A 2023-as évet még extrém magas, 18 százalékos irányadó kamat mellett kezdte Magyarország, majd az infláció csökkenésével és a forint stabilizálódásával az év második fele már a kamatcsökkentésekről szólt. Ez pedig várhatóan 2024-ben is folytatódik, legalábbis az év első felében biztosan, utána pedig a további inflációs kilátások fényében dönthet a jegybank.
Idei utolsó kamatdöntő ülését tartja kedden a Monetáris Tanács, az elemzők szinte egyhangúan újabb 75 bázispontos kamatvágásra számítanak, így 10,75 százalékra mérséklődhet az irányadó ráta. Az infláció akár nagyobb lazítási tempóra is lehetőséget adna, azonban eddig mindig az óvatosságot hangsúlyozták, így meglepő lenne, ha most adnák fel ezt.
Hosszú érvelést tett közzé Kuti Zsolt monetáris politikáért, pénzügyi elemzésekért és statisztikáért felelős, valamint Baksay Gergely az MNB elemzésekért felelős ügyvezető igazgatói a vállalkozói érdekképviseletektől érkező kritikákra, hogy a magas kamatok fenntartásával a központi bank elfojtja a növekedést. Mint írják: az infláció a valódi probléma a gazdaságban, ezt pedig szigorú monetáris környezet nélkül nem lehet kezelni.
Csalódott Parragh László amiatt, hogy a Magyar Nemzeti Bank tegnap csak 75 bázispontos, nem pedig legalább 100 bázispontos kamatvágást hajtott végre 11,5%-ra, hiszen az infláció már 10% alatti és gyors ütemben süllyed – jelezte az Indexnek adott nyilatkozatban. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a pozitív reálkamat káros a gazdaságra, és a jegybanki működést bírálva kijelentette: „a következő tíz évünket elrontottuk, magasabb kamatozással és díjazással kell törleszteni a kötvényeinket”.
Szeptemberben több mint hét év után lett pozitív a visszatekintő reálkamat Magyarországon, és ez nem csak átmeneti lesz, hanem várhatóan hónapokig, vagy akár évekig így marad. A legvalószínűbb inflációs- és kamatpálya mellett 2009 óta nem látott szintre emelkedhet a mutató a következő hónapokban. Ez pedig tartós stabilitást adhat a forintnak, ami egybecseng a jegybank céljával.
Csökken az infláció, így hosszú idő után végre beköszöntek a reálhozamok is Magyarországra. Az utóbbi években nagyon kevés olyan befektetés volt, amellyel pozitív reálhozamot lehetett elérni, ami az inflációkövető állampapírra is igaz. Sőt, a PMÁP-ba fektetők idén jókora mínuszt nyelhettek le, de jövőre fordul a kocka, az igazi „hozamkánaánt” pedig 2025 hozhatja el.
Hét év után először lett pozitív a visszatekintő reálkamat Magyarországon, hiszen a friss 12,2 százalékos szeptemberi inflációs adat már alacsonyabb, mint a 13 százalékos irányadó kamatszint. A fejlemény a következő időszakban támogathatja a forint árfolyamát, azonban továbbra is vannak olyan kockázatok, melyek a magyar deviza komolyabb erősödését fékezhetik.
Sokak számára meglepő lehet, hogy Ray Dalio milliárdos befektető és egyben a világ legnagyobb hedge fundjának alapítója miben tartja manapság a pénzét: semmiben.
A magyarországi inflációs folyamatot meghatározó 4+1 tényezőről beszélt a Gazdasági Versenyhivatal podcastadásában Virág Barnabás, az MNB alelnöke - számolt be az Infostart.
Az irányadó kamatot fokozatosan emeli a jegybank, az infáció pedig a tetőzése után az év folyamán a várakozások szerint csökkenésnek indul. Ez pedig azt jelentheti, hogy tovább emelkedik majd a két mutatóból számolt reálkamat, sőt, a tavaly látott évtizedes mélypont után az év második felében akár a pozitív tartományba is kerülhet. Hasonlóra pedig 2016 óta nem volt példa, ha bejön ez a forgatókönyv, akkor akár további jelentős forinterősödés is jöhet.
A decemberi 36,1 százalékról 48,7 százalékra emelkedett a török infláció januárban – közölte az ország statisztikai hivatala csütörtökön. Néhány hónapja még 20 százalék körül volt az áremelkedés üteme, aztán a líra őszi meredek zuhanása és az energiaárak emelkedése tovább nehezítette a helyzetet.
A vártnál magasabb októberi inflációs adat hatására mínusz 4,7 százalékra esett vissza az alapkamat és az infláció különbsége, ilyen alacsony értékre legalább húsz éve nem volt példa. A reálkamat fontos sérülékenységi tényező a forint szempontjából, vagyis a rekordalacsony érték egyben a magyar deviza kilátásai szempontjából is rossz hír. Közben megérkezett az első 7 százalék feletti inflációs előrejelzés novemberre, így a Monetáris Tanácsnak hatalmas kamatemelésre lenne szüksége, hogy megfékezze a negatív folyamatot.
Már kétszer emelt kamatot az MNB Monetáris Tanácsa az utóbbi hónapokban, az effektív kamatszint 45 bázisponttal emelkedett. Ezzel enyhült a forint egyik legfontosabb sérülékenységi mutatója, a negatív reálkamat, a feltörekvő országok között lassan a középmezőnybe tartozunk. Ebben azonban nagyobb szerepe volt az infláció júliusi visszaesésének, mint a jegybanki szigorításoknak.
Az infláció erősödése globális jelenség, azonban hónapok óta megszokott, hogy egész Európában a magyar áremelkedési ütem a legmagasabb. Már áprilisban több mint nyolcéves csúcsra, 5% fölé emelkedett a pénzromlás üteme, ez pedig a 0,6%-os alapkamattal párosulva azt jelenti, hogy hosszú évek óta nem látott mélységbe esett a magyar reálkamat. Ez pedig sérülékennyé teszi a forintot, így indokolt lehet az MNB szigorítása június végén.
Éppen ma van két éve, hogy elindult a lakossági állampapírpiac eddigi legnépszerűbb konstrukciója. Elképesztő rajtot nyomott a szuperállampapír, a teljes megtakarítási piacot állva hagyta, sőt, még a többi lakossági állampapír kenyerét is elvette. Mostanra azonban már elérte egyik fő célját, a megtakarítási piac gyakorlatilag telítődött a szuperállampapírral. De hogyan jutottunk el idáig és milyen jövő elé néz a kétség kívül legnépszerűbb magyar megtakarítási termék?
Nagyon rég csinált olyat a forint, amit most: áttörte a 200 napos mozgóátlagot az euróval szemben, így akár 345-ig is erősödhet a hazai deviza. Voltak azonban már korábban is fals kitörések.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Jelentős esőzések és hurrikán erejű szelek tombolnak.
Gonda Gáborral, a Telekom vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
A volt elnök ügyvédei szerint mentelmi jogot élvez.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
