglomerációt és hogyan lehetne élhető Budapestet és környékét csinálni.
Tegnap este beszámoltunk róla, hogy elfogadta a kormány a Budapest Agglomerációs Vasúti Stratégiát, amely kijelöli Budapest és a fővárosi agglomeráció vasút- és HÉV-fejlesztésének rendszerszintű irányait és céljait. Az óriási, mintegy 3 ezer milliárdos program legfontosabb elemei között szerepel korszerű járművek beszerzése, vasútállomások megújítása, a felszabaduló rozsdaterületek rehabilitálása, és az egyik legkomolyabb elem, a Nyugatit és Kelenföldet összekötő vasúti alagút megépítése, melyről október elején még egy teljes konferenciát is szerveztünk a BFK-val közösen.
Értesítették a katari és egyiptomi közvetítőket a döntésről.
Thierry Breton uniós biztos szerint.
Az adatközpontok növekvő energiaszükséglete miatt.
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
