Míg tavaly Magyarországon az egyik legnagyobb ütemben nőttek a munkaerőköltségek az EU-ban, idén az első negyedévben már csak a hatodik helyet foglalta el. A bizonytalan gazdasági helyzet, a stagnáló gazdaság és a minimálbér tavalyinál alacsonyabb növekedése mind hozzájárult ehhez.
Májusban 4,4%-os volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon - jelentette ma reggel a Központi Statisztikai Hivatal. Előzetesen a szakértők arra számítottak, hogy az áprilisban látott 4,2%-os szinten marad az infláció. Úgy tűnik, a meglepetés faktort az élelmiszerárak jelentették, az árrésstop eresztékein beszivárog a drágulás. Kedvező viszont, hogy a tartósabb ármozgásokat megragadni hivatott maginflációs mutató kissé csökkenni tudott.
A magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben gyenge volt, a GDP 0,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Az OTP Bank közgazdászai szerint az autó- és akkumulátorgyártás szerkezeti kihívásai, valamint az uniós források befagyasztása mélyítik a problémákat, miközben a háztartások fogyasztása nem tudja ellensúlyozni a negatív trendeket. Az OTP elemzői mindezek miatt a 2025-ös GDP-növekedési előrejelzést 0,6%-ra csökkentették a korábbi 1%-ról. Az ING Bank szakértői a 2026-2027-es növekedési várakozásaikat is csökkentették, 4-4,5% helyett már csak 3%-ot várnak. Szerintük a lassan romló munkaerőpiac és a magas infláció takarékoskodásra ösztönzi a lakosságot a fogyasztás helyett. Úgy látják, hogy olyan kihívással néz szembe az ország, amelyre az elmúlt 30 évben nem volt példa.
Németországban és Franciaországban egyaránt zsugorodott a magánszektor teljesítménye májusban, elsősorban a gyenge szolgáltatási aktivitás miatt – derül ki a friss bmi-adatokból. Miközben a feldolgozóipar mindkét országban mérsékelt javulást mutatott, a szolgáltató szektor mélyülő visszaesése visszahúzta az összesített BMI-mutatókat. Németországban az összevont index alulmúlta az elemzői várakozásokat, míg Franciaországban minimális javulás ellenére továbbra is recessziós tartományban maradt. Az üzleti bizalom mindkét gazdaságban törékeny, a jövőbeli kilátások pedig különösen a szolgáltatásoknál borúsak.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint májusban a fogyasztók és a cégek is kissé pesszimistábbak lettek áprilishoz képest. Az üzleti szektor foglalkoztatási hajlandósága valamelyest romlott az előző felméréshez képest, míg az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás héthavi mélypontjára csökkent. A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése nem változott.
Az Európai Bizottság új egységes piaci stratégiája a belső kereskedelmi akadályok lebontásával kívánja ellensúlyozni a vámháborúk hatását és javítani az uniós versenyképességet. A tervezet egyszerűbb címkézést, digitalizált engedélyezési eljárásokat és gyorsított cégalapítást ígér, miközben a szolgáltatási szektorban is mélyebb integrációt céloz. A siker kulcsa azonban a tagállamok politikai akaratán és együttműködésén múlik, ezért a Bizottság minden kormányban akar egy serpát, aki felügyeli az uniós reform végrehajtását.
A holnap megjelenő áprilisi inflációs adat a hazai pénzromlási ütem további jelentős csökkenését mutatja majd - állítják egységesen a Portfolio által megkérdezett szakértők. A visszaesést elsősorban egy "mesterséges" hatás, az árrésstop bevezetése okozza, ami a többségi vélemény szerint a választásokig velünk marad.
A kínai turisták költése 8%-kal nőtt az előző évhez képest a májusi ünnepek alatt, elérve a 180,27 milliárd jüant (24,92 milliárd dollár), de még mindig elmarad a járvány előtti szinttől. Mindeközben az ország szolgáltatási szektorának aktivitása hét hónapos mélypontra lassult áprilisban, ami annak a jele, hogy az ország már érzi a vámháború hatását.
Magyarország gazdasági kilátásait komoly kihívások és bizonytalanságok övezik: bár akadnak kedvező fejlemények – például az autóipar várható fellendülése vagy a szolgáltatási szektor ellenálló képessége –, az összképet a tartós infláció, az államháztartási hiány és a politikai kockázatok beárnyékolják. A kormány mozgástere szűkös, és csak körültekintő fiskális irányítás, szerkezeti reformok és kiegyensúlyozott gazdaságpolitika révén lehet úrrá lenni a rövid távú problémákon és biztosítani a hosszú távú fenntarthatóságot. A 2026-os választások közeledtével a döntések tétje egyre nagyobb, és a következő évek gazdasági pályáját jelentősen befolyásolhatják – állítja friss elemzésében a bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet (wiiw), amely az idei növekedési kilátásokat jelentősen visszavágta.
Áprilisban a fogyasztók és az üzleti világ kilátásai is javultak kissé márciushoz képest - erre utalnak a GKI friss felmérésének eredményei. A cégek foglalkoztatási hajlandósága gyakorlatilag nem változott az előző felméréshez képest, az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás viszont lényegesen csökkent. Emellett viszont romlott a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése.
A márciusi 50,9 pontról 50,1 pontra lassult áprilisban az eurózóna kompozit beszerzési menedzserindexe (bmi) a szolgáltatószektor aktivitási mutatójának váratlanul nagy süllyedése miatt, miközben a vámháború által igazán célba vett feldolgozóipari aktivitási mutató meglepő módon még nőtt is. Ez a kettősség az eurózóna két legnagyobb gazdaságának adatain is látszik: a szolgáltatói bmi mind Németországban, mind Franciaországban meredek romlást mutatott, míg a felolgozóipari bmi viszonylagos ellenállóképességet sugall egyelőre.
Szlovákiában 4 százalékos volt márciusban az éves infláció, ami gyorsuló trendet mutatott és az elmúlt 15 hónapban a legnagyobb drágulás volt - derült ki a statisztikai hivatal (SÚSR) által kedden kiadott adatokból. Magyarországon márciusban 4,7 százalékos volt az áremelkedés.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a kormány által bevezetett árrés csökkentés eredményeként eddig 894 termék ára mérséklődött, átlagosan 18,8%-kal.
A miniszterelnök reális esélyt lát a megállapodásra a szolgáltatások árairól a bankszektorral és reméli, hogy sikerül egyességre jutni a telekommunikációs szolgálatókkal is.
Az Európai Unió új stratégiát fontolgat az agresszív amerikai vámintézkedésekkel beindított kereskedelmi háborúban: a hagyományos árucikkek helyett az amerikai bigtech cégeket és pénzügyi szolgáltatókat vennék célkeresztbe, miután Donald Trump amerikai elnök további vámokkal is fenyegeti a kontinenst.
A vállalkozások árvárakozásairól készített felmérés alapján kalkulált indikátor enyhén csökkent, ami alapján valamivel 2 százalék felett stagnáló inflációra lehet számítani Németországban a következő hónapokban a müncheni ifo gazdaságkutató intézet hétfőn publikált jelentése alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Máris lépnek a befektetők.
Összehívta a rendfenntartási vezetőket.
Elbújt az ajatollah.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
