2016 utolsó negyedévében 4,4 százalékra mérséklődött a munkanélküliek aránya Magyarországon, míg a közfoglalkoztatottak az aktív munkaerőtábor 4,7 százalékát tették ki. Az év utolsó hónapjában nem nőtt tovább a foglalkoztatottság, ám a negyedik negyedévben így is 168 ezerrel többen dolgoztak az hazai nyílt munkapiacon, mint egy évvel korábban.
Általánosságban lett hiánycikk a munkaerő Magyarországon 2016-ban, azonban a foglalkoztatottság bővülése egyelőre még nem fékezett le, sőt, minden hókuszpókusz nélkül 130 ezer fővel nőtt. A munkaerő-tartalék folyamatos apadása láttán ugyanakkor számíthatunk rá, hogy a növekedés visszafogottabbá válik idén. Egyre feszesebb munkaerő-piaci kondíciókat tükröz a versenypiaci bérek emelkedése is, igaz, tavaly az állami szektor fizetései nőttek a legjobban, majdnem 10 százalékkal.
Folytatódott a a foglalkoztatás bővülése Magyarországon, ezzel párhuzamosan pedig a hazai munkaerőpiac feszesebbé válása. 2016. szeptember-novemberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 414 ezer fő volt, 142 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma már alig haladja meg a 200 ezer főt (a közmunkások ennél kicsivel többen vannak), a munkanélküliségi ráta pedig újabb mélypontra, 4,5%-ra süllyedt.
2016 a munkaerőhiány felszínre törésének éve volt, vagy legalábbis ez volt az az év, amikor a gazdaság összes szereplője, mind a kormány, mind a vállalkozások, mind a munkavállalók elkezdhették saját bőrükön érezni a munkaerőpiac feszesedését. Ez vezetett a novemberben megkötött bérmegállapodáshoz is, ami a várakozások szerint a következő két évben jelentősen meglódítja majd a bérnövekedést és serkenti a foglalkoztatottság bővülését.
Októberben 5,9 százalékkal jártak magasabban a nettó reálkeresetek Magyarországon, mint egy évvel korábban, ami 2016-ban a legalacsonyabb adat. Azért aggodalomra nincs ok, az évet októberig nézve továbbra is 7 százalék feletti reálbér-emelkedést láthatunk. A versenyszféra foglalkoztatottság-bővülése ugyanakkor az év második felében megtorpanni látszik.
Novemberben 216 ezerrel nőtt az Egyesült Államok versenyszféráján belül a nem mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak száma - derült ki az ADP intézet legfrissebb jelentéséből. Legutóbb 11 hónapja bővült ilyen gyorsan a foglalkoztatottság, amire nagy szükség volt, az október ugyanis nagyon vérszegényre sikerült. Az átfogó munkaerő-piaci statisztika pénteken érkezik, a mostani ADP-adattal pedig megnőtt az esélye, hogy a gyenge október után végre egy erős hónapot zárt a munkaerőpiac, ami megadhatja a végső lökést a decemberi kamatemelésnek.
Augusztus és október között tovább feszesedett a munkaerőpiac Magyarországon, mind a munkanélküliségi ráta, mind a munkanélküliek száma új történelmi mélypontot ütött.
2016 harmadik negyedévében sem tört meg a munkaerő-piaci konjunktúra lendülete, a foglalkoztatottak száma - közmunkások nélkül - 55 ezer fővel volt magasabb, mint a második negyedévben. A munkanélküliségi ráta 4,9 százalékot tett ki, ez 0,2 százalékpontos csökkenést jelent április-júniushoz képest. A munkaerőhiány közepette tehát tovább csökkent a rendelkezésre álló szabad munkaerőtábor.
Orbán Viktor a 2010-es választások előtt azt ígérte, ha kormányra kerülnek, egymillió munkahelyet teremtenek 10 év alatt. A miniszterelnök nem felejtette el ígéretét, legutóbb múlt heti rádióinterjújában emlékeztetett rá, ahol elmondta: hat év alatt már 660-670 ezernél tartanak, vagyis nem rosszak az esélyek. De mit is ígért pontosan a kormány, és hol tartanak valójában?
Ugyan az elmúlt egy-másfél évben nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar gazdaság több területe munkaerőhiánytól szenved, a foglalkoztatottság továbbra is szépen emelkedik, a gazdaságilag aktívak tábora pedig bővül. Mennyire van messze a kormány által áhított teljes foglalkoztatottság? Hány embert lehet még az inaktivitásból "felrázni"?
Történelmi mélypontra, 4,9 százalékra süllyedt 2016 nyarán a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A közmunkások száma nem emelkedett a június-augusztusi időszakban, arányuk 5 százalék volt az aktív népességen belül.
Augusztusban 177 ezerrel bővült az Egyesült Államok versenyszféráján belül a nem mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak száma - derült ki az ADP legfrissebb jelentéséből. Az adat nagyjából megfelelt a piaci várakozásoknak. Az átfogó munkaerő-piaci statisztika pénteken érkezik, amelyet a szeptemberi Fed kamatdöntő ülés miatt fokozott figyelemmel követ majd a piac.
Tovább mérséklődött az állástalanok száma Magyarországon a május és július közötti időszakban, amellyel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 5 százalékra csökkent. Közfoglalkoztatottakkal együtt összességében 4 millió 372 ezren dolgoztak az országban.
A 2007-2015 közötti időszakban Magyarországon volt a tizedik legmagasabb reálbér-emelkedés az OECD-országok között - derült ki egy friss kimutatásból. A foglalkoztatási ráta javulása tekintetében pedig mindenkit megvert hazánk.
2016 második negyedévében a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak száma lényegében kiegyenlítődött, mindkét csoport 5,1 százalékát teszi ki a gazdaságilag aktív népességnek. A foglalkoztatottság továbbra is szép bővülést mutat: közmunkások nélkül is több mint 120 ezer fővel emelkedett a létszám egy év alatt.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint számos ipari parkban már "farkastörvények uralkodnak". Az ott székelő vállalatok egymás embereit, vagyis a szemközti üzem dolgozóit, próbálják "lenyúlni" - mondta a Népszabadságnak László Zoltán.
Az elképesztően rossz, lefelé módosított 11 ezres májusi adat után júniusban 287 ezerrel bővült a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban - derült ki a legfrissebb hivatalos statisztikákból. Az adat óriási meglepetést okozott, az elemzők többsége 175 ezer körüli növekedésre számított.
Tovább javul a munkaerő-piaci helyzet az OECD országokban, amelynek eredményeképp 2017-ben, közel 10 évvel a pénzügyi válság után a foglalkoztatottak aránya várhatóan eléri a válság előtti szintjét - vetíti előre 2016-os munkaerő-piaci előrejelzésében a párizsi székhelyű szervezet. Bár a munkanélküliség látványosan csökken, a tartósan állástalanok helyzete jóval lassabban javul. Ami pedig a béreket illeti, a válság előtti években tapasztalt béremelkedési ütemtől messze elmaradt az utóbbi hét év növekedése: Magyarországon például 20 százalékkal voltak alacsonyabbak a keresetek tavaly, mint lehettek volna, ha olyan gyors a bérnövekedés, mint korábban.
Március és május között tovább emelkedett a foglalkoztatottság Magyarországon, amivel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékra süllyedt.
A februártól áprilisig tartó időszakban tizenkét év után először 6 százalék alá, 5,8 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A foglalkoztatási arány is csúcson jár: a 15-74 éves népesség több mint 57 százaléka vállalt munkát ebben az időszakban.
Megjöttek a friss számok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ez főleg a németeknek és japánoknak okoz kihívást.
Két forgatókönyvet is felvázolt az Oxford Economics.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
