Az év tudományos áttörésének választotta a koronavírus elleni vakcinát a Science magazin
A Covid-19 elleni oltóanyag gyors kifejlesztése az év tudományos áttörése a Science című tudományos folyóirat szerint.
A Covid-19 elleni oltóanyag gyors kifejlesztése az év tudományos áttörése a Science című tudományos folyóirat szerint.
Egy különös oknál fogva az életünk során szembejövő számok jóval gyakrabban kezdődnek 1-essel, mint bármi mással. Nézzük csak meg a Portfolio.hu oldalát, vagy bármi más adatforrást és számoljuk meg az 1-essel kezdődő számokat, ha nem hisszük el. A jelenséget Benford-szabálynak keresztelték el, és azóta számos statisztikai, választási és gazdasági csalás feltárására vetették már be. Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogy pontosan mit is mond ez a szabály, milyen körülmények között érvényesül, és amit talán a legnehezebb átadni, hogy pontosan miért is működik.
A Virológia Pécs ismertet egy új kínai tanulmányt, amely a koronavírus terjedéséről szól. A járvány terjedését tehát továbbra is a zárt terek, sűrű szociális interakciók és nagyobb létszámú összejövetelek mozgatják leginkább. Fontos megállapítások mellett hangsúlyozzák, hogy sajnos előbb utóbb a fertőzési láncolatok elérik a veszélyeztetett embereket és megtelítik a kórházakat.
Az 5G mobilhálózatokról kevés a megbízható és elérhető információ: sokan páratlan technológiai lehetőségeket látnak benne, mások eddig ismeretlen egészségügyi hatásoktól tartanak. A Magyar Tudományos Akadémia ezért egy ad hoc szakértői bizottságot hozott létre, hogy a tudomány eszközeivel vizsgálja meg, van-e alapja a félelmeknek - olvasható az MTA közleményében.
Az üzleti életben sikeres emberek gyakran azzal dicsekednek, hogy ők bizony annyira keményen dolgoznak, hogy csak pár órájuk marad alvásra. Noha ez hősiesen hangzik, de a tudomány jelenlegi állása szerint, aki ezt teszi az valójában egy merényletet követ el saját maga ellen. Akkorát, hogy emiatt idő előtt meg is halhat. Az összes jelentős kutatás arra jutott, hogy az alvás nem valamiféle luxus, ami nélkülözhető. Aki nem alszik eleget, az nem lesz képes rendesen tanulni, legyengül az immunrendszere, és rosszabb esetben még rák is kialakulhat nála. Az alábbi cikkben a kellő mennyiségű alvás (felnőtteknél minimum 7-8 óra) fontosságáról fogunk beszélni.
A Cell című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a dr. Roska Botond vezette kutatócsoportnak sikerült mesterségesen olyan retinát létrehoznia, mely az egészséges felnőtt ember szervének megfelelően funkcionál. Az ún. retina organoid segítségével a későbbiekben személyre szabott, látást érintő terápiák is elérhetővé válhatnak. A publikáció a Semmelweis Egyetem kutatóinak hozzájárulásával születhetett meg - olvasható az egyetem oldalán.
A világ egyik legnagyobb, egymillió euró pénzjutalommal járó tudományos elismerésével, a Körber Európai Tudományos Díjjal tüntették ki hétfőn Hamburgban a Svájcban kutató magyar neurobiológust, a vakság gyógyításán dolgozó Roska Botondot.
Andics Attila kognitív idegtudományi kutató, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője elnyerte az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) fiatal kutatóknak kiírt Starting Grant pályázatát. Az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatója azt vizsgálja majd az ötéves, 1,9 millió euró támogatást kapott projektjében, hogyan hatott egyes emlősök hangfeldolgozására a háziasítás. A kutatás eredményeként jobban megérthetjük, hogyan változtathatta meg agyunk hangfeldolgozásért felelős mechanizmusait a beszéd kialakulása - számol be az MTA portálja.
A következő tíz év legnagyobb célja, hogy a tömegeket érintő nagyobb szembetegségek esetében is eljussunk a klinikai vizsgálatokig - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Roska Botond. Az idén júniusban Körber Európai Tudományos Díjjal kitüntetett Svájcban dolgozó magyar orvossal beszéltünk a 2018-ban alapított önálló unikális intézetéről, a vakság társadalmi jelentőségéről, a tudományos tevékenységek finanszírozásáról, a koronavírus következményeiről, az orvostudomány jövőjéről és magyarországi terveiről. A nemzetközi szinten is elismert kutató arról is beszélt, hogy a vakság hasonlít a világjárványokhoz: már régóta tudjuk, hogy lesz egy koronavírushoz hasonló globális járvány, azonban kevés pénzt és energiát forduítottunk arra, hogy ezen változtassunk.
A hőmérséklet, a páratartalom és a felszín anyaga befolyásolja, mennyi idő alatt száradnak meg a különböző felületeken a koronavírussal fertőzött úgynevezett légzőcseppek és így meddig maradhat életben a vírus - állapította meg egy kutatás, amelynek során különböző városokban különböző felületeket vizsgáltak.
A koronavírus elleni nemzetközi kutatások sorába tudott lépni egy magyar kutatócsoport az elmúlt hetekben, amelyben Lantos Csaba és Várkonyi Attila ismert hazai befektetők is részvényesek. Egy másik, hazai, koronavírus elleni terápiás gyógyszerkutatás szintén ígéretesen zajlik, és ebben a cégben is jelen vannak befektetőként. A Portfolio-nak adott exkluzív páros interjúból kiderül, hogy az elmúlt 20 évben létrejött egyfajta klub, amely összefogja a befektetőket és a tudományos közeget a magyarországi élettudományi vállalkozások területén, és ebben a csoportban a két üzletember központi szerepet játszik. Lantos Csabával és Várkonyi Attilával arról is beszélgettünk, hogy egészségügyi befektetéseik során milyen szempontokra figyelnek, milyen hiányosságai vannak a jelenlegi hazai innovációs pályázati rendszernek, milyen reményeket fűznek a hamarosan létrejövő Egészségipari Innovációs Ügynökséghez és hogy milyen tanulságai vannak hosszú távon a jelenlegi járványnak.
A Covid-19-járványt okozó új koronavírus természetes evolúció eredménye egy friss tanulmány szerint, amelynek szerzői nem találtak bizonyítékot arra, hogy laboratóriumban hozták volna létre a kórokozót.
Létezik a szabad akarat vagy sorsunkat már előre megírták? Lehet, hogy a vallás és a tudomány mégsem ellenségek? Hogyan reformáljuk meg a kapitalizmust új, környezetvédő vállalatokkal? Többek közt ilyen és hasonló, szinte mindenkit foglalkoztató kérdésekre kínálnak választ a 2020-as Brain Bar újonnan bejelentett előadói.
Valamelyest gyorsítja az agy öregedését a rendszeres alkoholfogyasztás és a dohányzás - állapították meg amerikai kutatók.
Több komoly tudományos áttörést is hozott 2019: számos korábban csak scifikből és teóriákból ismert ötlet valósult meg és számos korábban feltalált eszköz ért el fontos fejlesztési mérföldkövet ebben az évben. Megnéztünk tíz olyan találmányt, ami forradalmasíthatja az emberiség hétköznapjait.
Az vagy, amit megeszel - tartja a híres mondás. De tudjuk-e valójában, hogy mit eszünk és hogy ezeknek az élelmiszereknek a kémiai összetevői milyen hatással vannak egészségünkre és betegségeinkre. Ennek megválaszolására vállalkozott kutatótársaival Barabási Albert-László hálózatkutató, és a témáról szóló első anyaguk a napokban jelent meg a Nature-ben. Rámutatnak: közel 27 ezer különböző molekula létezik az ételeinkben, ám ezek nagy része nincs szisztematikusan feltérképezve, emiatt ezeket nevezhetjük a táplálkozás sötét anyagának is.
Az elmúlt húsz évben sokkal fontosabbá vált az emberek számára a látás – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Roska Botond, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett neurobiológus, kutatóorvos. Hozzátette: anyagi oka is van annak, hogy miért kevesebb látással kapcsolatos kutatást végeznek.
A világ legdrágább gyógyszerét adták be a gerincvelő eredetű izomsorvadásban (SMA) szenvedő másfél éves Zentének kedden a Bethesda Gyermekkórházban. A terápia részleteiről az SMA központként is működő gyermekkórházban Velkey György, a kórház főigazgatója, Gergely Anita, gyermek aneszteziológus-intenzívterápiás szakorvos, Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója beszélt.
A világon egyedülálló és ezért külföldön is nagyon keresett kétfoton mikroszkóp, sikeres nemzetközi együttműködések, publikációk sora neves külföldi szaklapokban, az agy működésének sejtszintű és valós idejű megfigyelése, a látás mesterséges visszaállítása, rákdiagnosztika néhány másodperc alatt - csak néhány azok közül a projektek, kutatások és tervek közül, amelyek Rózsa Balázs fizikushoz és csapatához köthetőek. A Femtonics Kft alapító-tulajdonosa nagyszabású, új terveibe is beavatta a Portfolio-t. (Csúcstermékük, a Femto3D Atlas működéséről videót is készítettünk.)
Újabb meghatározó elmélet dőlt meg a pszichológiában, miután kutatók egy csoportja vette a fáradságot, és megvizsgálta a valóságot. Eddig sokan azt hitték, hogy az emberek simán keresztülnéznek a bajba jutott társukon, nem segítenek neki, főleg ha mások is jelen vannak az esetnél. Ezt a vélekedést egy nyílt utcán történt, brutális késes gyilkosság indította el még a 60-as években, amit követően arra jutott a szociálpszichológia, hogy az emberek erősen hárítják a felelősséget. A jelenséget el is nevezték járókelő-effektusnak. Csakhogy egy friss kutatás alapján most úgy tűnik, ez az egész egy totális tévedés. Biztonsági felvételek százait vizsgálva kiderült, hogy 10 esetből 9-szer az emberek igenis segítenek a másikon. Sőt, ha csoportban vannak, akkor erre csak tovább nő az esély. Talán mégsem olyan rosszak az emberek, ahogy a pszichológusok gondolták.
A HOLD After Hours legénysége az Akváriumban ünnepelte a podcast öt évét, egyben búcsúztatta a szezont. Balázs... 
A Bankmonitor legújabb videójában Vörös Benjámin fejti véleményét amagyar adórendszerről. Egy kis történelmi...
A hódokat gyakran emlegetik a természet mérnökeiként - nem véletlenül. A Magyarországon is őshonosnak számító...
Ingatlanpiac és klímaváltozás: hol értéktelenedik el a tengerpart, és hol erősödik a dombtető? Mostanra a klímaváltozás...
Egy új ERP rendszer bevezetése nemcsak informatikai projekt, hanem a vállalat szinte minden működési területét érintő... 
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége, illetve annak új vezetője jelentős irányváltást hozna a hivatal...
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
