Múlt héten 80,5 milliárd forintért vettek a magyarok lakossági állampapírt az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint, ez az idei év legalacsonyabb értéke. A két legnagyobb összegű tőkebeáramlást a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapír és a jelenleg 7,36%-os kamattal induló Bónusz Magyar Állampapír produkálta.
Az Államadósság Kezelő Központ friss adatai szerint névértéken számítva 19 milliárd forinttal kevesebb lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak május végén, mint 2024 végén, azaz a háztartások idén nettó értelemben csökkentették a lakossági állampapír-állományukat, eltekintve az intézményi piacon megvalósított vásárlásaiktól. Az idén már kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 1911 milliárd forinttal csökkent, az átrendeződés két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP, utóbbi két típus együttes állománya most először meghaladta az inflációkövető papírokét. A befektetők ezzel egyértelműen jelezték, hogy a kamatszint fontos számukra, és hajlamosak rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott környezethez.
Múlt héten 47 milliárd forintért vettek a magyarok lakossági állampapírt az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint, ez az idei év legalacsonyabb értéke. A két legnagyobb összegű tőkebeáramlást a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapír és a jelenleg 7,36%-os kamattal induló Bónusz Magyar Állampapír produkálta.
Drága mulatság volt a prémium állampapírok kamatainak kifizetése, de jó helyre került a pénz – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében megrendezett beszélgetés során. A 2025-ös állampapír-kamateső hatásait Hoffmann Mihály, az ÁKK elnök-vezérigazgatója, Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója és főközgazdásza, valamint Mikesy Álmos, a Gránit Alapkezelő elnök-vezérigazgatója vitatták meg egymással. A beszélgetést Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője moderálta.
Múlt héten 65 milliárd forintért vettek a magyarok lakossági állampapírt az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. Ez a harmadik legkisebb érték idén, a megelőző héthez képest csaknem 40%-kal kisebb volt a kereslet. A két legnagyobb összegű tőkebeáramlást a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapír és a jelenleg 7,36%-os kamattal induló Bónusz Magyar Állampapír produkálta.
Megváltozott az utalással történő állampapír-vásárlás menete, a szokott módon bonyolított átutalások nem teljesülnek – vette észre az Economx. A Kincstár közlése alapján május 15. óta mindenkinek a saját értékpapírszámlájához tartozó egyedi számlaszámra kell utalnia, a korábban használt gyűjtőszámlákra már nem teljesíthető utalás.
Az előző heti 138,9 milliárd forint után a múlt héten 107,5 milliárd forintnyi lakossági állampapírt értékesítettek a forgalmazók az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) friss adatai szerint. Csak némileg hagyott alább tehát a május 21-ei PMÁP-kamatfizetések utáni lendület, amely során a befektetők elsősorban a FixMÁP és a BMÁP felé súlyozták át állampapír-portfóliójukat.
Jövő keddtől, azaz június 3-tól új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a konstrukció fontosabb paraméterei nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős, 5,75-6,75% között mozgó kamatozással. A többi lakossági állampapírból egyelőre nem várható új sorozat.
Az Államadósság Kezelő Központ friss adatai szerint névértéken számítva 94 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak május közepén, mint 2024 végén, azaz a márciusi kilengés ellenére a lakosság idén összességében nettó vásárlóként volt jelen a piacon. Az idén már kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 1704 milliárd forinttal csökkent, az átrendeződés két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP, utóbbi két típusba 2025-ben több mint 2200 milliárd forint új megtakarítás áramlott.
Múlt héten 139 milliárd forintot lapátoltak a magyarok lakossági állampapírba az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. A teljes bruttó értékesítés 85%-áért a Fix Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír felelt, előbbiből duplaannyit, utóbbiból háromszor annyit vettek a lakossági befektetők, mint a megelőző héten. A jelentősen megnövekedett kereslet egyik oka lehet, hogy megérkeztek a háztartások számláira a májusi PMÁP-kifizetések.
Múlt héten 66,7 milliárd forintot fektettek forintos lakossági állampapírba a befektetők az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. A két legnagyobb összegű tőkebeáramlást a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapír és a jelenleg 7,36%-os kamattal induló Bónusz Magyar Állampapír produkálta. A megelőző héthez képest 44 milliárd forinttal kisebb volt a kereslet, a csökkenést magyarázhatja a legutóbbi PMÁP-kamatfizetések időbeli távolodása.
Múlt héten 110,2 milliárd forintot lapátoltak lakossági állampapírba a befektetők az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. A két legnagyobb összegű tőkebeáramlást a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapír és a most 7,36%-os kamattal induló Bónusz Magyar Állampapír produkálta. A megelőző héthez képest közel 27 milliárd forinttal nagyobb volt a kereslet.
Múlt héten 83,5 milliárd forintot lapátoltak lakossági állampapírba a befektetők az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint. A két legnagyobb összegű tőkebeáramlást a 6,5%-os kamatozású Fix Magyar Állampapír és a most 7,36%-os kamattal induló Bónusz Magyar Állampapír produkálta. Az előző héthez képest mérséklődő keresletet részben magyarázhatja, hogy ebben az időszakban nem volt nagyobb összegű lakossági állampapír-kamatfizetés, és az is, hogy kevesebb munkanapból állt a hét.
Múlt héten igen nagy összeget, 194 milliárd forintot lapátoltak lakossági állampapírba a befektetők, ez az év hatodik legnagyobb értéke az Államadósság Kezelő Központ közzétételei szerint. A hatalmas kereslet hátterében azonban egy új tényező is állhat: egy változtatás következtében a forgalmazók is megjelenhettek a lakossági állampapírok piacán.
Május 5-től, azaz jövő hétfőtől új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a konstrukció fontosabb paraméterei nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős, 5,75-6,75% között mozgó kamatozással.
30 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak április közepén, mint december végén, vagyis ismét pluszba került a mérleg a márciusi kilengést követően. Ez a névértékes növekmény az eddigi 950 milliárd forintnyi kamatfizetéshez képest elenyésző, de ez nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok szinte teljes egészében elhagyták volna az állampapírpiacot: úgy tűnik, ennek egy része az intézményi papírokban landolt. Az év első három és fél hónapjában kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen több mint 1260 milliárd forinttal csökkent, ennek két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
A háború miatt máshová kell a kapacitás.
Kijev nem lehet túlságosan boldog.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
