Az SPD társelnöke, Saskia Esken újraeladósodást javasol szövetségi szinten, hogy ilyen módon tudják finanszírozni Németország jelenlegi hátrányának lefaragását, például a digitalizáció területén - írja a Süddeutsche Zeitung.
A hosszú távú versenyképesség másfajta beruházásokat tenne szükségessé, mint amiben jelenleg a magyar vállalkozások jellemzően gondolkodnak - ismertette Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezető igazgatója a Hiventures-Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021 konferencián tartott előadásában. A tanácsadó előadását követő panelbeszélgetésben a résztvevők arról osztották meg gondolataikat, hogy meddig maradhat velünk ez a mostani likviditásbőséges időszak, egy-egy beruházásfinanszírozás sikerének mi a kulcsa, és hogy mikor jön a képbe a tőkefinanszírozás szerepe.
Jelentősen megdobta a magyarok megtakarítási állományát az utóbbi másfél év, ez a piac minden szereplőjénél érezhető vagyonbeáramlással társult. A Portfolio Öngondoskodás 2021 konferenciájának nyitó panelbeszélgetésében a szakemberek elárulták, milyennek látják a magyar megtakarítási piac jövőjét, az ÁKK képviselője pedig kitért arra: közép távon lát lehetőséget a nyugdíjkötvény bevezetésére, az öngondoskodási piac egyik kiegészítő termékeként.
Csütörtökön elrajtol az IVSZ iparági eseménye, amely idén elsősorban a megváltozott üzleti környezetre, a forrásokra, valamint az exportlehetőségekre fókuszál.
Negyedévről negyedévre kétszámjegyű mértékben növekszik a digitális fizetés által lebonyolított forgalom, miközben a készpénzhasználat csökken. A koronavírus járvány által jelentősen felerősödött trendet a szabályozói változásoknál is jobban fűtik a vásárlók elvárásai. A még mindig vonakodó vállalkozások rendszerint drágának és bonyolultnak tartják a digitális fizetés biztosítását, pedig mindkét vonatkozásban sokat javult a helyzet az elmúlt években. Ráadásul a kártyás és mobiltelefonos fizetés hiánya mára már bosszantja a vevők jelentős részét, vagyis versenyhátrányt is jelent.
Vlagyimir Putyin pártja, az Egyesült Oroszország nem meglepő módon elsöprő győzelmet aratott az oroszországi parlamenti választásokon, az viszont talán meglepetésnek tekinthető, hogy viszonylag jól teljesített az Orosz Föderáció Kommunista Pártja is, amely az összes leadott voks mintegy ötödét megszerezte. A kommunista párt nem éppen egy klasszikus marxista-leninista programmal indult a választáson, illetve teljesítményüket az Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista által szorgalmazott taktikai szavazási rendszer is segítette. A párt vezetése ennek ellenére elégedetlen a választás eredményeivel és harcot hirdetett az online szavazás ellen.
Nem ugyanaz a vagyonkezelés, ami 20 éve volt, ráadásul a befektetési szolgáltatók kegyelmi állapodtak voltak, különösen az elmúlt 10 évben, amikor úgy tudtak növekedni, hogy nem voltak rákényszerítve a kiszolgálási modelljeik átalakítására és hatékonyságuk javítására – mondta el a Portfolio-nak Horváth Krisztián, a Boston Consulting Group tanácsadója, aki a témába mélyebben is beleássa magát a hazai alapkezelői és privátbanki szegmens neves képviselőivel a Portfolio jövő heti Öngondoskodás konferenciáján.
Magyarországon az építésgazdásban a lassú digitális átállás jelenti az egyik legnagyobb problémát. A szakma szerint a megoldást a BIM jelentheti, melynek segítségével végre itthon is átléphet a szektor a 21. századba. Reicher Péter, a Graphisoft SE regionális igazgatója egy ilyen megoldást prezentált a szerdai Property Investment Forum 2021 konferencián. A cél egy olyan műszaki adatvagyon létrehozása, mely minden ingatlanfejlesztő életét megkönnyíti.
Kezd talpra állni a világgazdaság a koronavírus okozta negatív spirálból. Bár a pandémia elején úgy tűnt, a megtakarítások is megsínylik a járványt, a félelem rövid éltűnek bizonyult: ahogyan a világban, úgy Magyarországon is jelentősen nőttek a lakossági megtakarítások. De meddig tart ki ez az állapot? Mindent elront az infláció? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ jövő hét szerdai Öngondoskodás konferenciánkon.
Koronavírus ide, járvány oda, Magyarországon a telemedicina még mindig gyerekcipőben jár, pedig lennének előnyei a jelenlegi rendszerhez képest - ez a konszenzus bontakozik ki a hazai magánegészségügyi szektorban, és környékén működő digitális szolgáltatókkal készített körképünk második részéből. Előző cikkünkben bemutattuk víziójukat, terveiket, ezúttal véleményükre voltunk kíváncsiak, hogy mit okozott a digitális megoldások elterjedése terén a járvány, és hogy pontosan miért nem robbantak be a telemed-megoldások. A legérdekesebb piaci szereplőket felvonultató körképünkben javaslatokat is megfogalmazunk, az ugyanis tény, hogy az egészségügyben a humánerőforrás sosem lehet elég, és ebben kézenfekvő segítség lehet a telemedicina. Érdemes feltenni így a kérdést: kinek az érdeke a virtuális világba terelni a gyógyítást.
Az elmúlt másfél év központi témáját tagadhatatlanul a koronavírus, annak hatásai és kezelési lehetőségei jelentették. Láthattuk az azonnali gazdasági beszakadást, a globális ellátási láncok összeomlását, az infláció világszintű meglódulását, vagy a szinte soha nem látott gazdasági visszaesést, majd egy jelentős visszapattanást. Most azonban a központi kérdés már sokkal inkább a körül forog, hogy mi lesz a jövőben. Véget ért-e a válság? Hogyan tovább? Visszaáll-e a válság előtti stabil helyzet, vagy egy teljesen új világ kapujában állunk?
A digitalizáció utat tör magának a magánegészségügyi ellátások piacán is, és ennek a trendnek vannak vezéralakjai. Ezek azok a cégek, amelyek megkönnyítik a magánszolgáltatók és a betegek dolgát, más szektorokban már ismert digitális megoldásokkal. Cikkünkben arra vállalkozunk, hogy az utóbbi időszakban pezsdülésnek indult digitális egészségügyi szolgáltatók piacát részletesen bemutassuk: szegmentálás, helyzetkép, tervek, kilátások. Körképünk első részéből kiderül, hogy több hazai cég már nem csak a hazai piacban gondolkodik, viszonylag rövid távon más országok piacát is meghódítanák, elsősorban a régióban.
A koronavírus-járvány negyedik hullámában több olyan tendenciát is összefoglalt hétfői cikksorozatának mai felvonásában Matolcsy György jegybankelnök, amelyek a járvány hosszú távú következményei lehetnek és, amelyek jelentősen átformálják működésünket. Hét főbb területet fogalmazott meg a mai cikkében, köztük másodikként azt, hogy „felértékelődött az egészség és az egészséges életmód”. Ennek kapcsán vázolja azt, hogy „az állam rövidesen megérti, hogy a meggyőzés minden eszközével segíteni kell a tömeges átállást az egészséges életmódra. Ebbe az irányba lép majd az adórendszer, a biztosítási piac és a reklámpiac egyaránt.”
A befektetőknek olyan vállalatok részvényeit érdemes most vásárolniuk, amelyek a Wall Street jelenleg látható bizonytalansága, illetve az esetleges tőzsdei korrekció esetén sem esnek nagyot, vélekedett Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője tegnap. Javasolt is négy területet a guru, ahol érdemes a hosszabb távra tervező befektetőknek körülnézniük ezekben a bizonytalan időkben. Sőt, ennél is tovább ment, ugyanis konkrét vállalatok részvényeit is megemlítette - elemzésünkben ezeknek a cégeknek járunk utána, megnézzük a fontosabb sarokszámokat, illetve azt is, hogy mit gondolnak a cégek kilátásairól az elemzők.
A munkavállalók elkötelezettségének erősítése az egyik legjobb befektetés, amit egy vállalat a saját háza táján megtehet. Mégis az látható, hogy erre nem áldoznak eleget a cégek, vagy hamvába holt kísérletekkel próbálkoznak. A HR-esek azonban meghatározhatnak olyan középtávú célokat, amik befuthatók, és a hosszú távú stratégiai célok irányába mozgatják a vállalatokat - írja elemzésében Halász Erika, a KPMG szenior menedzsere.
A mai napon újraindul a pezsgő szakmai élet az üzleti rendezvények világban is: szeptemberben friss energiával, fenntarthatósággal,felelősségvállalással érkezik a konferenciaszezon, 12 rendezvény várja az érdeklődőket a Portfolio Rendezvények naptárában, több iparágban és gazdasági területen is, új szintre lépve.
Továbbra is megkerülhetetlen szereplő a jövőt alakító technológiák - legyen szó az autózás jövőjéről, a mesterséges intelligencia alapú fejlesztésekről - megalkotásában a magyarországi Bosch csoport, amely stabil maradt a globális piaci kihívások közepette is. Ezt az árbevétel szolid bővülése és a dolgozók számának növekedése is szemlélteti, valamint egyetlen gyárukat sem kellett bezárni, ráadásul a koronavírus-járvány még nagyobb lendületet adott az Ipar 4.0-ás fejlesztéseknek. Jövőbeli ambícióikban rendkívül hangsúlyos szerepe van az innovációs, kutatás-fejlesztési tevékenységüknek, erre tavaly 86 milliárd forintot fordítottak - mondta a Portfolio-nak Somogyi András, aki a Bosch csoport humán erőforrásért felelős alelnöke Magyarországon és az Adria régióban, valamint július 1-től a Robert Bosch Kft. humán erőforrás és jogi ügyekért felelős ügyvezető igazgatója is lett. Az interjú során beszélgettünk az elmúlt évről, az autóiparban zajló fundamentális változások hatásairól, jövőbeli tervekről. Az elektromobilitás egyre inkább a Bosch meghatározó üzleti területévé válik, stratégiai terület a mesterséges intelligencia alkalmazása is. A vezető leszögezte, hogy emberi munkaerőre mindig szükség lesz, az új folyamatok üzemeltetése új munkaköröket teremt és új kompetenciákat kíván, azok elsajátításához pedig képzési programokat nyújtanak.
A logisztikai piacon sok a kkv, amelyek azonban nem tudnak olyan jól szervezett és magas szintű szolgáltatást biztosítani, mint a nyugat-európai multinacionális cégek, épp ezért sokaknak esélye sincs szabadulni az alvállalkozói szerepből. Marossy Dávid, a Canon Információ Menedzsment terület üzletfejlesztési menedzsere szerint mostanra sokan belátták, hogy digitalizáció nélkül nincs esély a fejlődésre, azonban nagyon sok cégnél a mai napig vegyesen, tehát papíralapon és digitális formában is archiválják a különböző iratokat. Ez a szakember szerint kevéssé hatékony, a manuálisan elvégzett folyamatok amellett, hogy lényegesen megnehezítik a visszakereshetőséget, megnövelik a hibalehetőséget.
A digitális térben az amerikaiak üzletelnek, a kínaiak másolnak, az európaiak pedig szabályoznak – tartja a mostanra jócskán elavult mondás. Ahogy ugyanis Kína mindinkább az USA vetélytársaként pozicionálja magát, a technológiai verseny ma már mindkettőnél stratégiai prioritás. Az új helyzetben viszont félő, hogy „vége a gyereknapnak”: európai oldalról a szabályozó szerep sem tartható soká. Míg Washington és Peking dollár százmilliárdokat és teljes politikai-diplomáciai arzenálját mozgósítja a tech szektorért, addig az EU-tagállamok jórésze nem lát tovább az orra hegyénél, s a „nyitott piac” dogmáját szajkózva szabotál minden önálló európai kezdeményezést. Márpedig – az Ericsson cég igazgatójának hasonlatával élve – nem az írja a KRESZ-szabályokat, akinek sem nagy autógyártói nincsenek, sem profi úthálózata. Az áttörést hozó digitális technológiák és infrastruktúrák saját jogon való birtoklása nélkül Európa előbb-utóbb kénytelen lesz másoktól importálni minden kulcselemet, beleértve a szabályokat.
A technikai-technológiai fejlődés mindennapjaink része, megtanultunk együtt élni vele, ugyanakkor időről időre megerősödnek a kétkedő hangok, hogy képes lehet-e a társadalom hosszabb távon is új munkalehetőségeket teremteni. Kettős kihívásról van szó, hiszen egyrészt a technikai-technológiai fejlődés csökkenti a munkaerőigényt, másrészt viszont mind több ember lép a munkaerőpiacra, ahogy dinamikusan nő a Föld népessége. Az optimisták azt mondhatják, hogy a mutatvány nem reménytelen – az ENSZ Munkaügyi Szervezete adatai alapján az elmúlt huszonöt évben a Föld népessége 5,3-ról 7,4 milliárd főre nőtt és ezt követte a munkahelyek bővülése is: az 1991-ben mért 2,2 milliárd munkahelyhez további 900 millió jött létre ebben az időszakban.
A cél az értékes szilícium kinyerése.
A kérdést a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült cikkünkben vizsgáltuk meg.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
