Egy új felmérés szerint a demokrata szavazók túlnyomó többsége támogatná a párt vezérkarának teljes lecserélését - számol be a Hill. A Reuters/Ipsos kutatása ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a demokrata szavazók szerint mire kellene fókuszálnia a párt központi üzenetének a jövőben.
Jelentős létszámcsökkenés tapasztalható a legnagyobb hazai gyárakban: egy év alatt közel 4700 fővel csökkent a dolgozók száma a 15 legnagyobb magyarországi iparvállalatnál, ami átlagosan 7,8 százalékos visszaesést jelent - írja a Telex.
A bruttó átlagkereset 9,8%-kal nőtt áprilisban az előző év azonos időszakához képet, ami érdemi ugrás az előző hónapban látott 8,5% után. A növekedési ütem gyorsulásának kedvező hatása lesz a gazdaságra is a szakértők szerint.
A kormány kompenzációs támogatással segíti azokat a munkáltatókat, akik minimálbéren foglalkoztatják dolgozóikat – derül ki a hétfőn megjelent Magyar Közlönyből.
Míg tavaly Magyarországon az egyik legnagyobb ütemben nőttek a munkaerőköltségek az EU-ban, idén az első negyedévben már csak a hatodik helyet foglalta el. A bizonytalan gazdasági helyzet, a stagnáló gazdaság és a minimálbér tavalyinál alacsonyabb növekedése mind hozzájárult ehhez.
A hazai vállalkozások egyre tudatosabban használják ki a csekély értékű ajándékban rejlő lehetőségeket, mint költséghatékony és rugalmas kiegészítő juttatást. Tavaly a cégek által vásárolt utalványok értéke 186%-kal nőtt, ami jól mutatja a kereslet megugrását a készpénzkímélő megoldások iránt. Nem véletlen ez az érdeklődés, a juttatás egyszerűen adminisztrálható, célzottan felhasználható, ráadásul kedvezményes – 33,04%-os – adózással jár, így jóval olcsóbb, mint ugyanekkora összeg bérként történő kifizetése. A jogszabályi környezet is támogatja a népszerűségét: 2024-től ismét évi három alkalommal adható ez a juttatás, a munkáltató által szabadon választható időpontokban. “Ez évi 87 240 forintos támogatást is jelenthet munkavállalónként, ami már érdemi segítség a mindennapokban. Egy négyfős család esetében ez közel 350 ezer forintot jelent évente” – mondta el a Portfolio-nak Ruga Róbert, a Rewin Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.
A gazdasági folyamatok alapján egyre egyértelműbb, hogy a 3 éves bérmegállapodást a következő időszakban felül kell vizsgálni, és újra meg kell nyitni a bértárgyalásokat. Ezen minden bizonnyal a kormány is gondolkodik, hiszen Nagy Márton és Gulyás Gergely is megszólalt a minimálbérről. Cikkünkben bemutatjuk, milyen tényezők kellenek ahhoz, hogy októberben újra tárgyaljanak a felek a minimálbérről, és azt is bemutatjuk, hogy jövőre mi befolyásolja a bérek alakulását. Egy biztos: ősszel mindenképp összeülnek a kormány, a vállalatok, illetve a munkavállalók képviselői.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a jelenlegi makrogazdasági előrejelzésük és alapján nem kell újratárgyalni a bérmegállapodást.
A Tesco Magyarország vezérigazgatója, Pálinkás Zsolt figyelmeztet, hogy az árrésstop piactorzító hatása miatt fokozatosan eltűnhetnek az akciók a kiskereskedelemből. Bár a vásárlók rövid távon profitálhatnak az alacsonyabb alapárakból, hosszabb távon veszélybe kerülhet a verseny. A vezérigazgató szerint a szektor egyszerre küzd az inflációs nyomással, a bérfeszültséggel és a piaci beavatkozások hatásaival, miközben a gazdasági növekedés még várat magára - számolt be a Pénzcentrum.
Nagyon úgy tűnik, hogy tarthatatlan lesz a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának három éves bérmegállapodása a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint. Októberben jöhet az újratárgyalás, miután a gazdasági helyzet rosszabbul alakul, mint ahogy korábban várni lehetett.
Áprilisban 33 000 fővel csökkent az alkalmazottak száma az Egyesült Királyságban – számolt be a Bloomberg. A háttérben a korábbi bér- és adóemelések, illetve az USA-val szembeni kereskedelmi háború áll. A munkaerőpiac hűlése csökkenti az inflációs kockázatokat és növeli a Bank of England (BOE) mozgásterét, az óvatos monetáris politika fenntartását azonban továbbra is több kockázati tényező indokolja.
A minimálbér újratárgyalásának lehetőségéről beszélt Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón.
A magyar nyugdíjrendszernek nyolc olyan speciális jellemzője is van, amelyek eséllyel pályázhatnának a hungarikum címre a legunikálisabb magyaros megoldások témakörében. A nettó magyar nyugdíjszámítás, a nők kedvezményes teljes nyugdíja - amely miatt de facto kettős magyar nyugdíjkorhatár is kialakult -, a korkedvezmény eltörlése és a rokkantsági nyugdíj megszüntetése, a nyugdíjskála pénzügyi perverzitása, a járulékplafon és a nyugdíjplafon egyidejű hiánya, a minimálnyugdíj bebetonozása, az egészségügyben alkalmazott nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés, és a foglalkoztatói nyugdíjpillér hiánya tartozhat e különleges, nem minden esetben pozitív hatású hungarikumok közé. Kétrészes cikkem második részében további négy hungarikumot mutatok be.
A reálbérek 3,5%-os növekedése elfogadhatatlanul alacsony Nagy Márton szerint. A nemzetgazdasági miniszter szerint a cél az 5%.
A brazil kormány megemelte a személyi jövedelemadó mentességi küszöbét a minimálbér kétszeresének megfelelő összegre, frissítve a tavalyi kedvezményt az idei minimálbér-emelés tükrében.
Romániában, Litvániában, Bulgáriában és Lengyelországban évente 10% felett nőtt a minimálbér az elmúlt egy évtizedben. A friss adatok szerint egyre több régiós ország igyekszik az uniós átlag felé a minimálbér tekintetében. Hol tart Magyarország uniós összevetésben? Hogyan látják a szakértők a magyar minimálbér alakulását? Mennyivel nőhet a következő években?
Az osztalékfizetés 2025. július 30-án kezdődik.
Ez történt a Győrből Szombathelyre tartó járaton.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Hogyan épít portfóliót a világ legnagyobb alapkezelője Magyarországon?
