Hatmilliárd forintból idén már második alkalommal hirdeti meg a Pénzügyminisztérium (PM) a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) munkahelyteremtő beruházásainak támogatására kiírt programját - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn az MTI-nek arra időzítve, hogy a munkaerőpiaci program pályázati időszaka mától, azaz július 23-től szeptember 10-ig tart.
Nem elsősorban a klímavédelmi megfontolásokra, hanem az erősen szénfüggő németországi régiók gazdasági átstrukturálására, például a foglalkoztatottsági kérdésekre fog összpontosítani Németország kormányzati szénbizottsága akkor, amikor a fosszilis energiahordozó német energiamixből való kivezetésének forgatókönyvét kidolgozza. Az új bizottságot várhatóan június 6-án, szerdán jelölik majd ki, azt követően, hogy korábban három alkalommal már elhalasztotta a lépést. A német energiaátmenet eddigi tapasztalatairól első kézből tájékozódhatnak a Portfolio június 7-i konferenciájának résztvevői Christian Redltől, az Agora Energiewende szakértőjétől.
Ma hirdetett első körben nyerteseket a Nemzetgazdasági Minisztérium azon a magyar költségvetési forrásból finanszírozott pályázaton, amelyet csak a nyáron tettek közzé és munkahelyteremtő beruházásokat támogatnak általa. A 10 milliárdos pályázati keretből a mai eredményhirdetéssel csak 4,25 milliárdos rész fogyott el, ezt a vissza nem térítendő támogatást 262 cég között osztják el. Ez azt jelenti, hogy várhatóan később újabb eredményhirdetési kör is lesz, igaz erre nincs utalás a tárca közleményében.
Megnyitotta a BP új, szegedi shared services irodáját, egyelőre csaknem 200 munkavállalóval, állami munkahelyteremtő támogatást igénybe véve. Az üzleti szolgáltatóközpont egyúttal megerősítette: 2020 végéig a tervek szerint 500 főre nő az alkalmazottak száma, miközben a budapesti irodában jelenleg 1700 fő dolgozik.
A vállalatok egy új munkavállalóra átlagosan 2,2 millió forintot igényelnének munkahelyteremtési támogatásként, így ha két vizes VB rendezési árát inkább nekik adná a gazdaságpolitika, akkor a cégek munkaerőhiányát jelentősen enyhíteni lehetne - vezeti le saját vállalati felmérési eredményei alapján a GKI Gazdaságkutató Zrt. Érdemes megjegyezni, hogy éppen a minap hozott nyilvánosságra a kormány egy olyan, a kkv-knak szóló munkahelyteremtési támogatási programot, amely hasonló, azaz milliós összegű támogatást helyezett kilátásba bizonyos feltételek vállalása esetén. A programról bővebben alábbi cikkünkben írtunk:
Varga Mihály szinte a semmiből 10 milliárd forintos programot jelentett be pénteken, amit a kormány az állami költségvetésből a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására biztosít. Az érdeklődő cégtulajdonosoknak most a 30 oldalas pályázati felhívásból és a 26 oldalas általános útmutatójából foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.
Világszerte már közel 10 millióan dolgoztak a megújulóenergia-iparban 2016-ban, miután számuk 2012 óta megduplázódott. A 2030-as évre pedig összességében 24 millióra emelkedhet a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos állások száma, ami bőven ellentételezi majd a fosszilis energia területén megszűnő állások számát - prognosztizálja a Nemzetközi Megújulóenergia Ügynökség (International Renewable Energy Agency, IRENA) 2017es jelentésében.
A kormány a napokban jelentette be, hogy 35 nagyvállalat kapott összesen 24,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást költségvetési forrásból. Azóta megtaláltuk a kormány hivatalos oldalán a részletes listát is. Ebből derült ki, hogy legnagyobb támogatási összeget, 4,5 milliárd forintot, a budapesti székhelyű Vajda Papír Kft. kapta, míg a Rába Cégcsoport 3 cége 3,2 milliárdot és a Gyermelyi pedig 2,4 milliárd forintot nyert el. A támogatásból a nyertes cégek eszközparkjukat fejleszthetik és több száz új munkahelyet hozhatnak létre.
Magyarországon 411 ezren sikerrel végeztek el különböző képzéseket, több mint 105 ezren helyezkedtek el a munkaerőpiacon, és 98 ezren szereztek képesítést az elmúlt években az Európai Szociális Alap (ESZA) keretében megvalósult programok segítségével - derült ki egy csütörtökön közzétett brüsszeli jelentésből. Ez a 2007-2013-as időszak eredményeit vizsgálta az ESZA esetében, amelynek programjai összesen 4,25 milliárd eurót tettek ki Magyarországon és ennek a 85%-a jött az EU közös kasszájából.
A tavalyi 9,8 millió forint után idén már 12,2 millió forintnyi támogatást kaptak egyedi kormánydöntéssel a nagyvállalatoknak egy újonnan teremtett munkahelyre, utóbbi négyszerese annak, mint ami a 2005-2010-es időszak átlagára adódik - mutat rá mai számában a Magyar Nemzet. A cikk szerint 2015-ben és 2016-ban összesen 27 ilyen egyedi kormánydöntés született, egy kivételével mindegyik a termelést támogatta, azaz nem a magasabb hozzáadott értékű kutatás-fejlesztési célú munkahelyek létrejöttét.
Orbán Viktor a 2010-es választások előtt azt ígérte, ha kormányra kerülnek, egymillió munkahelyet teremtenek 10 év alatt. A miniszterelnök nem felejtette el ígéretét, legutóbb múlt heti rádióinterjújában emlékeztetett rá, ahol elmondta: hat év alatt már 660-670 ezernél tartanak, vagyis nem rosszak az esélyek. De mit is ígért pontosan a kormány, és hol tartanak valójában?
Francois Hollande francia elnök hétfőn bejelentette, hogy a következő másfél évben több mint kétmilliárd eurót szán a munkahelyteremtésre, hogy kihúzza Franciaországot a "gazdasági vészhelyzetből". A program elfogadását szabta feltételül az államfő ahhoz, hogy 2017-ben jelöltesse magát az elnökválasztáson.
Kétmilliárd forintos európai uniós támogatás segíti a rugalmas foglalkoztatás elterjesztését; a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében kiírt pályázat célja, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) magas szintű, száz százalékosan finanszírozott átvilágítási, tanácsadói és fejlesztői szolgáltatást vehessenek igénybe munkaszervezésük rugalmasabbá tételéhez.
A két legnagyobb kereskedelmi lánc és a bevásárlóközpontosok közszájon forgó becslése szerint összesen hat-hétezer állás nem jött létre a kormányzati megszorítások miatt - írja a Népszabadság, hozzátéve, hogy a vasárnapi boltzár hatására pedig további ötezer állás tűnt el az ágazatból.
Olyan fejlesztésekbe érdemes az államnak befektetni a 750 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési és innovációs EU-forrást, amelyeknél megvan az az esély, hogy a végtermék a világpiacon is eladható - hangsúlyozta a Napi Gazdaságnak adott interjúban Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint ugyanis ez teremti meg az alapot arra, hogy 2020 után is tartós növekedési pályán maradjon az ország és közben az államnak a startup cégek kinevelésében is segítenie kell egy újfajta kockázati tőkeprogram keretében. Leszögezte, hogy az uniós forrásokat okosan kell felhasználni, mert "ha elkövetjük azt a hibát, hogy az eddig finanszírozott projekteket a hazai helyett uniós pénzből fizetjük tovább, nem jutunk előbbre", így tehát "az uniós forrásokra nem helyettesítőként, hanem kiegészítőként kell gondolni".
Az élőmunka-igényes ágazatokban - mint például a mezőgazdaság és a turizmus - a foglalkoztatás bővítéshez köti a kormányzat az uniós támogatásokat, a technológiai korszerűsítést célzó gazdaságfejlesztési pályázatoknál viszont ez nem lesz elvárás - írja a Napi Gazdaság. 2020-ig a kormány mintegy 800 ezer fővel szeretné emelni a foglalkoztatottak számát, amely folyamatban jelentős szerepet szán az európai uniós pályázatoknak is.
A kormány eddig alapvetően nagyvállalatokkal kötött stratégiai megállapodásai kibővülnek, az újabb megállapodások viszont már a kkv szektort célozzák meg - hangsúlyozta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy székesfehérvári projektzáró rendezvényen.
Az innováció három főbb fajtáját különböztethetjük meg, de döntő részben csak az egyik, a piacteremtő innováció hoz létre új munkahelyeket a világban - emlékeztetett saját nagysikerű könyve egyik fő megállapítására az Indexnek adott interjúban Clayton M. Christensen. A Harvard Business School oktatója, a világ egyik legfontosabb üzleti gondolkodója szerint az az egyik legfőbb oka a fejlett gazdaságok utóbbi időszakban megfigyelt lassú növekedésének, hogy rossz pénzügyi mutatószámokat és ösztönzőket tart fontosnak az elit, ez pedig bekorlátozza a tőkefelhasználás fő irányait, így a munkahelyteremtő, gazdasági növekedést serkentő munkahelyek számának bővülését is.
Tízmillió eurós beruházással bővíti nagykanizsai gyártóüzemét az amerikai Honeywell - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
Ezer új munkahely jön létre Zalaegerszegen, a Flextronics 600 fős létszámbővítést valósít meg a következő hónapokban, a megyeszékhelyen működő vállalkozások pedig összesen további 400 új munkahelyet teremtenek - jelentette be Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere a közép- és kisvállalkozások fejlesztésének lehetőségeiről tartott konferencián szerdán, Zalaegerszegen.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Már bevitte a javaslatát az EU elé.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
