Nagyot zuhant az amerikai chipgyártó, az Intel árfolyama a zárás utáni kereskedésben azt követően, hogy közzétette első negyedéves gyorsjelentését. A társaság az elemzői várakozásoktól elmaradó számokat közölt az adatközpont üzletágában és a menedzsment csökkentette az idei évre vonatkozó bevételprognózisát is, amire 7 százalék feletti eséssel reagált a papírok árfolyama.
A héten megkezdődik az első negyedéves jelentési szezon, ami a számos profit warning fényében nem sok jóval kecsegtet. Ha az elemzői várakozások bejönnek, akkor közel három éve először csökkenhetett az amerikai vállalatok összesített nyeresége az egy évvel ezelőttihez képest. A szezont az amerikai bankok kezdik, pénteken a JP Morgan teszi közzé a január-márciusi időszak számait.
Kétszámjegyű ütemben növekedett 2018-ban a Nyomda bevétele, a nettó eredményt viszont egy egyszeri céltartalékképzés visszavetette - derül ki a társaság zárás után közzétett gyorsjelentéséből. Az egy részvényre jutó eredmény 79 forint lett, ezt teljes mértékben kifizetné osztalékként az igazgatóság a részvényeseknek. Ez a szerdai záróárfolyammal számolva még mindig vonzó, 5,8 százalékos osztalékhozamnak felel meg.
Továbbra is kétszámjegyű ütemben bővül a Wizz Air utasforgalma - derül ki a társaság negyedéves gyorsjelentéséből. Ennek köszönhetően a december végén zárult negyedévében több mint 20 százalékkal ugrott meg a bevétele, viszont profitot alig tudott termelni a megugró költségek miatt. A részvények árfolyama kismértékben esik a negyedéves számok közzétételét követően.
Olaj, kakaó, OTP, sertéshús, cukor vagy kínai részvények? Nagyon nem mindegy, mibe fektettünk év elején, masszív mozgásokat láttunk idén a világ tőzsdéin, ha rossz lóra tettünk, egyes eszközosztályokon simán bukhattunk 20-30 százalékot az év első 9 hónapjában.
Az első félévben 300 milliárd forintos, ezen belül a második negyedévben 140 milliárdos adózás utáni eredményt értek el a magyar hitelintézetek. Mindkét szám alacsonyabb az egy évvel korábbinál, úgy tűnik, kezd ugyanis véget érni a nagy értékvesztés-visszaírások ideje, ráadásul a növekvő piaci aktivitás ellenére a nettó kamatbevételek is visszaestek. A tőkearányos megtérülés 15%-ról 14% alá csökkent.
A Facebook-botrány egyelőre nem riasztotta el látványosan a hirdetőket az online hirdetésektől, a Google hirdetései bevételei továbbra is kétszámjegyű ütemben emelkednek. Viszont sokat is költ a jövőbeli növekedésre a cég és az innovatív projektek még mindig nagy veszteségeket generálnak az Alphabetnek. Így hiába a vártnál jobb első negyedéves eredmények, az árfolyam nem ugrott meg a gyorsjelentésre.
Erős első negyedévről számolt be az SAP a ma reggel közzétett gyorsjelentésében és a menedzsment megemelte az idei évre vonatkozó várakozásait. Sikerült piaci részesedést nyernie legnagyobb riválisaival szemben és a növekedést segíti egy januárban bejelentett akvizíció is. Az SAP részvényei 3 százalékos pluszba ugrottak a nyitást követő percekben.
Rosszul fogadták a piacok az IBM negyedéves gyorsjelentését, közel 5 százalékot zuhant a részvények árfolyama a zárás utáni kereskedésben. Hiába nőtt a bevétel, a profit csökkent és bár a lezárt negyedév eredményei meghaladták az elemzői konszenzust, az idei évre vonatkozó várakozások csalódást okoztak.
Valaha volt legjobb első negyedévét zárta a Sony a profit tekintetében és ha így folytatódik, akkor két évtizede nem látott nyeresége lesz a jövő március végén záruló pénzügyi évében. A japán technológiai óriás profitja közel háromszorozódott az április-júniusi időszakban az előző év azonos negyedévéhez képest.
A tavaly év elejit megközelítő, 175 milliárd forintos adózott eredményt értek el a magyar hitelintézetek az első negyedévben. Ez számításaink szerint évesítve egészen jó, 18,6%-os tőkearányos megtérülést jelent, az év hátralévő része azonban "hagyományosan" nehezebbnek ígérkezik. A múltbeli adatokkal való összehasonlítást nagyon megnehezíti, hogy 14 bank már átállt az IFRS szerinti elszámolásra, enélkül egyébként valószínűleg év eleji rekordnyereségről beszélhetnénk.
Különösebb egyszeri tételek nélküli első negyedévet zárt a K&H, így is 10 milliárd forint feletti háromhavi nyereségre és 15% feletti tőkearányos megtérülésre tett szert a pénzintézet. A hitelezésben és a biztosítási tevékenységben is szépen nőtt a csoport. Örömmel fogadta a bank a fogyasztóbarát lakáshitelezésről szóló koncepciót az MNB-től, hiszen javarészt már most megfelelnek a jegybank elvárásainak.
Beindul a héten a negyedéves jelentési szezon, már Európából is érkeznek fontos gyorsjelentések a következő napokban és az amerikai blue chipeket tömörítő Dow index több vállalata is közzéteszi számait.
A ma közzétett MNB-adatok szerint a harmadik negyedévben 72,7 milliárd forintos adózott eredményt értek el a magyar hitelintézetek, ami nem túl magas, évi 8,5%-os tőkearányos nyereségnek (ROE) felel meg. Az év első kilenc hónapjában viszont már így is 416 milliárdos profitnál tartanak, ami történelmi rekordot jelent, és bár év végén szoktak jönni a legnagyobb leírások, jó úton halad a szektor a jó évzárás felé. Üröm az örömben, hogy továbbra is részben a korábban képzett céltartalékok visszaírása segíti a magyar bankszektor profittermelését, ám e tartalékok végesek.
Míg 2010 és 2015 között Európa legmagasabb bankadóját nyögte, az állam fejőstehene és a devizahiteles csomagok áldozata volt, most, hogy leszálltak róla, már szárnyal is a magyar hitelintézeti szektor profitja. Az MNB adatai alapján még soha nem volt a mostanihoz fogható, 343 milliárd forintot elérő nyeresége az első félévben. Kicsit a számok mögé tekintve, és a hitelezési céltartalékok visszaírását a helyén kezelve azonban inkább stagnálást vagy csak gyenge növekedést láthatunk a banki alapfolyamatokban.
Egyre egyértelműbb a fordulat a magyar bankszektorban: az első negyedévi 191 milliárd forint után további 152 milliárd forintos adózott nyereséget értek el a hitelintézetek március és június vége között, ami második negyedéves rekordnak számít. Igaz, hogy a céltartalékok (időleges jelenségnek számító) visszaírása most is javította a statisztikát (nettó 70 milliárd forint volt), de immár a bevételek is érdemben növekedtek.
191 milliárd forintos (!) adózott eredményt könyveltek el az idei első negyedévben a magyar hitelintézetek - mutatják az MNB most közzétett adatai. Ez 2008 harmadik negyedéve, vagyis a válság kezdete óta nem látott nyereséget jelent, ami mögött elsősorban egy időleges jelenség, a hitelezési céltartalékok visszaírása áll. Jó hír azért a bankoknak, hogy most már a kamateredményük is nőtt a kamatráfordítások jelentős visszaesésének köszönhetően.
A világ 12 legnagyobb befektetési bankjának bevétele 25%-kal esett vissza az első negyedévben az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest. A gazdasági bizonytalanságok és a befektetők óvatossága a leglassabb évkezdetet hozta a pénzügyi válság óta - számol be a Reuters.
Könyörtelenül elintézte a hazai bankszektor pénzügyi helyzetét a szerte Európában pusztító alacsony kamatkörnyezet és a szigorú szabályozás, és ezt csak tetézi nálunk a devizahiteles elszámolások tovagyűrűző hatása. Az MNB negyedéves adataiból egyre inkább az derül ki, hogy stagnáló működési költségek, tovább csökkenő hitelállomány és beszűkült kamatmarzs mellett lényegében nullszaldóra képesek csak a magyar hitelintézetek. A harmadik negyedévben például 1,3 milliárd forintos adózott profit jött csak nekik össze. Jövőre egyfajta külső segítséget a bankadó vártnál nagyobb csökkentése hozhat nekik, nagy kockázatokat hordoz azonban a projekthitelek eladása és az új Quaestor-törvény is. A fentiek mellett minden eddiginél pontosabb szám jelent most meg arról, mekkora valójában a hazai irányítású hitelintézetek aránya.
Mindössze 1,3 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta a harmadik negyedévet a magyar hitelintézeti szektor - tette közzé friss adatait az MNB. Ez lényegében nullszaldót jelent. A jegybank ezúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a belföldi irányítású hitelintézetek aránya 57,2%-ra nőtt.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Kijev áprilisban vezette be a konzuli szolgáltatásokra vonatkozó tilalmat.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
