Hamarosan érkezik a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról lesz szó, hogy milyen hatásai lennének annak a felvetésnek, melyről Virág Barnabás, az MNB alelnöke beszélt egy mai konferencián a változó kamatozású jelzáloghitelekkel kapcsolatban. Ezután a 40.Magyar Sajtófotó Kiállítás kurátorával beszélgetünk, egyebek mellett a hazai sajtófotózás jelenlegi helyzetéről és jövőjéről.
A legsérülékenyebb csoportokat érintő, célzott meghosszabbításra lenne szükség a kamatstop esetében – jelentette ma be az MNB alelnöke a jegybank javaslatát a Világgazdaság konferenciáján. Ha abból indulunk ki, hogy a kormány részéről eddig a kamatstop július 1-je utáni meghosszabbítása lehetett a legvalószínűbb terv, akkor igazán előremutató és árnyalt megközelítést mutat a jegybank ötlete, de vannak más, talán még nem teljesen irreális javaslatok is, például a tömeges fixesítésről szólók.
Tovább robognak a lakásárak Magyarországon, így akik először vesznek lakást, vagy értékesebb ingatlanba költöznek, azok nagyobb összegű hitelt kénytelenek felvenni most, mint korábban. Csakhogy a kamatok és velük együtt a törlesztőrészletek is felfelé vágtatnak, így nemhogy a nagyobb, már a változatlan hitelösszeget is egyre nehezebb bevállalni a szerényebben növekvő havi keresetből. Megnéztük, hogy mennyivel kisebb hitelösszeget tud felvenni mostanában egy átlag- illetve egy mediánkeresetű hitelfelvevő, mint az elmúlt években, és azt találtuk, hogy egészen nagy, 20-30%-os az éves visszaesés a felvehető hitelösszegben. A hitelezhetőség tömeges romlása érzékelhetően visszavetheti a lakásvásárlói keresletet és a hitelkihelyezéseket is az előttünk álló időszakban, miközben már a zöldhitel sem kínál egérutat.
Egyre nehezebb elképzelni, mit fog kezdeni a kormány a 470 ezer családot érintő kamatstoppal, ha június 30-án lejár, úgy elszálltak ugyanis időközben a bankközi kamatok, hogy a nyár és az ősz folyamán tömegével szembesülnének bőven 30% feletti törlesztőrészlet-emelkedéssel is a jelzáloghitelesek a kamatstop kifutása esetén, amire a devizahiteles kataklizma óta nem volt példa. Addig a bankok állják a több tízmilliárdos számlát, ami nekik is egyre terhesebb.
Miközben a már felvett lakáshitelek többségét védi a fix kamatozás vagy a kamatstop a kamatkörnyezet emelkedésétől, az aktuálisan elérhető új hitelekre ez nem igaz: az átlagos lakáshitelkamatok 6% felé közelednek. Egy év alatt mintegy 6 millió forinttal nőtt a teljes visszafizetendő összege és 20-23 százalékkal a törlesztőrészlete egy újonnan felvehető 20 éves, 20 milliós lakáshitelnek. Mivel azonban még a megtörtént kamatemeléseket sem árazták be teljesen a bankok, az MNB pedig további szigorításnak ágyazott meg, további jelentős emelkedés várható, vagyis érdemes mielőbb lakáshitelt felvenni. Bemutatjuk ehhez cikkünkben a friss banki ajánlatokat is.
Egy baráti társaság négy tagja közül mindegyik tíz éve vett fel lakáshitelt, és nemrég azt kezdték el számolgatni, melyikük választotta a legjobbat annak idején az eddig fizetett törlesztőrészletek alapján. Mindannyian különböző hitelt vettek fel ugyanis: 3 hónapos, 5 éves és 10 éves kamatperiódusúakat, illetve végig fix törlesztőrészletűt. Megnéztük, kinek a döntése bizonyult a legjobbnak a futamidő eddig eltelt első fele alapján, és azt is, mennyire lenne más a helyzet, ha nem tíz, hanem öt éve vették volna fel ugyanazt az átlagos hitelt. Mint oly sok esetben, most is igaz a megállapítás: a múltbeli piaci körülményeken alapuló tapasztalatok semmilyen garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.
A szlovén törvényhozás ma szavaz a devizahitelek sorsáról, ennek eredményeképp akár több százmillió eurónyi összeg visszafizetésére is kötelezhetik a bankokat a devizahitelesek felé – számol be a hírről a Financial Times.
Meghatározó MNB-döntésre került sor ma, így lényegében kiderült, mennyivel nő meg a törlesztőrészlet a kamatfordulóhoz érkező változó kamatozású hiteleknél februárban. Pontosabban csak nőne meg, ugyanis a kormány által bevezetett kamatstop közel a felére csökkenti a mélypont óta bekövetkezett kamatemelkedések hatását a jelzáloghiteleknél. Az intézkedés számításaink szerint havi 11-14 ezer forintot hagy az adósok zsebében egy 10 millió forintos lakáshitel-tartozás esetében. A ma érvényes kamatokon bemutatjuk, hogy működik a gyakorlatban a kamatstop a bevezetés utáni hetekben.
Sokáig úgy tűnt, hogy a lakáshitelekkel ellentétben nem éri el a kamatkörnyezet emelkedése a személyi kölcsönöket, ezeket ugyanis jellemzően nem referenciakamathoz kötik a hitelezők, a digitalizáció által is fűtött piaci verseny pedig lefelé nyomja a kamatokat. A már felvett hiteleknél továbbra sincs baj a piacon már korábban elterjedt fixált kamatok miatt, az új hitelek esetében azonban már megtörténtek az első kamatemelések a banki ajánlatokban.
Idén még nem emelt kamatot az MNB, de a bankok csúszásban vannak a jegybankhoz képest, vagyis a lakáshitelek kamata még nem követte le a jegybanki és a bankközi kamatok emelkedését. És akkor az inflációs mutatók legújabb elszállása alapján valószínűsíthető újabb emelésekről még nem is beszéltünk. Érdemes tehát előre hoznia a tervbe vett lakáshitel-felvételt annak, aki nem jogosult a fixen alacsony kamatozású CSOK-hitelre vagy a Zöld Otthon Programra. Hogy mely bankot válasszuk, abban ez a cikkünk segít, egyedi hitelkalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Január 1-jével hatályba lépett a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja, amelyet karácsony előtt jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Számos részletkérdés még az elmúlt napokban is tisztázatlan volt, ezért banki és kormányzati szakemberekkel egyeztetve most ezeket is megválaszoljuk.
Szenteste tették közzé a Magyar Közlönyben az Orbán Viktor által szerdán bejelentett jelzáloghiteles kamatstop részleteit. Az intézkedés a kormányzati becslések szerint 474 ezer jelzáloghitel-szerződést érint, átlagosan havi 11 ezer forintos megtakarítást jelent az érintetteknek, és 30 milliárd forintot tesz át a bankok kasszájából a családok zsebébe. Az esetek nagy részében nem a törlesztőrészlet csökkenéséről, hanem a törlesztőrészlet-emelkedés elmaradásáról beszélhetünk.
A novemberi és decemberi tömeges banki kamatemelések ellenére szó sincs arról, hogy azonnal beárazták volna a hitelintézetek az új lakáshiteleikbe a jegybanki kamatemeléseket és a hozamkörnyezet emelkedését. A friss piaci ajánlatok alapján eddig 60-70 százalékban követték csak le a már megtörtént változásokat, a jövőbeniekről nem is beszélve. Csökkent tehát a referenciamutatók feletti kamatfelár, ami tartósan nem fenntartható a bankoknak, és előrevetíti az újabb tömeges lakáshitel-kamatemeléseket. Aki tehát lakáshitelt venne fel, és nem jogosult állami kamattámogatásra, annak érdemes mielőbb beadnia a hitelkérelmet, a bankok közötti választáshoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
A novemberi tömeges kamatemelés után 9 nagybank közül 6 érdemben megemelte új lakáshiteleinek kamatát decemberben. A drágulás mértéke 0,37-0,96 százalékpont, ezzel egy 20 millió forint összegű lakáshitel törlesztőrészlete 4-10 ezer forinttal emelkedhet meg 20 éven át - hívta fel a figyelmünket a Bankmonitor.
A teljes fennálló jelzáloghitel-állomány 40 százalékának, mintegy 466 ezer szerződésnek változhat meg a kamata 2021 közepe és 2022 közepe között – közölte a napokban az MNB. Mivel emelkedik a kamatkörnyezet, ez jellemzően törlesztőrészlet-emelkedést jelent az érintetteknek, amire a devizahiteles kataklizma óta alig volt példa, és aminek a várható mértékéről és eloszlásáról most minden eddiginél részletesebb adatokat közölt a jegybank. Jobban fest a makrokép, mint eddig gondoltuk, de a „végkifejlet” azon múlik majd, hol áll meg az infláció és vele a kamatemelések sorozata.
Hiteladósok tömegeinek törlesztőrészletét meghatározó BUBOR-adatok láttak napvilágot pénteken: nyolc éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon, miután másfél hét alatt háromszor is kamatot emelt az MNB. Úgy meglódultak a kamatok, hogy számításaink szerint egyre gyakoribb a 10-20% közötti törlesztőrészlet-emelkedés. Megtudtuk: nemcsak a lakossági jelzáloghitelek (36%), hanem a nagyvállalati (31%) és a kkv-hitelek (35%) esetében is mintegy egyharmad azoknak a hiteleknek az aránya, amelyek éven belül változó kamatozású forinthitelek, így rövid távon is megérzik a monetáris szigort.
A magas infláció miatt a jegybank kamatemelésre kényszerült, ennek egy része már megjelent a piaci hitelkamatokban, a változó kamatozású hitellel rendelkező adósok egyre nagyobb hányada találkozik kétszámjegyű törlesztőrészlet-emelkedéssel. Eközben az MNB eddigi lépései hatástalannak bizonyultak, a forint történelmi mélypontjára gyengült, ami további kamatemeléseket hozhat. Milyen tényezők okozzák a hitelek drágulását, hogyan hat ez a hitelesekre és a hitelfelvétel előtt állókra? Mit hozhat a közeljövő? Erről beszélgetett a Portfolio podcast adásában két elemzőnk, Madár István és Palkó István.
Nyolcéves csúcspontra emelkedtek a bankközi kamatok az elmúlt napokban Magyarországon az MNB különböző szigorító lépései hatására. Bár a BUBOR pénteki szintje lesz meghatározó a decemberi fordulónappal rendelkező változó kamatozású hitelek adósai számára, most már borítékolható, hogy sokan kétszámjegyű emelkedésre számíthatnak a törlesztőrészletekben. Különösen azok, akiknek hosszú a hátralévő futamidejük.
Megtörtént, amire már hónapok óta számítani lehetett: az elmúlt hetekben tömegével érvényesítették a magyar bankok a jegybanki szigorítások hatását hitelajánlataikban, jelentősen megemelve az újonnan felvehető lakáscélú hiteleik kamatát is. Megnéztük a bankok aktuális ajánlatait, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Hiteladósok tömegeinek törlesztőrészletét meghatározó BUBOR-adatok láttak ma napvilágot: az MNB monetáris szigorítása révén 6-7 éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon. A kis- és középvállalkozások mellett a gyakran változó kamatozású lakáshitellel rendelkezők vannak a leginkább kitéve ennek, egy 10 milliós tartozás esetében a novemberi törlesztőrészlet 3-8 ezer forinttal is magasabb lehet az előzőnél, és számításaink szerint egyre gyakoribb a 10%-ot is meghaladó törlesztőrészlet-emelkedés.
28 millió forintos bírságot is kiszabott rá.
Véget vetettek a több éve tartó jogi bizonytalanságoknak.
Az Európai Autógyártók Szövetsége szerint.
De nyugat-európai országokban is aggasztó trendek látszanak.
Valamilyen császári címet még biztos tudnak találni neki.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
