Vadiúj statisztikákat közölt az MNB a jelzáloghitelekről és azok hitelfedezeti mutatójáról. Nemcsak az derült ki, hogy egyre fiatalabbak a hitelfelvevők, hanem az is, hogy csökken az átlagos önerő, és a lakáshitelek 60%-át legalább 20 évre veszik fel az emberek.
Sorra jelentetik meg a bankok a ma érvénybe lépett 8,5%-os THM-plafon alatti lakáshiteleiket és a 12%-os kamatplafon alatti vállalkozói forgóeszköz-hiteleiket. A legtöbb banknál a 7,75-8,00 százalékos sávba került a lakáshitelkamat az eddig jellemző 8,00 százalék feletti szinttel szemben, de van olyan bank is, amely csaknem 7 százalékig vitte le a kamatát.
Október 9-én, most hétfőn lép érvénybe a kormány elvárása a bankok felé: a lakáshiteleket legfeljebb 8,5%-os THM-mel, a vállalkozói forgóeszköz-hiteleket legfeljebb 12%-os kamattal kínálják a kezdeményezéshez csatlakozó hitelintézetek. Saját számításaink és a Pénzcentrum kalkulátora segítségével megvizsgáltuk ötfajta lakáshitel példáján, hogy forintban mekkora nyereséget jelenthet e változás a hitelfelvevők számára az eddigi piaci ajánlatokhoz képest. Arra jutottunk, hogy a tudatos hitelfelvevők nem sokat nyernek a THM-plafonnal, azok viszont igen, akik eddig sem hitelkamat vagy THM alapján választottak bankot maguknak.
Az Erste Bank, a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank is jelezte, hogy a jövő héttől megfelel a kormány kamatplafonra vonatkozó elvárásának. A négy hitelintézetet hamarosan újabbak követhetik.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy a kormány megint a kamatok környékén sertepertél, újabban önkéntes kamatplafonon keresztül gyakorolna hatást a hitelezésre. A tervezett intézkedés abból a szempontból is érdekes, hogy a Bankszövetség sincs elutasító állásponton. A témáról Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük. Műsorunk második részében a Gloster 2023. évi első félévéről beszéltünk Szekeres Viktorral, a cég igazgatósági elnökével. A harmadik blokkban pedig az OTP-ről volt szó, a legnagyobb magyar pénzintézet ugyanis nemcsak, hogy nemrég lekerült a háborút finanszírozó cégek ukrán listájáról, de még osztalékot is kivehetett az orosz leánybankjából, az viszont egyáltalán nem egyértelmű, hogy érdemes-e maradnia Oroszországban. Ezzel kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felszólította a bankokat, hogy vállaljanak aktívabb szerepet a hazai hitelezés élénkítésében, a tárgyalások önkéntes kamatsapkát tartalmazó első eredményeiről kedden számoltunk be. Ami a megállapodás másik felét, a hitelezés folyamatának a modernizációját illeti, ehhez a Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetsége már ki is dolgozta részletes javaslatcsomagját. A lakáshitelezésben közel 50%-ban aktív szerepet játszó hitelközvetítők komoly hatékonysági tartalékokat látnak a hazai lakossági hitelezési gyakorlatban.
A lakossági és a vállalati hitelpiac is nagyon gyengén muzsikált augusztusban az MNB friss adatai szerint. A hitelállományok stagnálásközeli állapotban kerültek, az új lakáshitel-kihelyezés 7 éves mélyponton van, és kétséges, hogy a kormány friss kamatplafon-elvárása gyors áttörést hozna. Ami a betéti oldalt illeti, most már nem csak a lakosság, hanem a vállalatok számlaállománya is csökken. A lakossági bankszámlákról és betétekből 1828 milliárd forint párolgott el tavaly február óta.
A Portfolio múlt heti értesülésének megfelelően kamatplafont vezet be a kormány egyes új hitelekre. Igaz, csak „önkéntes alapon”: a jövő héttől a lakáshiteleket legfeljebb 8,5%-os THM-mel, a vállalkozói forgóeszköz-hiteleket pedig legfeljebb 12%-os kamattal kínálják azok a bankok, amelyek (például egy adóemeléstől való félelmükben) meg akarnak felelni a kormány elvárásának. A Gazdasági Versenyhivatal üdvözölte, a Magyar Bankszövetség támogatja az elképzelést, mi pedig megnéztük, mennyire kell megerőltetniük magukat a hitelintézeteknek a lakáshitelek területén. Mindössze három banknál találtunk olyan hitelt, amely már most „csont nélkül” megfelel a 8,5%-os elvárásnak.
Az önkéntes kamatplafonok kimozdíthatják a hitelpiacot a jelenlegi állapotából, a hitelfelvevők jobban járnak, ha egy alacsonyabb kamatszint alatt versenyeznének egymással a pénzintézetek – reagált a Gazdasági Versenyhivatal arra a bejelentésre, mely szerint az új vállalati- és a lakáshitelek esetén önkéntes kamatplafon bevezetését kéri a kormány a bankoktól. A Portfolio véleménye mindezzel kapcsolatban cikkünk végén olvasható.
Mint ahogy arról már mi is beszámoltunk, a kormány nemrégiben bejelentette, hogy jövő év januárjától elindul a CSOK Plusz. Bár számos tekintetben ez szigorodást jelent, az első lakást vásárló családalapítók számára a rendszer bőkezűbbé is válhat, ami kifejezetten jól is jöhet nekik, ugyanis e társadalmi rétegnél sokszor probléma, hogy a hitelfelvételhez nem rendelkeznek a minimálisan előírt 20 százalék önerővel. Így bár a gyorsan növekvő jövedelmük mellett képesek lennének a törlesztőrészletek fizetésére, a adósságfék-szabályozás miatt nem, vagy csak sokkal nehezebben tudnak hozzájutni a kiszemelt ingatlanhoz A Hitelintézeti Szemle júniusi tanulmányából csipegetve megnéztük, hogy mit tudunk jelenleg az első lakásvásárlókról.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy új fejezet nyílik a magyar bankok és a kormány közötti – az utóbbi hétben kiéleződő – vitában, ugyanis nem csak a bankadó, az extraprofitadó és a kamatstop jövője lesz kérdéses, hanem bekerül a kalapba egy elvárás azzal kapcsolatban is, hogy a bankok olcsóbb lakáshiteleket kínáljanak. Vendégünk Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben azt jártuk körbe, hogy milyen hatása lehet a legnépszerűbb állampapír, a PMÁP kamatára annak, hogy a magyar nemzeti bank megemelte az inflációs előrejelzését. Szó volt arról is, hogy ha valakinek pénzre van szüksége, akkor melyik PMÁP sorozatot éri meg feltörni. Erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
A kormány olcsóbb lakáshiteleket vár el a bankoktól akár egy új kamatsapka bevezetése árán is - tudta meg a Portfolio. A bankok viszont egyszerűbb és gyorsabb lakáshitelezési folyamatot lehetővé tevő szabályváltozásokat sürgetnek a kormánytól. A potenciális hitelfelvevők az alacsony kamatokban és az egyszerű, gyors hitelfelvételben egyaránt érdekeltek, nagy tétje van számukra a jövő héten folytatódó egyeztetéseknek. A hitelpiac egésze számára viszont egyértelműen előremutatóbb lenne, ha kamatsapkák helyett az end-to-end digitalizációról szólna a közeljövő. Izgalmasnak ígérkeznek a következő hetek a hitelpiacon.
2000 óta nem látott szintre emelkedtek a 30 éves futamidejű jelzáloghitelek kamatai Amerikában – derült ki a Mortgage Bankers Association of Amerika (MBA) szerdán közzétett kutatásából. Ez az egyik oka annak, hogy az Egyesült Államokban folyamatosan csökken az új lakások eladásának száma is.
Jövőre csökkeni fog a CSOK mellé igényelhető támogatott hitelek kamattámogatásának mértéke. A hitelt felvevő ügyfeleket ez nem fogja érinteni – ők változatlanul 3 százalékos éves kamatot fognak fizetni a hitelük után. A Pénzcentrum utána járt annak, kikre lesz hatással a változás.
Sokan kíváncsiak arra, hogy a lakáspiacon meddig tarthat még a mostani kivárás, mi kellene ahhoz, hogy újra növekedni tudjon az adásvételek és a lakásépítések száma, mi lehet az irány a következő évben a lakásárak alakulásában, egyáltalán kik azok, akik a mostani környezetben is hajlandók lakást vásárolni és mikor élénkülhet meg érdemben a lakáshitelezés. Annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz négy szakértőt kerestünk meg, akik egyesével osztották meg várakozásaikat a fenti kérdésekben.
Tavaly még 63 ezer, idén már csak 30 ezer új lakáshitel-szerződést kötöttek a magyar háztartások az év első hét hónapjában. Nem véletlenül: a piaci hitelkamatok még most is magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Év eleje óta azonban szép lassan csordogálnak lefelé a kamatok, és a „városi” CSOK december 31-ei megszűnése a nagyobb településeken élőket már most elgondolkoztathatja a hitelfelvételről. Megnéztük, mi vár most rájuk a banki ajánlatokban. A lakáshitelezés jövőjével külön szekcióban foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon is, érdemes regisztrálni!
Az MNB kiterjeszti a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjainak igénybe vételi lehetőségét. Az időbeni hosszabbítás révén a bankok a 2025. december 31-ig folyósított zöld hiteleik után öt évig – tehát akár egészen 2030-ig – alkalmazhatják a kedvezményes tőkekövetelményeket. A jegybank bővítette a zöld hitelcélokat is az energiahatékonyság, az energiahálózatok korszerűsítése, az energiatárolás, a zöldebb távhő és a megújuló energia szélesebb körű alkalmazása érdekében - derül ki a jegybank közleményéből.
Évről évre kevesebb szülő képes támogatni a lakásvásárlás előtt álló gyerekét Nagy-Britanniában. A szülői segítség gyakran a hitelfelvételhez szükséges önerőt jelenti a szigetországban, azonban az utóbbi években úgy tűnik, kezdenek kiürülni a szülői pénztárcák. Míg 2018-ban az első lakást vásárlók 80 százaléka kapott szülői segítséget, addig tavaly már csak 74, idén pedig 72 százalékra csökkent az arány - írja a Bloomberg.
A magas kamatok okoznak feszültséget a brit lakásfejlesztők körében, ugyanis a folyamat a nyereség meredek csökkenését okozza - írja a Financial Times. Ennek hatására a cégek kénytelenek lesznek csökkenteni a munkahelyek számát és az osztalékfizetést. A szakértők az iparág elhúzódó visszaesésétől tartanak.
Az új építésű lakások országos átlagára a háromszorosára, a használt lakásoké csaknem a duplájára nőtt 2015 óta, a hamarosan részben megszűnő CSOK bevezetése előtti állapothoz képest. Igen ám, de a hitelből vásárlók számára az ilyen adatok nem tükrözik a teljes árnövekedést. Számukra nemcsak maguk a lakások váltak drágábbá, hanem a megszerzésükhöz szükséges hitelek is. Megnéztük, a két hatás együtt mekkora nominális drágulást hozott az érintetteknek.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egyetlen nap alatt ültetnek el rengeteg fát.
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
