Az Európai Bizottság jelentősen csökkentené azon vállalatok számát, amelyeknek fenntarthatósági jelentést kell készíteniük. A tervezett módosítás része a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését célzó intézkedéscsomagnak.
A pozitív példáknak és a pénzügyi rendszernek kritikus szerepe van abban, hogy valódi változásokat érjünk el a fenntarthatósági célokban. "A fenntarthatóság nemcsak a jövőnk záloga, hanem egy olyan lehetőség, amely a gazdaság számára is új távlatokat nyit. Az elmúlt évtizedekben az átállás pozitív aspektusa kisebb hangsúlyt kapott a fenntarthatósághoz kötődő kommunikációban, pedig mára bebizonyosodott, hogy a pozitív jövőkép felvázolásával nagyobb tömegek nyerhetők meg, mint a negatívval." - véli Barta Zsombor, a Greenbors Consulting alapító partnere, akit egy interjú keretében kérdeztünk a hazai szereplők fenntarthatósághoz való hozzáállásáról, az ösztönzőkről, valamint az ESG vállalaton belüli stratégiai integrációjáról.
Howard Lutnick, Donald Trump kereskedelmi miniszter-jelöltje kijelentette, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi eszközökkel reagálhat az amerikai cégeket érintő európai ESG szabályozásokra. Az EU egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy átgondolja a versenyképességet gátló szabályozásokat, miközben az amerikai üzleti szektor aggodalmát fejezi ki a túlzott terhekkel szemben – írja a Bloomberg.
A fogyasztói termékek javításának ösztönzése és élettartamuk meghosszabbítása céljából irányelveket fogadott el az Európai Unió, amelyek a közeljövőben, 2026-tól jelentős változásokat hoznak a kereskedelemben. A bevezetésre kerülő új irányelvek értelmében a gyártóknak például kötelező lesz a fogyasztók kérésére a termékeiket ingyenesen vagy kedvező áron megjavítani.
Az európai ipar teljesítménye gyengélkedik, a gazdasági környezet egyre kiszámíthatatlanabb és a vállalatoknak folyamatosan új kihívásokkal kell szembenézniük. A hatékonyság növelése, az energiafelhasználás optimalizálása és az ipari digitalizáció kulcsszerepet játszhatnak a versenyképesség növelésében. A Portfolio Jeránek Tamást, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatóját évértékelő nagyinterjúban kérdezte az ipar előtt álló akadályokról, sikeres nemzetközi projektekről, a vállalat üzleti eredményeiről, illetve, arról, hogy hogyan tud egy vállalat egy szoftver segítségével hiteles információkhoz jutni a beszállítói karbonlábnyomáról.
A globális trendekkel összhangban teljesítenek a vezető magyarországi vállalatok a fenntarthatósági jelentéstétel területén. 2024-ben több mint háromnegyedük tett közzé ilyen beszámolót. Ez megfelel a világátlagnak, ha pedig a karbonkibocsátási célok közzétételét vagy a lényegességi felmérés gyakorlatát nézzük, ott akár az átlag felett is teljesítenek ezek a cégek – állapítja meg elemzésében a KPMG. Kiderült az is, hogy a 100 vezető magyarországi cég közül a legmagasabb jelentéstételi arányt egyebek mellett az autóiparban és a gyógyszeriparban érték el a vállalatok.
A norvég állami vagyonalap, amely közel 9 000 vállalatba fektet be világszerte, továbbra is napirenden tartja a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kérdéseket, beleértve a nagy technológiai cégekkel való párbeszédet is – írja a Reuters.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ESG-keretrendszer nemcsak egy-egy fenntarthatóság iránt elkötelezett kollégát, vagy csapatot érint, hanem a vállalatok minden területén dolgozó munkavállalókat. Az ESG-törvény alá eső kötelezetteknél a pénzügyi területen dolgozó kollégák már egyértelműen látják, hogy a fenntarhatósági jelentéssel nekük is teendőjük van, de az ESG-keretrendszernek való megfelelésben, főként az 'S' azaz a társadalmi, és a 'G', azaz vállalatirányítási szempontokat illetően a HR-terület bevonása, illetve bevonódása is elengedhetetlen. Az RSM Hungary egy webinárium keretében mutatta be a HR szerepét az ESG célok megvalósításában. Mivel a társadalmi szempontokat az ESG stratégián belül jelenleg még nehezebben tudják megfogni vagy akár mérni a vállalatok, a március 6-i Green Transition & ESG konferencián az erre vonatkozó jó gyakorlatokkal kiemelten fogunk foglalkozni.
Az összes többi gazdasági szektorhoz hasonlóan a légi közlekedés is keresztúthoz érkezett a szén-dioxid-mentesítésre való áttérés során: az EU célja, hogy 2050-re a stratégiai jelentőségű légi közlekedési ipar is elérje a nettó zéró kibocsátást. A zöld átállás megvalósítása érdekében a szabályozó éppen 2025-től lépett fel határozottabban, és írta elő a fenntartható repülőgép-üzemanyagok minimális használatát a kerozinba keverve. De vajon mit szól az iparág az intézkedéshez? Mit gondol a Wizz Air a zöld átállás megvalósíthatóságáról, milyen technológia mellett kötelezte el magát a légitársaság és milyen lépésekre készülnek? Valóban a most még 4-5-szörös költségű repülőgép-üzemanyag a leggyorsabb módja a zöld átállásnak? Ezekről kérdeztük Yvonne Moynihant, a Wizz Air vállalati és ESG vezetőjét egy exkluzív interjú keretében.
Mit várnak a befektetők a vállalatoktól a hagyományos, pénzügyi jó teljesítményen kívül? Technológiai felkészültséget, a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazását, a munkaerő fejlesztését, és konkrét lépéseket az éghajlatvédelem érdekében. A PwC 2024-es Global Investor Survey felmérése arra kereste a választ, hogy milyen területen és miként értékelik a befektetők a mérhető vállalati eredményeket. Ezek alapján az ESG területén az látszik, hogy a befektetők 71%-a szerint az ESG-szempontok már a vállalati stratégia része kell, hogy legyenek. Az ESG-szempontok beépítéséről, a zöld átállás gyakorlatáról a március 6-i Portfolio Green Transition & ESG konferencián is szó lesz.
Fenntartható repülőgép-üzemanyaggal végzett tesztsorozatot a Wizz Air, az Airbus, Moeve és a brüsszeli Charleroi Repülőtér. A légi közlekedés szén-dioxid-mentesítésében volt fontos a tesztsorozat, követve a Refuel EU jogszabály előírásait, amely 2025. január 1-jétől megszabja az uniós repülőterekről induló járatokon a SAF (a fenntartható repülőgép-üzemanyag, Sustainable Aviation Fuel) minimális részarányát - szerepel a Wizz Air közleményében. A vállalat kutatást is végzett mintegy 15 ezer fő körében, akiket a fenntartható üzemanyagokról kérdeztek meg. A válaszadók 71 százaléka gondolta úgy, hogy a fenntartható repülőgép-üzemanyag hozzájárul a légiközlekedés karbonlábnyomának csökkentéséhez, bár csak 45 százalék hallott erről az innovációról korábban.
Izgalmas új esemény a fenntarthatóság jegyében! A Green Transition & ESG konferencia 2025. március 6-án debütál a budapesti Marriott Hotelben. Ez az úttörő rendezvény gyakorlati megoldásokat kínál a vállalatok zöld átállásához. Ne maradjon le a korai regisztráció előnyeiről!
Az Amazon jelentős változtatásokat hajt végre sokszínűségi és befogadási programjaiban Donald Trump újabb elnökségéhez közeledve. A vállalat felülvizsgálja és leállítja egyes kezdeményezéseit, miközben a politikai színtérrel együtt az amerikai üzleti szféra egészében növekszik a nyomás a sokszínűségi programok visszaszorítására - számolt be a Bloomberg.
Szigorúbb ESG-szabályokra számíthatnak az európai bankok, az európai bankok pénzügyi szabályozó hatósága (EBA) szerint a bankoknak rendszeresen és átfogóan kell mérniük az ESG-kockázatokat – írja a Bloomberg.
A legnagyobb amerikai bankok közül öt már kilépett a Net-Zero Banking Alliance (NZBA) nevű nemzetközi szövetségből. A lépés aggodalmat keltett a környezetvédők körében, akik attól tartanak, hogy az iparág eltávolodik a fosszilis tüzelőanyagok elleni küzdelemtől. Bár a bankok nyíltan nem ismerik el, a kilépések hátterében politikai szál is húzódik: Donald Trump visszatérésétől is tartanak - írja a Reuters.
Rendkívül mozgalmas év van a nagy európai iparvállalatok háta mögött, a versenyképesség megtartása, és a gyorsan változó világpiaci környezethez való alkalmazkodás jelentős kihívást jelentenek. Ugyanakkor a globális trendek által meghatározott folyamatok, mint az energiaátmenet vagy a mesterséges intelligencia terjedése továbbra sem vesztettek a lendületükből, és egyértelmű irányt mutatnak az olyan technológiai vállalatoknak, mint a Schneider Electric. A cég a hazai működőtőke-beáramlás és az ipari beruházások egyik nagy nyertese: minden harmadik jelentős ipari üzemben vagy logisztikai parkban a vállalat energiamenedzsment vagy épület-automatizációs rendszerei működnek. Folyamatosan bővül a 350 fős Global Supply Chain Hub, amely a régióban keres új beszállítókat annak érdekében, hogy rövidítse az ellátási láncait. Nem csak megrendelőként, hanem partnerként is szerepet vállal, technológiával és tudással támogatja a KKV-kat a hatékonyságnövelésben és a fenntarthatósági célok elérésében. Idén indult el, a hamarosan 100 fővel működő Europe Services Hub, amely globálisan támogatja a vállalat üzleti folyamatait. Májusban megkezdte a termelést a cég új, dunavecsei üzeme is, amely egyben bemutatótérként is funkcionál, hiszen minden olyan innovatív technológiát megkapott, amivel ma a vállalat rendelkezik. A Portfolio Veres Zsoltot, a Schneider Electric országigazgatóját kérdezte az idei év mérföldköveiről, egyetemi együttműködésekről, fenntarthatóságról, és arról, hogy mire számíthat egy KKV vezető, ha a vállalat beszállítójává szeretne válni.
A Mol tavaly nyáron vásárolta meg a Szarvasi Biogázüzemet, ahol évente 110 ezer tonna húsipari hulladékot, szerves trágyát és mezőgazdasági mellékterméket dolgoznak fel, amelyből 12,5 millió köbméter biogázt, illetve villamosenergiát állítanak elő. Mi az a szubsztrátum, hogyan alakul át a csirketrágya elektromos árammá, és mit kezd az üzem a gyártás során keletkező melléktermékkel, egyáltalán hogyan illeszkedik az új tevékenység a Mol stratégiájába? A Portfolio stábja Szarvason járt, ahol mindezekre megkaptuk a választ.
A hazai villamosenergia-rendszer kétségkívül rendkívül nehéz helyzetbe került, olyan mennyiségű naperőműves kapacitás ontja magából a napos órákban az áramot, amit sem elfogyasztani, sem elraktározni sem értékesíteni sem tudnak a szereplők. A fenntarthatatlan helyzetet látszólag csak az energiatároló-kapacitások szélsebes növelésével lehetne orvosolni, amelyre a hazai földrajzi jellemzők figyelembevételével két reális és viszonylag kiforrott megoldás létezik: az akkumulátoros-, illetve a hidrogéntechnológia. Mindkét megoldásnak van előnye és hátránya, így valójában nem is egymással versenyző, inkább egymást kiegészítő lehetőségekről van szó. Egy biztos: a hidrogén-elektrolizálók – ha a beruházáshoz TOTEX (teljes költség) szemlélettel közelítünk – a legtisztább és leghatékonyabb eszközei lehetnek a hosszútávú zöldenergia-tárolásnak, ráadásul a decentralizált energiaközösségek számára is optimális választások lehetnek. A hazai kompetenciák felépítése már folyamatos: a Pécsi Tudományegyetemen elindult a posztgraduális, tüzelőanyagcella- és hidrogéntechnológia-szakmérnök képzés. A Portfolio Kovács Gábort, a Messer hidrogén üzletág vezetőjét, Bakk Teodóra Diánát, a PTE Hidrogén Központ operatív igazgatóját és Dr. Bedő Zsoltot a PTE Hidrogén Központ igazgatóhelyettesét kérdezte a hidrogénben rejlő energiatárolási lehetőségekről, energiaközösségekről és a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projektben folyó munkáról.
Az idén elfogadott ESG törvény jelentési kötelezettsége már most több, mint 2500 nagyvállalatra vonatkozik, de a beszállítói láncok szereplői, így a magyar kkv-k is egyre több adatbekéréssel szembesülhetnek megrendelőik részéről. Az ellátási láncok fenntarthatóvá tétele alapvető elvárássá vált, a szakértők szerint hamarosan a legtöbb hazai vállalkozásra kiterjedhetnek majd a követelmények. Az ESG beszámolók készítését a jogszabály értelmében úgynevezett ESG tanácsadók végezhetik: ezen végzettség megszerzésére indít háromféle képzést a Budapesti Corvinus Egyetem. Ásványi Katalin egyetemi docens, a képzések szakfelelőse beszélt a Portfolio-nak a 2025 februárjában induló programokról.
Jól teljesített az áruszállítási ágazat az idei első félévben, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A szektorális beruházások ugyanakkor közel 30 százalékkal visszaestek, a legversenyképesebb szereplők azonban továbbra is jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A fenntarthatóság megkerülhetetlen szemponttá vált az ágazatban, ezért több más beruházás mellett a WIN Capital megháromszorozza elektromos kamion-flottájának méretét, és multimodális megoldásokat is kínál a megbízói számára. Hazai és nemzetközi akvizíciók, és közös vállalatalapítások sora jelzi, hogy a versenyképességük növelését a kapacitásbővítés mellett a szolgáltatási portfolió szélesítésével kívánják elérni. A digitalizáció a logisztikai iparágat sem kerüli el, a szereplők a közeljövőben már elektronikus fuvarlevél használatával végezhetik tevékenységüket, de a mesterséges intelligencia is egyre több feladatot vesz át.
Az Egyesült Államoknak most valódi esélye van arra, hogy visszaszerezze korábbi vezető szerepét a globális nukleáris...
Egy új ERP rendszer bevezetése nemcsak informatikai projekt, hanem a vállalat szinte minden működési területét érintő... 
Kedves Olvasó, nem untatlak az elmúlt néhány hétben lezajlott tőzsdei mozgásokkal egy sokadig cikkben, sőt még napi... 
A 2025/MA/TÁVHŐ/02 kódszámú, társadalmi egyeztetésre bocsátott pályázati felhívás új lendületet adhat a hazai...
Peking legutóbbi karácsonyi ajándéka a Nyugatnak a DeepSeek nevű AI-bomba volt, amely komoly felfordulást okozott...
Egy fékeket vesztett rezsim épp visszaél egy fékevesztett helyzettel. Amióta Erdoğan az elnök, a török líra folyamatosan...
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
