Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a gázellátás biztonságát szolgáló rendelet módosításáról. Bár a 90%-os kötelező töltöttségi szint megmarad, több fontos változtatást is belecsempésztek az új szabályokba.
Zárás előtt nem sokkal már közel 14%-os mínuszban jár a holland TTF gáztőzsde irányadó jegyzése, miután Donald Trump a kora hajnali órákban bejelentette: fegyverszünet született Irán és Izrael között. A geopolitikai feszültségek enyhülése azonnali árfolyamreakciót váltott ki a piacon, látványos esést okozva a földgáz jegyzésében.
A közel-keleti konfliktus drámai hatással van nemcsak a kőolaj-, hanem a földgázpiacokra is: egyik napról a másikra 10–15%-os ármozgások alakultak ki az európai gázpiacon. Bár a legfrissebb fejleményekből nehéz megállapítani, hogy az eszkaláció vagy deeszkaláció irányába tartanak a folyamatok, a Hormuzi-szoros fölött továbbra is ott lebeg Irán démoklész kardja. Ezért megnéztük hogy mindez milyen hatással lehet az európai – köztük a magyar – földgázárakra és ellátásra.
Nagyot zuhant a mai kereskedésben az európai földgáz határidős jegyzése, az Izrael és Irán közti tűzszünet megkötésére reagálnak ilyen hevesen a befektetők.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az Izrael és Irán közötti konfliktus három súlyos csatornán keresztül veszélyezteti Európát: az energiabiztonságot, a tengeri áruszállítást és a migrációs nyomást. A tárcavezető kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros elzárása globális olajellátási zavarokat okozhat, a kereskedelmi útvonalak blokádja inflációt gerjeszthet, míg a közel-keleti instabilitás újabb migrációs hullámokat indíthat el. A kormány vasárnap összehívta a Védelmi Tanácsot is, hogy értékelje a gyorsan romló biztonsági helyzetet.
A közel-keleti konfliktust követően nem csak az olaj, hanem a földgázárak is emelkednek. A folyamatban kisebb enyhülést hozott a mai, pénteki kereskedési nap - de a kockázatok továbbra is nyomás alá helyezik a piacot.
A belföldi energiakitermelés fokozása érdekében öt év szünet után hirdetett meg újabb bányászati koncessziókat tavaly ősszel az Energiaügyi Minisztérium. A márciusban eredményesen lezárult eljárások alapján már a koncessziós szerződéseket is megkötötték Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási területekre - közölte a tárca. Az Energiaügyi Minisztérium a kiírás kedvező tapasztalatai alapján újabb koncessziós felhívások idei meghirdetését tervezi.
A külgazdasági és külügyminiszter Szentpétervárról jelentkezett be, ahol energetikai megállapodásokról folytat tárgyalásokat. Látogatása közvetlenül azután történt, hogy az EU kedden ismertette az orosz fosszilis energiahordozókról szóló leválási tervét.
A megnövekedett geopolitikai feszültségek és gazdasági bizonytalanságok ellenére 2025-ben rekord értékű, 3300 milliárd dollárnyi beruházás valósulhat meg a globális energiaszektorban. Bár első pillantásra egyértelműnek tűnhet, hogy hová áramlik ez a hatalmas összeg, a beruházási folyamatok mögött számos meglepő tendencia rajzolódik ki.
Az európai- és a magyar versenyképességnek csak egy része a magas energiaár, legalább akkora, vagy még fontosabb része a meglevő szabályozási környezet, illetve az, hogy milyen hozzáadott értékű terméket tudunk legyártani – hangzott el a Portfolio EnergyTalks podcastjában, ahol Pletser Tamás, az ERTE Bank olaj és gázipari elemzője, valamint Rékai Gábor, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnökségi tagja, az E.ON képviselője beszélgetett a hazai földgázpiac kihívásairól. A szakértők szerint a földgáz szerepe az áramtermelésben a következő évtizedekben is meghatározó marad, miközben a megújuló energiaforrások terjedésével nő a kiegyenlítő kapacitások iránti igény.
Hogyan válhat Magyarország valóban függetlenné az orosz földgáztól 2027-re? Az EnergyTalks második epizódjában a földgázbeszerzés realitásairól, alternatív forrásokról, valamint a rezsivédelem ipari hatásairól beszélgetünk. Vendégeink Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője, valamint Rékai Gábor, az E.ON szakértője és a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnökségi tagja. A beszélgetésben szó esik az LNG-szállítások jövőjéről, az EU közös gázbeszerzési terveiről és arról is, mit tehetnek a hazai vállalatok az energiabeszerzési kockázatok ellen.
Az Európai Bizottság bemutatta az orosz energiahordozók kivezetéséről szóló rendeletjavaslatát, amely szigorú határidőket szab, ugyanakkor Magyarország számára átmeneti mentességet biztosít. Szijjártó Péter a javaslat közzétételét követően nem sokkal Facebook-videóban reagált a döntésre.
Az előzetes híreknek megfelelően az Európai Bizottság 2025. június 17-én bemutatta azt a rendeletjavaslatát, amely 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz földgáz és kőolaj behozatalát az Európai Unióba - hazánk viszont átmeneti egérutat kapott.
A mai nap tartották meg az Európai Unió Energiaügyi Tanácsának ülését, amelynek központi témája az orosz fosszilis energiahordozókról szóló leválási terv volt. Magyarország részéről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vett részt, aki több fontos bejelentést is tett az egyeztetésről.
Az előzetes kereskedési adatok alapján a kőolajárak több mint 3%-kal emelkedhetnek ma, miután Izrael iráni földgázlétesítményeket támadott meg, fokozva a közel-keleti energiaellátás zavarától való félelmeket - jelentette a Cnbc.
A péntek hajnalban kitört iráni-izraeli háború hatásai Magyarországig érnek – írta Facebook-oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök kiemelte, hogy a mai reggelt ezért gazdasági megbeszéléssel nyitották, este pedig azzal zárták.
Az állami cégeket érinti, a személyi jellegű kiadásaikat.
Kőkemény mozgásokra számíthatunk a devizapiacokon.
Különleges létesítményről van szó.
Ismét a vámháború van fókuszban.
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
