A Nemzetgazdasági Minisztérium friss közlése szerint a hazai állampapír vásárlásának további ösztönzése érdekében a kormány arról döntött, hogy 2025 októberétől az 5%-nyi éven túli állampapír tartását meghaladóan a befektetési alapoknak eszközeik további legalább 3%-át rövid lejáratú állampapírban kell tartaniuk. A befektetési alapok tartási kötelezettsége 2026 áprilisától 6+4%-ra nő. Ez a kötvényalapok esetében jelentősebben, 10+5%-os mértékre emelkedik - közölte az NGM.
Februárban a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon 117 milliárd forinttal (0,6%-kal) növekedett. Ez szinte teljes egészében a friss tőke beáramlásának köszönhető, a hozamok gyakorlatilag nem játszottak szerepet a növekedésben. Az egyes kategóriák között azonban találni nagy nyerteseket és veszteseket egyaránt: a kötvényalapok rég nem látott gyomrost kaptak a múlt hónapban, míg a vegyes alapok és az abszolút hozamú alapok rendkívül nagy volumenű új értékesítést produkáltak.
344 milliárdos vagyonnövekménnyel indították az évet a befektetési alapok, ebből több mint 200 milliárdot tett ki a friss tőkebeáramlás januárban, ami új rekordot is hozott a befektetésialap-piac kezelt vagyonában. A legtöbb pénz a vegyes alapokba, majd az abszolút hozamú alapokba érkezett, a keresletnek minden bizonnyal jót tettek a múlt hónapban érkező állampapír kamatfizetések. A vagyonarányos hozamokat tekintve az év első hónapjában már az árupiaci alapok emelkedtek ki.
Két éve változatlan a lemez: nem az állampapírokat, hanem a befektetési alapokat keresi leginkább a magyarok friss megtakarítása. A sokszor vonzóbb hozamok miatt ez nem annyira meglepő, de nem csak a befektetők nyernek ezzel: az alapkezelők vagyona is kilőtt, különösen a nagyobb szereplőké. A piaci koncentráció alapján az OTP, az Erste és az MBH alapkezelője uralja a piacot, a 10 legnagyobb szolgáltató együttesen 94%-ot képvisel. Megnéztük, hogy alakult át az utóbbi időben a legnagyobbak részesedése.
Megvan a győztese annak az ádáz csatának, amely a befektetési alapok piacán dúlt 2024-ben: az abszolút hozamú alapok lettek a tavalyi év kedvencei a befektetők körében, ezekbe áramlott ugyanis a legtöbb friss megtakarítás. Összességében tavaly is kiugró évet zártak a befektetési alapok, a szektor kezelt vagyona közel 30%-kal 18 000 milliárd forint közelébe ugrott egy év leforgása alatt. Mindeközben a hozamok is kilőttek, mutatjuk, mi lett a kategóriák közötti verseny végeredménye.
A globális pénzpiacok jelentős mozgásokat tapasztaltak az év első hetében, amit elsősorban az amerikai kormányváltással kapcsolatos várakozások és a közelgő munkaerőpiaci adatok befolyásoltak. A befektetők óvatossága megmutatkozott a pénzpiaci alapokba történő masszív tőkebeáramlásban is, miközben a részvény- és kötvényalapok is élénk forgalmat bonyolítottak - írja a Reuters.
Jól tartották magukat tavaly a részvénypiacok, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb éves hozamok 30% felett kezdődtek, nagyot mentek az abszolút hozamú-, árupiaci- és részvényalapok, míg az eddig nagy kedvencnek számító kötvényalapok hozama elmaradt a 2023-as teljesítményektől. A jövőt tekintve érdemes lesz még a vegyes alapokra is figyelni, amelyek között szintén bőven találunk 15% felett teljesítő alapokat. Alábbi cikkünkben összeszedtük a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat 2024-ből.
Rázós éven vannak túl a hazai kötvényalapok, az ide-oda ugró hozamok nem könnyítették meg tavaly a hozamszerzést. Az erős ellenszél ellenére azért voltak olyan kötvény- és pénzpiaci alapok, amelyeknek éves teljesítménye bőven verte az ugyanezen időtávon lakossági állampapírokkal elérhető kamatokat. Az viszont kijelenthető: a 2024-es év slágerei nem a kötvényalapok lettek, amit a visszaeső hozamok és kereslet mellett az alapkezelők értékesítési súlypontjának áthelyezése is magyarázhat.
Tavaly nőtt, idén pedig még nagyobbat ugorhat az európai alapkezelők által kezelt vagyon a szektort tömörítő európai egyesület szerint, és mégis, a profitok folyamatosan zsugorodnak az iparágban. A friss adatok alapján hat országban koncentrálódik az európai vagyonkezelés, de Közép- és Kelet-Európában Magyarország is fontos vagyonkezelési központnak számít. A tanulmány rámutat arra is, hogy Európában Magyarországon az egyik legmagasabb a befektetési alapokon belül a lakossági ügyfeleknek kezelt vagyon aránya.
Ahogy tavaly, úgy idén is több pénz folyt be a befektetési alapokba, mint az állampapírokba. A befektetési alapokon belül azonban ádáz csatát látni: szinte hónapról hónapra változik, hogy az abszolút hozamú alapokba vagy a vegyes alapokba áramlik éppen a legtöbb friss megtakarítás, novemberben az utóbbi kategória győzött. Mindeközben a hozamok is kilőttek, a részvényalapok vagyonarányos hozama már közelíti a 20%-ot.
Tavaly kezdődött, idén folytatódott a trend: nem az állampapírokat, hanem a befektetési alapokat keresi leginkább a magyarok friss megtakarítása. A sokszor vonzóbb hozamok miatt ez nem annyira meglepő, de nem csak a befektetők nyernek ezzel: az alapkezelők vagyona is kilőtt, különösen a nagyobb szereplőké. A piaci koncentráció alapján az OTP, az Erste és az MBH alapkezelője uralja a piacot, a 10 legnagyobb szolgáltató együttesen 95%-ot képvisel. Megnéztük, hogy alakult át az utóbbi időben a legnagyobbak részesedése.
Múlt hónapban is az abszolút hozamú alapokat keresték leginkább a befektetők, ennek köszönhetően ebbe a kategóriába áramlott a legtöbb friss pénz idén eddig. Ugyanakkor úgy tűnik, feltámad a magyarok régi kedvence is: kisebb gyengélkedést követően egyre több pénz áramlik a kötvényalapokba is, amelyeknek vagyona így új szintre ugrott. De friss pénzek ide vagy oda, a részvényalapok kategóriája teljesít idén eddig a legjobban.
A magyarok legkeresettebb megtakarítási termékét érintő adatsort közölt az MNB, amelyből kiderül: szektorszinten csökkent a befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése tavaly. A friss adatok szerint azok a befektetők fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a kötvény- és tőkevédett alapok. Jó hír, hogy az elmúlt évben több befektetésialap-kategóriának is csökkent a költségszintje.
Látványos hozamemelkedést lehetett megfigyelni októberben nemzetközi és hazai szinten is, amelyet elsősorban az amerikai piaci folyamatok hajtottak, igaz, itthon a forint gyengélkedése erre még rátett egy lapáttal. A hozamemelkedés nem hagyta hidegen a magyar kötvényalapok teljesítményét sem, de sajnos nem a jó értelemben: egyes hosszú kötvényalapok egy hónap leforgása alatt elvesztették idei teljesítményük közel felét. Temetni azért nem kell a kötvényalapokat, mutatjuk, hol lehet még 10% körüli hozamot keresni.
Egy új tanulmány szerint a vagyonkezelők nyereségessége az elmúlt két évben csökkent, és 2028-ig valószínűleg tovább fog csökkenni, mivel a befektetők egyre inkább az alacsonyabb díjakkal rendelkező termékeket, például a tőzsdén kereskedett alapokat (ETF) választják – írja a Reuters.
Múlt hónapban is az abszolút hozamú alapokat keresték leginkább a befektetők, ennek köszönhetően ebbe a kategóriába áramlott a legtöbb friss pénz idén eddig. A keresletnek és a jó hozamoknak köszönhetően szintet lépett az abszolút hozamú alapokban kezelt vagyon. Mindeközben a jó keresleti- és hozamadatoknak köszönhetően nőni tudott a szektor kezelt vagyona is, megközelítve a 16 900 milliárd forintot.
Sokéig késlekedtek a döntéshozók.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
