Keresett kifejezés: makrogazdaság | Találatok száma: 13738
A 2024-es év után 2025 év végére várhatóan ismét emelkedni fog Magyarország GDP-arányos államadóssága - vetíti előre friss inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. Bemutatjuk, hogy mi áll a kellemetlen adósságfolyamatok hátterében.
A tavalyi 54. helyről a 48. pozícióba lépett előre Magyarország az IMD idei – 69 országot vizsgáló – versenyképességi felmérésében. Az előrelépés egyfelől a korábban előttünk járó országok pozícióvesztésének következménye, másfelől a tavalyi GDP-teljesítményünk szerény mértékű növekedésének tudható be. Hazánk a 2008-ban elfoglalt helyezéséhez képest jelenleg 10 egységgel rosszabbat foglal el. A pozícióvesztésben kiemelt szereppel bír többek között az üzleti hatékonyság gyengülése, a piacgazdasági normáktól eltérő kormányzati magatartás, valamint a gazdasági teljesítmény külső körülményektől függő hektikus változása.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a következő két hét csapadékmennyisége nagyban befolyásolhatja az idei GDP-növekedést - amelyet az utóbbi hónapokban amúgy is egyre haloványabb várakozások öveznek. A napról napra súlyosbodó aszály komolyan fenyegeti a magyar mezőgazdaság idei teljesítményét, amely - az agrárium kis súlyának dacára - már a gazdasági növekedési kilátásokat is ronthatja. Az országos csapadékhiány és a tartós hőség különösen az alföldi területeken okoz jelentős károkat, miközben a mezőgazdasági területek mindössze 2-3 százalékát öntözik rendszeresen. A vetésszerkezetben jelentős szerepet játszó búza esetében is lehet mennyiségi csökkenés a mostani időjárás miatt, az igazi vesztes viszont a kukorica lehet. Ha nem jön érdemi eső két héten belül, a kukorica várható termésének fele is odaveszhet, amely már meglátszana az amúgy sem erős idei GDP-növekedési számokon is.
Ellentmondásos képet fest a Coface nemzetközi hitelbiztosító éves Közép- és Kelet-Európára (CEE) vonatkozó fizetésképtelenségi jelentése. Bár 2024-ben gazdasági növekedés volt a térségben, az üzleti bizonytalanság tovább fokozódott. Az infláció enyhülése és a GDP fellendülése ellenére a fizetésképtelenségi ráta a régió legtöbb országában emelkedett. Magyarországon csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma, de ennek részben technikai okai vannak a bázishatás mellett.
Gyakorlatilag borítékolható, hogy a Monetáris Tanács keddi ülése után is marad az eddigi 6,5%-os alapkamat – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. A szakemberek szerint legkorábban ősszel lesz lehetősége a jegybanknak csökkentenie a kamatszintet, de akkor is legfeljebb egy 25 bázispontos vágás férhet bele, ha kedvezően alakulnak a körülmények. Érdekességek azonban már most is jöhetnek, hiszen megjelenik az MNB friss makrogazdasági előrejelzése, ami a középtávú prognózist tartalmazza.
Hiába próbálkozott erősödéssel a forint, az iráni-izraeli háború közbeszólt és rögtön visszaterelte a korábbi szűk sávjába. Kérdés, innen most lendül-e ki valamelyik irányba, ez elsősorban a háborús híreken és a beérkező makroadatokon múlhat. Előbbire nincs nagy ráhatásunk, ha tovább eszkalálódik a feszültség, az a kockázatkerülésen keresztül biztosan negatívan érinti majd a forintot.
Most, hogy az amerikai tőzsdék majdnem ledolgozták a kereskedelmi háború miatti esést, itt az ideje elgondolkodni azon, hogyan tovább. Ehhez azonban a befektetőknek öt fontos kérdésre kellene tudniuk választ adni. Amíg ezekben nincs konszenzus, lehet, hogy a főbb trendekben sem lesz. Aki viszont először tud jól válaszolni ezekre a kérdésekre, az komoly előnybe kerülhet a többiekkel szemben.
Vlagyimir Putyin szerint Oroszországnak el kell kerülnie a recesszió és a stagnálás kockázatát, és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre kell átállnia. Az orosz elnök elismerte, hogy számos probléma van az országban, miközben a pénzügyminiszter már válságról beszélt csütörtökön.
Izgalmas napokat élünk a tőzsdéken, hiszen az iráni-izraeli háború fejleményei is korbácsolják a kedélyeket, de az amerikai kamatpályával kapcsolatos várakozások is előtérbe kerültek, miután bár tegnap este szinten tartotta a kamatokat az amerikai jegybank, de a jegybankelnök Jerome Powell beszéde nem sok örömre adott okot - ez alapján ugyanis a kereskedelmi háború és a magasan ragadt bizonytalanság miatt a Fed alacsonyabb növekedéssel és magasabb inflációval számol. Viszont ma fontos makrogazdasági eseményre nem igazán lehet számítani ami befolyásolná a piaci szereplők hangulatát, ráadásul a tengerentúlon ma nincs is kereskedés.
Ami pedig a konkrét mai elmozdulásokat illeti, Ázsiában rossz hangulatú kereskedést láthattunk, és Európában is esés látszik.
A makrogazdasági környezet változásait figyelembe véve emelte az Opus Global célárát az Equilor, a társaság részvényeire továbbra is tartás ajánlást adnak.
Kedvezőbb pályán halad a magyar fiskális politika, mint a kormány eredeti vállalása - ezt lehet kiolvasni az Európai Bizottság nemrégiben kiadott, Magyarország költségvetését részletesen elemző jelentéséből. Ezzel függ össze az, hogy hazánk esetében a túlzottdeficit-eljárás függőbe fog kerülni, vagyis további szankcionálásra nem kell számítani.
Ha a gazdaság a test, a vállalati hitelezés pedig a vérkeringés benne, akkor bizony súlyos keringési problémái vannak a magyar gazdaságnak. Demján Sándor Program ide vagy oda, az elmúlt 10 évben nem csökkent akkora összegben a magyar cégek hitellel való ellátottsága, mint idén az első negyedévben. Megnéztük a hitelpiac részletesebb adatait is, és egyelőre csak halvány reménysugarakat találtunk. 18 ábrán mutatjuk be az alábbiakban a hazai vállalati hitelezés folyamatait.
Pénteken forrósodott fel az Irán és Izrael között már évek óta lappangó konfliktus, az immár háborús helyzetben egyre jelentősebb eszkalációk történnek. A piac azonnal reagált, ismét fényesen csillog az arany, de ami ennél is fontosabb: a globális ellátás veszélybe kerülését árazva kilőtt az olaj ára. Ráadásul sok elemző szerint ez még egyáltalán nem a sokk vége, van olyan forgatókönyv, ami alapján akár a mostani kétszeresére is ugorhat a Brent jegyzése. Egy esetleges olajár-robbanás – azon túl, hogy alaposan betenne a világgazdaságnak – egyúttal izgalmas befektetési lehetőséggel is kecsegtet.
Jövőre vállalt 3,7%-os hiánycéllal megszavazták a keddi napon a 2026-os költségvetést a parlamenti képviselők. Ez az a büdzsé, amiről már most sejteni lehet, hogy főbb paramétereiben fenntarthatatlan. Elemzői, piaci és hitelminősítői várakozások pedig arról szólnak, hogy a kormány a jövő évi parlamenti választások előtt költekezésbe kezd majd, így az igazi költségvetési feketeleves már a választások után felálló kormányra marad.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága alkalmasnak ítélte Palotai Dánielt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki posztjára 12 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett hétfői kinevezés előtti meghallgatását követően.
Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank alelnökjelöltje szerint a jegybanknak türelmes, adatvezérelt és stabilitásorientált monetáris politikára van szüksége a továbbra is makacs infláció letöréséhez. Parlament előtti meghallgatásán hangsúlyozta: az inflációt vissza kell szorítani a 3 százalékos célhoz, különösen a maginfláció és a szolgáltatási szektor területén mutatkozó nyomás miatt.
Lezárult a magyar adósságról szóló hitelminősítések első köre az idei évben. Azt nem mondhatjuk, hogy karcolások nélkül megúsztuk, de a tömegbalesetet mindenképpen elkerültük. Azért olyan nagy örömre nincs okunk, mert a kockázatok sokasodnak és ősszel jön a második kör.
A múlt héten az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások némileg csalódást keltő eredménnyel zárultak, miközben a hét közepe után már egyre sűrűsödtek az olyan hírek, amelyek a közel-keleti helyzet gyors romlása felé mutattak. Pénteken aztán Izrael megtámadta Iránt, amelynek hatására a befektetők a biztonságos eszközök felé vették az irányt. Ezen a héten minden bizonnyal a közel-keleti háború fogja mozgatni a piacokat, azonban adat fronton is izgalmas hetünk lesz. Amerikai, brit, japán és kínai kamatdöntés is érkezik olyan helyzetben, amikor bármelyik pillanatban a feje tetejére állhatnak a makrogazdasági kilátások. Emelett pedig egy fontos ECOFIN ülés is lesz pénteken, amelyen nagyon fontos energetikai és kereskedelmi kérdések is előkerülhetnek.
Az állami egészségügyből kiszoruló tömegek egyre inkább a magánegészségügyben találnak valós alternatívát. A privát szektor bővülése ugyanis 2024-ben sem állt meg, a legnagyobb intézmények árbevétele átlagosan 18%-kal növekedett tavaly - derül ki a Portfolio átfogó körképéből, melynek keretében a legnagyobb 30 magánegészségügyi szolgáltató tavalyi beszámolóját vizsgálta meg. A hálapénz magánosodása, vagy inkább "magánosítása" tehát aktívan zajlik Magyarországon, ez a kereslet pedig húzza magával a teljes szektort és a nagyívű fejlesztéseket. A nyereségesség tekintetében viszont teljesen szétszakadt a mezőny, de ezeket a szempontokat cikksorozatunk második részében elemezzük.
Kandrács Csaba, Virág Barnabás és Kurali Zoltán mellé Palotai Dánielt nevezhetik ki a Magyar Nemzeti Bank negyedik alelnökének, őt fogja ugyanis meghallgatni alelnökjelöltként hétfőn az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága.
Most éppen 18% felett van a profit a tavaly szeptemberben vásárolt BEN részvényeimen, gondoltam ránézek, hogy tartsam...
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt az érdeklődés a fenntartható befektetések iránt. Az ESG-kritériumok...
Az SPB Befektetési Zrt. a hazai befektetési szolgáltatói piac egyik legpatinásabb, 25 éve a piacon lévő szereplője...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai Mi történt...
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív... 
Mindig nagyon érdekes számomra, hogy mennyi mérnök lép motiváltan a pénzügyi területre. Rengeteg informatikus (meglepően...
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
