Donald Trump elnök és a republikánus vezetők sikeresen biztosították a költségvetési tervezet elfogadását, ami megnyitja az utat a több ezer milliárd dolláros adócsökkentések és az államadósság növelése előtt - tudósított a Bloomberg.
Érezhetően nőttek a világgazdaság növekedési kilátásait és a globális pénzügyi stabilitást terhelő kockázatok az elmúlt hetek amerikai vámintézkedései és az ezekre adott külföldi ellenlépések miatt - áll a Bank of England pénzügypolitikai bizottságának (FPC) szerdán Londonban bemutatott helyzetértékelésében.
Gyakorlatilag mindent felborítottak az év eleji nagy lakossági állampapír-kifizetések a magyarok értékpapír-statisztikáinál: a bankbetétek rég nem látott szintre ugrottak, az állampapírok piaci állománya jelentősen beesett, miközben a DKJ-tartás egyéves csúcsot döntött. Mindeközben rekord összeggel, 2200 milliárd forintnyi részvényállománnyal vágtak nekik a magyarok a mostani turbulens piaci időszaknak, amit Donald Trump vámháborúja váltott ki. Egy másik fronton a bankok két hónap leforgása alatt közel nettó 1200 milliárd forint névértékű magyar állampapírt vásároltak, a külföldi szereplők azonban még így is lekörözték őket. Az államadósságnak jelenleg 25,5%-át a bankszektor tartja kézben, a külföld részesedése 30,7%, a háztartások pedig 26,3%-kal veszik ki a részüket az állam finanszírozásából.
Leminősítette Kínát csütörtökön a Fitch Ratings, mindenekelőtt azzal a várakozásával indokolva a döntést, hogy a továbbiakban is folyamatosan gyengül a kínai közfinanszírozási helyzet, és emiatt gyors ütemben emelkedik az államadósságteher.
Időarányosan kedvezően áll a központi költségvetés finanszírozása az első negyedév végén, hiszen az egész évre tervezett bruttó kibocsátás több mint 38%-a három hónap alatt teljesült, a forintos lakossági állampapírok esetében pedig 37% ez az arány – közölte kedden este az Államadósság Kezelő Központ, amely úgy döntött, kis mértékben átalakítja idei kibocsátási szerkezetét, amiben szerepe van a háztartások "tervezettől eltérő" portfólió-átsúlyozásának is a PMÁP-ok más állampapírra történő cseréje révén.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsorban a kormány által hétfőn felrajzolt új makrogazdasági pálya különböző vetületeivel foglalkoztunk. A gazdaság növekedési kilátásairól, a hiánycél tarthatóságáról és az inflációs környezetről Németh Dávidot, a K&H Bank vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében az államadósság finanszírozásában várható változásokról volt szó, amivel kapcsolatban Árgyelán Ágnes, lapunk pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Lezárul az eddigi Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) sorozatok értékesítése, és ezzel párhuzamosan új, kisebb kamatprémiumot kínáló sorozatokat hirdet meg – közölte az Államadósság Kezelő Központ.
Az előzetes adatok szerint 4002 milliárd forint, a GDP 4,9%-a volt a kormányzati szektor 2024. évi hiánya. Az egyenleg az előző évinél 1097 milliárd forinttal kedvezőbb, GDP-arányosan közel 1,8 százalékponttal javult - közölte a KSH. A végleges hiány azonban így is meghaladja a megemelt deficitcélt is.
Múlt héten elképesztő összeget, 217 milliárd forintot lapátoltak lakossági állampapírba a háztartások, ez az év negyedik legnagyobb értéke az Államadósság Kezelő Központ közzétételei szerint. A teljes bruttó értékesítés 83%-át a Fix Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír vonzotta be. A hatalmas kereslet egyik oka, hogy most zárultak le minden idők legnagyobb PMÁP-kamatfizetései.
Németország védelmi és infrastrukturális kiadásainak megugrása jelentősen emeli az euróövezeti államkötvényhozamokat, ami más tagállamok számára is drágábbá teszi az államadósság finanszírozását – figyelmeztetnek befektetők. A 10 éves német Bund hozama közel 3 százalékra nőtt, húzva magával a francia és olasz hozamokat is, előbbit 3,6, utóbbit 4 százalék fölé.
Mauritius új ösztönzőket tervez bevezetni a tehetős befektetők vonzására és a külföldi tőke pénzügyi szektorba történő becsatornázására, hogy ezzel erősítse a gazdasági növekedést és stabilizálja az államháztartást - jelentette a Bloomberg.
A Nemzetgazdasági Minisztérium friss közlése szerint a hazai állampapír vásárlásának további ösztönzése érdekében a kormány arról döntött, hogy 2025 októberétől az 5%-nyi éven túli állampapír tartását meghaladóan a befektetési alapoknak eszközeik további legalább 3%-át rövid lejáratú állampapírban kell tartaniuk. A befektetési alapok tartási kötelezettsége 2026 áprilisától 6+4%-ra nő. Ez a kötvényalapok esetében jelentősebben, 10+5%-os mértékre emelkedik - közölte az NGM.
Ma jár le egy Prémium Magyar Állampapír-sorozat, így a bőséges kamaton túl a tőkét is kifizeti a befektetők számlájára. A mai kifizetés az egész év legnagyobb PMÁP-kifizetésének tekinthető, nincs még egy olyan nap az évben, amikor 300 milliárd forint felett lenne ez a kifizetések összege.
A magyar államadósság idén és a következő években is csökkenni fog, az Európai Bizottság állításaival szemben nincs kockázat a magyar államadósságban - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium reagálva arra, hogy Brüsszelben úgy látják, Magyarország államadóssága a következő évtizedben újra növekvő pályára állhat, miközben a költségvetési politika csak korlátozott mozgástérrel rendelkezik a kedvezőtlen gazdasági környezet és a magas kamatterhek miatt.
Az elmúlt néhány évben számos ország lett egyre inkább érdekelt a lakossági befektetők keresletének megragadásában az állampapírpiacon, az OECD-országokban az állampapírok összesített lakossági állománya 2024 első negyedévében elérte a teljes államadósság-állomány mintegy 10%-át – olvasható az OECD jelentésében. Rávilágítanak arra is, hosszabb távon a pénzügyi tudatosság terén is segítséget nyújthatnak a lakossági állampapír-programok, mert pont a lakossági állampapír-programokkal érintett országokban alacsonyabb a megfelelő pénzügyi műveltséggel rendelkező felnőttek aránya. Magyarország ebből a szempontból a sor végén kullog.
Feszített az EU-tagállamok költségvetése, a GDP-növekedés pedig lassan indul be az éppen fegyverkezési kiköltekezésre készülő Európai Unióban – állapította meg az Európai Bizottság egy friss jelentésében. A költségvetési hiány és az államadósság-állomány növekedése általánosan folytatódhat a legtöbb országban a dokumentum szerint. Brüsszelben úgy látják, Magyarország államadóssága a következő évtizedben újra növekvő pályára állhat, miközben a költségvetési politika csak korlátozott mozgástérrel rendelkezik a kedvezőtlen gazdasági környezet és a magas kamatterhek miatt. Főként arra figyelmeztetnek, hogy a lakossági állampapírok tömeges lejárata, a devizaadósság árfolyamkockázata, valamint az állami garanciákból fakadó rejtett kötelezettségek fokozzák majd a fiskális kockázatokat. Megjegyzik, bár a kormányzat törekszik a hiány csökkentésére, az adósságszint 2035-re meghaladhatja a 85 százalékot, ami hosszú távon fenntarthatatlan lehet.
A dél-európai országok – élükön Franciaországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal – elutasítják Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnök javaslatát, amely olcsó, a tagállamok által felvett hitelekkel növelné a védelmi kiadásokat.
Gyengülő dollár és az amerikai adósság átütemezése: a Mar-a-Lago-i megállapodások koktélja robbanásveszéllyel fenyeget – kibukott Donald Trump amerikai elnök gazdasági terve, aminek a zöldhasú lehet az első áldozata.
Egész egyszerűen akkorára nőtt a költségvetés kiadási oldala a februári hónapra önmagában (részben tartós, részben átmeneti hatások miatt, 13. havi nyugdíj, lakossági kamatkiadások, kórházi adósságrendezés), hogy a magabiztosan bővülő bevételek sem tudják ezt már kompenzálni. A fogyasztáshoz kapcsolt adók látványosan növekedtek, ezen belül az áfabevételek gyakorlatilag felrobbantak (56%-kal), de még ez sem volt elég ahhoz, hogy az idén februári hiány mértéke kiszakadjon a korábbi évek mintázatából.