Egyszerre két kémügy is kirobbant a héten Németországban, a vádlottak mindkét esetben Kínának szolgáltattak ki titkokat. Míg az első kémügynek politikai vonzata nem volt, a második eset érintettje a második legnépszerűbb német párt, az AfD EP-listavezetőjének egyik munkatársa. Az AfD egy másik EP-képviselőjelöltje pedig korábban azzal került be a hírekbe, hogy orosz pénzt fogadott el. A június 9-i európai parlamenti választások előtt különösen kellemetlenek ezek az ügyek a sokak által szélsőjobboldalinak titulált párt számára, melynek támogatottsága mára érzékelhetően visszaesett a tavaly decemberi csúcs óta.
Kórházba szállították Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági minisztert, miután autóbalesetet szenvedett Ramla városban – írja több izraeli lap.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a hét hátralévő részére felfüggesztette nyilvános szerepléseit, hogy mérlegelje, lemondjon-e a mediterrán ország kormányfői posztjáról. A 2018 óta hatalmon lévő szocialista politikus tegnap ezt azután jelentette be, hogy egy bíróság korrupció gyanújával indított vizsgálatot a felesége ellen.
Csaknem 400 német tartományi rendőrt vádolnak azzal, hogy szélsőjobboldali nézeteket vallanak. Uli Grötsch, a Bundestag szövetségi rendőrfőnöke szerint a veszély olyan nagy, mint még soha – írja a Tagesschau.de.
Joachim Nagel, a német jegybank elnöke a Funke médiacsoportnak adott, szombaton megjelent interjújában azt mondta, a szélsőjobboldaliak veszélyeztetik Németország jólétét, és az eurózónából való kilépés "gazdasági katasztrófát jelentene mindannyiunk számára".
A német 10 éves kötvényhozam emelkedett a múlt heti jelentős csökkenés után. A múltkori esést az váltotta ki, hogy a központi bankok vezetőinek nyilatkozatai alapján az EKB és a Fed is kamatcsökkentést fontolgathat júniusban.
A jobbközép Demokratikus Szövetség (AD) nyerte a vasárnapi portugál előrehozott választásokat, a szélsőjobboldali Chega párt pedig megnégyszerezte képviselői helyei számát – írja a Reuters.
Portugáliában vasárnap előrehozott választásokat tartanak. A 10 milliós országban az 1974-es demokratikus átmenetet követő öt évtizedben a mérsékelt baloldal és a mérsékelt jobboldal lényegében egymást váltva kormányzott, most azonban az Európai Unió nyugati perifériájára is megérkezett a trend, ami a radikális jobboldali erők üstökösszerű megerősödését jelenti. Portugáliában a mindössze öt éve létrejött szélsőjobboldali Chega párt akár a szavazatok egyötödét is megszerezheti a választásokon, ezzel királycsinálóvá válhat, és akár kormányra is kerülhet.
„Ha önök azt gondolják, hogy ezt érdemes az alkotmányba emelni, nem leszünk akadályai ennek” - mondta Orbán Viktor Toroczkai László azon felvetésére, hogy alkotmányba kellene foglalni a készpénzhasználat jogát Magyarországon.
Furcsa módon megosztott jelenleg a közvélemény a világ helyzetével kapcsolatban. A nagy ipari gazdaságokat, köztük Kínát is, a félelem és a kétség általános hangulata uralja, még akkor is, ha sokan helyesen úgy gondolják, hogy az ő soruk jól megy, mindenki másnak meg szörnyen. A piacokon pedig új csúcsokat látni, mivel elvált egymástól a politikai és a befektetői hangulat. A politikát pesszimizmus jellemzi, míg a gazdasági élet tele van energiával.
Újabb és újabb uniós országban törnek ki gazdatüntetések, sőt már a semleges Svájc traktorosai is az utcára vonultak. Országspecifikus problémák mellett a demonstrációkat általánosabb gondok is tüzelik: az emelkedő energia-, műtrágya- és szállítási árak, a mezőgazdasági termékek csökkenő árai, az olcsó ukrán importgabona jelentette konkurencia, vagy éppen a zöld átállás, ami az agráriumtól is költséges erőfeszítéseket követel. A radikális jobboldal igyekszik politikai tőkét kovácsolni az elégedetlenségből, az európai parlamenti választásokra készülő kormányok, valamint az EU pedig elkezdtek engedményeket tenni a tüntető gazdáknak.
Miközben egyre nagyobb a nemzetközi nyomás az izraeli-palesztin konfliktus újabb felvonásának békés rendezéséért, addig Jeruzsálemben néhány politikai szereplőnek ez a legkevésbé sem érdeke. Különösen a miniszterelnök, Benjamin Netanjahu kovácsolhat magának előnyt az elhúzódó harcokból – számolt be az Asia Times.
A német közvéleményt mostanában leginkább foglalkoztató témák egyike a szélsőjobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) erősödése. A párt már hónapok óta második helyen áll a közvélemény-kutatásokban, magasan előzve a jelenlegi kormánykoalíció pártjait. Igazán égetővé az tette a kérdést, hogy januárban nyilvánosságra került: novemberben egy AfD-politikusok részvételével zajló titkos találkozón a nem asszimilálódó bevándorlók tömeges kitoloncolásáról szóló tervről értekeztek. Ennek hatására most hétvégén megteltek a német nagyvárosok utcái: több százezren demonstráltak az AfD ellen.
Marine Le Pen, a francia radikális jobboldal vezetője kemény szavakkal bírálta a német szélsőjobboldali AfD-t, és a közös európai parlamenti együttműködés felbontásával fenyegette meg – írja a Tagesschau.de.
A bevándorlást szigorító új francia szabályozás ellenzőinek felhívására tízezrek tüntettek vasárnap 160 francia városban, arra kérve Emmanuel Macron államfőt, hogy ne írja alá a szervezők szerint a szélsőjobboldal ideológiai győzelmét jelentő új törvényt.
Összesen mintegy 250 ezer ember vonult ki német nagyvárosok utcáira szombaton a szélsőjobboldal elleni tüntetésre – írja a Tagesschau.de.
Kedd este jelent meg a döntés.
Holnap jön az amerikai inflációs adat.
De már látszódnak a magyar devizánál a túlvettség jelei.
Ez nem az óriásvállalat éve.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
