Az Európai Unió pénzügyminiszterei a közelmúltban megegyeztek a költségvetési szabályok módosításáról, amelyeknek jelentős következményei lehetnek Magyarország számára. A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt idén már szigorúbb uniós elvárásoknak kell megfelelni, ami miatt borítékolható, hogy túlzottdeficit-eljárást indítanak a magyar helyzet miatt. Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója a hvg.hu-nak elmondta, így sem kell drasztikus kiigazításokra számítani.
Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után. Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.
A világ két legnépesebb országa, India és Kína geopolitikai rivalizálása újabb országban okozott feszültséget: a világ egyik legnépszerűbb turistaparadicsomában, a Maldív-szigeteken a tavalyi elnökválasztáson egy Peking-barát jelölt győzött, aki öles léptekkel távolodna a földrajzilag jóval közelebb fekvő és tradicionálisan legszorosabb partner nagyhatalomtól, Indiától. Először még csak egy pár tucat fős indiai katonai kontingens hazaküldéséről volt szó, az indulatok az indiai kormányfő, Narendra Modi egy posztját követően szabadultak el, amelynek első látásra semmi köze nem volt a két ország konfliktusához. A két ország közötti feszültség egyre jobban eszkalálódik, miközben az új elnök, Mohamed Muizzu Kínába látogatott, ahol Hszi Csin-ping államfővel is találkozott.
Az ICMA tanulmánya gyakoribb központi banki beavatkozásokat és szabályozási felülvizsgálatokat javasol a kötvénypiac ellenállóképességének növelése érdekében – írja a Reuters.
A hitelköltségek közelmúltbeli jelentős csökkenése miatt a feltörekvő piacok kormányai és vállalatai történelmi adósságkibocsátást hajtottak végre, és 2024 első napjaiban elképesztő 50 milliárd dollárnyi tételt húztak be a piacról. A Dealogic adatai szerint ez a hullám magában foglalja Szaúd-Arábia jelentős tételt jelentő 12 milliárd dolláros kibocsátását, ami a fejlődő gazdaságok, például Mexikó és Indonézia összes kötvényeladását 51 milliárd dollárra emeli az idén. Összehasonlításképpen ez meghaladja a tavalyi év azonos időszakában regisztrált 42 milliárd dollárt. Magyarország is devizakötvéy-kibocsátással indította az évet.
A Moody's a közép- és kelet-európai (KKE) országoknál továbbra is biztonságosnak látja az államadósságok 2024-es szintjét, így nem módosítják a stabil szuverén hitelképességi kilátásokat a régióban. Az elemzők a robusztus makrogazdasági kilátások miatt azt várják, hogy a beinduló növekedés miatt csökken a GDP-arányos hiány és az államadósság is a térség gazdaságaiban. Úgy látják, hogy az energiaválság gazdasági és társadalmi hatásai, ami miatt 2023-ra negatív kilátást vázoltak, az eredetileg várthoz képest kevésbé voltak jelentősek. Emellett a gázellátási zavarok kockázata 2024-ben tovább csökken a magas gáztárolási szintek, a kínálat diverzifikálása, az infrastrukturális beruházások és a keresletoldali kiigazítások miatt. Utóbbi esetében pont Magyarország és Szlovákiában látnak még problémákat a magas orosz kitettség miatt. A negatív kilátásokat kiválthatja a kulcsfontosságú exportpiacok lényegesen gyengébb gazdasági fellendülése vagy az élelmiszer- és energiainfláció felpörgése is, ami szigorúbb monetáris politikát és magasabb finanszírozási költségeket eredményez
Nagy roham volt novemberben a prémium állampapír iránt, és ez a lakosság állampapír-állományában is meglátszott: egy hónap alatt 237 milliárddal 12 422 milliárdra nőtt a háztartások állománya, így november végégig már közel 2300 milliárdos a bővülés. Mindeközben a DKJ iránti kereslet folyamatosan csökken, bő egy éve volt utoljára ilyen alacsony szinten. Mozgolódik a külföld és az alapkezelők is az állampapír-piacon, a bankok viszont nem mutatnak nagy érdeklődést, de idén ez már változhat az extraprofitadó szabályozása miatt. A kormány júniusi várakozásai szerint a bankoktól 1300 milliárd forint plusz kereshet jelentkezhet.
Súlyos kritikákat fogalmazott meg a Költségvetési Tanács 3 éves kitekintője a büdzsé állapotával kapcsolatban, ami nem meglepő, hiszen a költségvetés helyzete valóban ijesztő. A KT szerint idén nem lesz akkora a GDP-növekedés, mint a kormány várja, az adósságszabály teljesülése kérdéses, miközben a büdzsé deficitje jelentős, és a 2024-es folyamtok kapcsán "különösen jelentős" kockázatokról beszélnek. A Tanács szerint az egyensúly helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van, hogy a magyar gazdaság érdemben növekedhessen.
Az elmúlt hónapok gazdaság- és pénzügypolitikai vitáinak középpontjában egyfelől az (ár)stabilitás, másfelől a növekedés feltételeinek megteremtése állt. Az egyik tábor a fenntartható növekedés előfeltételeként a külső és belső pénzügyi egyensúly, ezen belül hangsúlyosan az árstabilitás helyreállításának fontosságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a másik oldal a belföldi kereslet élénkítésével, a monetáris szigor – értsd: a pozitív reálkamatok – gyors felszámolásával, a hitelezés expanziójával, a beruházás és a fogyasztás élénkítésével, a reálbérek növelésével, vagyis a magas nyomású gazdaságpolitikához való visszatérésben látja elérhetőnek a magas növekedést. Az alábbiakban ehhez a vitához szeretnék néhány megjegyzést fűzni.
Nem lenne jó ötlet a költségvetési lazítás, ilyen szándéka a kormánynak nincs, és el kell érni a 2024-re törvényileg rögzített 2,9%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt – többek között ezt hangsúlyozta évindító sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A pénzügyminiszter összességében kitérő válaszokat adott arra, hogy tényleg kőbe vésett-e a 2,9%-os hiánycél, főleg annak tükrében, hogy tavaly majdnem 6%-os lett a deficit, és a gazdasági növekedés támogatásának szükségességéről érkeznek üzenetek egy másik kormánytag felől. A tegnapi dollárkötvény kibocsátást több szempontból is sikeresnek értékelte a pénzügyminiszter, és azt üzente a befektetőknek, hogy bőségesek a magyar állam likvid pénztartalékai, semmiféle finanszírozási nehézség nincs, tekintettel a készülődő reptérvásárlásra is. Az alábbi hírfolyamban tudósítottunk a helyszínről.
Több, mint 5,8 milliárd dollár összegű vételi ajánlat ömlött be a mai magyar 12 éves dollárkötvény kibocsátás ajánlati könyvébe, amelyek közül végül 2,5 milliárd dollárnyit fogadott el az Államadósság Kezelő Központ – tudta meg az IFR News.
Kína külső adóssága 2380 milliárd dollár volt a harmadik negyedév végén, alacsonyabb a második negyedév és a tavalyi utolsó negyedév véginél – közölte az ország devizafelügyelete (SAFE) pénteken az MTI szerint.
A kínai forgalmazású részvényekbe fektetett külföldi tőkét csaknem teljes egészében kivonták az idén a befektetők, miután egyre kétségesebbnek tartják, hogy Peking hajlandó lesz komolyabb ösztönzőkkel serkenteni a megtorpanó gazdasági növekedést - áll a Financial Times pénteken ismertetett felmérésében.
Sikeresebb éve volt idén az MNB-nek, mint 2022-ben? Tartósan vége van az extrém infláció időszakának? Tényleg sérülékenyebb lesz Magyarország, ha sorozatosan elvétjük a 3%-os költségvetési hiánycélt? A Portfolio Checklist idei utolsó adásában a magyar gazdaság idei évét és a 2024-es kilátásokat értékeltük Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Diófa Alapkezelő írását olvashatják:
Megszületett csütörtökön a tagállamok között a megállapodás a Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) reformjáról, ami rövid távon nagyobb költségvetési rugalmasságot tesz lehetővé, hosszabb távon viszont komolyabb fegyelmet követel meg a kormányoktól. Mivel a reform nem nyúlt hozzá a túlzott deficit eljárás alapvető szabályrendszeréhez, ezért az idén várhatóan 5,2-6% közötti GDP-arányos államháztartási hiány miatt jövő nyár körül elindul Magyarország ellen a túlzott deficit eljárás, akárcsak további mintegy tucatnyi ország ellen. Az eljárás keretében egy néhány évig tartó kiigazítási pályát szabnak majd meg a magyar kormánynak, amelynek első éveiben a megugró kamatkiadások miatt nem kell akkora erőfeszítés, és például a védelmi kiadások hatását is figyelembe lehet venni. De mindezzel együtt is egy erős kontrollt kap a nyakába a magyar költségvetési politika, ami a 2026-os választások környékén segíthet leszokni a fiskális alkoholizmus jelenségéről. Frissítés! Cikkünk előző verziójában a túlzott deficit eljárás kapcsán írtuk a 4-7 éves kiigazítási pályát, de az új rendelet az SGP korrektív ágában - tehát a túlzott deficit eljárásban - nem szab meg ilyen konkrét időintervallumot, hanem az Európai Bizottság egyedi mérlegelési jogköre alapján várhatóan csak 2-4 éves kiadási pályákat fog javasolni az egyes országoknak, így ez magyar szempontból, a 2026-os választásokra is tekintettel még feszesebb költségvetési mozgásteret jelent.
Olaszország irányadó kötvényhozama 15 hónapos mélypontra esett, annak ellenére, hogy a központi bank tisztviselői igyekeztek megfékezni a kötvénypiaci ralit.
Az olasz parlament alsóháza az euróövezet mentőalapjának, az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM) a reformja ellen szavazott, ezzel bizonytalanságot okozva a bajba jutott bankok megsegítését célzó európai uniós szerződés ratifikálásában.
Az év vége szükséges alkalom az eddigi folyamatok és a várható feladatok átgondolására. A 2022-es lezárt évről már megvannak az adatok, a különös 2023-as esztendőről még nincs teljes képünk, de a makrogazdasági viszonyok már aránylag tisztán látszanak. Az európai dezinflációs trendet – magasabbról és megkésve ugyan – követjük, a recesszióból immár kikerültünk, a tavalyi ijesztő egyensúlytalanságok enyhülnek. A politikai kockázat továbbra is nagy és a gazdaságelemzés számára nehezen kalibrálható, a hirtelen fordulatok lehetősége miatt különféle szcenáriókra kell készülni.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei közel állnak a megállapodáshoz a blokk költségvetési szabályainak felülvizsgálatáról, és Laurence Boone, Franciaország európai ügyekért felelős minisztere szerint a megállapodás várhatóan még ezen a héten megszületik. A Bloomberg televíziónak adott keddi interjújában Boone arról beszélt, hogy bízik benne, hogy az utolsó néhány részletkérdésre is választ találnak, így szerda délutánra várhatóan már az új költségvetési hiányra és államadósságra vonatkozó szabályok is érvényesek lesznek.
