Bojár Gáborral készült minapi interjúnk a részvények példáján mutatta be, milyen erős akadályok állnak a devizabefektetések elterjedése előtt a magyar pénzügyi szolgáltatóknál. Ahol viszont tud, ott javában zajlik az euroizáció a lakossági megtakarításoknál is: a 2022-es forintgyengülés példátlan átrendeződést hozott a devizaeszközök javára. Ezt a folyamatot mutatjuk be néhány ábrán.
Vegyesen zártak tegnap az amerikai tőzsdék, miután az olajkartell váratlan kitermelés-csökkentése után kilőttek tegnap az olajárak, ami potenciálisan fenyegést jelenthet a jegybankok infláció elleni küzdelmére. Ezek után az ázsiai tőzsdéken sem látszott ma reggel egyértelmű irány, főleg a technológiai részvények gyengélkedtek a keleti börzéken. Ehhez képest az európai piacok látszólag hamar túltették maguk az olajárak felpattanásán, hiszen Európában emelkedés látszik, a magyar tőzsde pedig kiemelkedően jól teljesít, viszont az USA-ban a kezdeti iránykeresés után lefordultak a tőzsdék, és fél százalék feletti mínuszban zárták a napot.
A kezdeti bizonytalanságok után kedvező hangulatban telt a kereskedés az európai piacokon, a magyar tőzsde is jól teljesített, különösen a Richter emelkedésének köszönhetően. Az amerikai tőzsdéken vegyes volt a kép, a Nasdaq mínuszban zárt, míg a Dow és az S&P 500 emelkedett. A hétvége legfontosabb híre volt, hogy az OPEC tagállamok önkéntesen a kitermelés csökkentése mellett döntöttek, ennek következtében pedig nagyot emelkedtek az olajárak.
Ez a negyedév sem telt el események nélkül. Persze elsőnek mindig a legfrissebb élmények élnek a legélénkebben az emlékezetben, de úgy tűnik, hogy ez a piacra nem feltétlenül igaz. A részvénypiacokon ugyan komoly kezdeti esést okoztak a bankbedőlések, és a bankok likviditási helyzetével kapcsolatos aggályok, de lényegében a hónap végére sikerült ezt ledolgozniuk a vezető részvényindexeknek. A legnagyobb nyertese a bankparának azonban mégis a bitcoin volt, amely a Silicon Valley Bank csődje után valósággal kilőtt, és érdemi korrekció hiányában, sokkal inkább csak konszolidálta az árfolyam az emelkedést. Ezzel szemben a magyar piac lemaradó volt az év első három hónapjában a nemzetközi piacokkal összevetve, bár a forint jó teljesítményének azért örülhettünk.
Európa után az amerikai tőzsdéken is jó hangulatban telt a pénteki a kereskedés, miután a PCE inflációs mutató az inflációs nyomás további mérséklődésére utalt az Egyesült Államokban. A tegnapi esést követően a magyar tőzsdének is jó napja volt, az emelkedést a hazai blue chipek közül az OTP és a Mol részvényei vezették.
A bankpiaci aggodalmak következtében az orosz-ukrán háború kitörése óta nem látott szintekre emelkedett az arany márciusban, és noha az utóbbi napokban már számottevően javult a hangulat a nemzetközi piacokon, a közkedvelt menekülőeszköz mégsem távolodott el olyan mértékben a korábbi csúcsoktól, ahogy azt jelentősebb hangulatjavulás esetén az elmúlt években megszokhattuk.
Kiváló hangulatban zajlott a kereskedés Európában és Amerikában is folytatódott az emelkedés a tőzsdéken. Érkeztek fontos adatok, amik fűtötték a részvénypiaci optimizmust: Amerikában az új munkanélküli segélykérelmek száma minimálisan a várt felett alakult az előző héten, emellett pedig az amerikai gazdasági növekedése is a vártnál kisebb lehet. Ezek mind a további kamatemelések esélyét csökkentő fejlemények, ennek örülhetnek a befektetők.
A hazai piacokon emellett érdemes lehet figyelemmel követni a Mol árfolyamának alakulását, miután tegnap este a kormány rendkívüli különadó-módosításról döntött. A nyitást követően az olajcég papírjai több mint 2 százalékos mínuszban is voltak, délutánra azonban javult a kép és már emelkedik az olajcég árfolyama.
Európában szép pluszban zártak a vezető részvényindexek, és a nemzetközi hangulatnak megfelelően ezúttal a magyar tőzsde is jól teljesített. Amerikában szintén pluszban zártak a tőzsdék, köszönhetően a bankokkal kapcsolatos aggodalmak enyhülésének. Az emelkedést a technológiai szektor részvényei vezették.
Gazdasági események tekintetében ma itthon leginkább az MNB kamatdöntő ülésére, és az azt követő háttérbeszélgetésekre figyelnek a befektetők, ráadásul a Monetáris Tanács ezúttal a friss inflációs- és GDP-előrejelzésről is tárgyal. Az előzetes várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a kamatkondíciókat az MNB Monetáris Tanácsa, így az alapkamat továbbra is 13 százalék, a kamatfolyosó két széle pedig 12,5, illetve 25 százalék maradt. Ami pedig a mai részvénypiaci hangulatot illeti, az európai piacokon leginkább oldalazást lehet látni, a magyar tőzsde sokáig a mezőnyből kiemelkedve remekül teljesített többek között a Mol és a Waberer's szárnyalásának köszönhetően, a kamatdöntés után azonban az OTP beesése miatt mérséklődött a plusz a BUX indexnél. Amerikában is inkább negatív volt a hangulat.
Európában és Amerikában is kedvező hangulatban telik a kereskedés, különösen jól teljesítenek a bankszektor részvényei, az emelkedést pedig a pénteki aggodalmakat követően a Deutsche Bank részvényei vezetik. Különösebb esemény nem áll a hirtelen hangulatváltozás mögött, az elmúlt napok esését követően azonban már időszerű volt a korrekció a bankrészvényeknél, emellett a hangulatjavulás annak is köszönhető, hogy bejelentésre került, hogy az USA 30. legnagyobb kereskedelmi bankja, az észak-karolinai székhelyű First Citizens vásárolja meg a Silicon Valley Bankot (SVB) annak fizetésképtelenné válása után.
A klímaváltozás kapcsán sok szó esik az ipar, az áram- és távhőtermelő létesítmények, illetve a légiközlekedés, mint vállalati nagy szennyezők szerepéről. Bár a magyarországi bruttó üvegházhatásúgáz (ÜHG) kibocsátások több mint ötöde (22,1%) a lakossághoz kapcsolódott 2020-ban, ami nagyobb arány az ipar vagy az energiatermelés részesedésénél – mégis tagadhatatlan, hogy ez a kör nagy hatást tud gyakorolni az országos emissziók alakulására. A Green Policy Center összegyűjtött egy javaslatcsomagot arra, hogy az erőművek, az ipar és a légiközlekedés hogyan lehetne fenntarthatóbb.
Németország legnagyobb, Európa nyolcadik legnagyobb bankját, a Deutsche Bankot vették célba a spekulánsok a svájci Credit Suisse egy héttel ezelőtti megmentése után. Csütörtök estére a bank csődkockázata (CDS-felára) ugrott meg, majd pénteken a részvényárfolyama esett a mélybe. Természetes pszichológiai jelenség, hogy a pénzügyi fertőzési félelmek idején a bankrendszer leggyengébb láncszemét keresi a piac, de most mintha mellélőtt volna: elmúlt évtizedes története és publikus számai alapján a Deutsche Bank valóban az európai bankrendszer beteg embere volt, de ma már messze nem az.
Ismét megütötték pénteken az európai tőzsdéket, a hangulatromlás hátterében pedig ezúttal is a bankszektor állt, miután a Deutsche Bank részvényeinek piacán eladási hullám bontakozott ki, ami lehúzta a többi szektortársat is. A bankszektorral kapcsolatos aggodalmak háttérbe szorították azt, hogy egyébként mind a francia, mind a német, mind az eurózónás beszerzésimenedzser-indexek a vártnál jobban alakultak februárban a mai adatközlések szerint. Az amerikai részvénypiacokon már jobb volt a hangulat, a vezető indexek pluszban zárták a hét utolsó kereskedési napját.
A hét elején elért 2011 dolláros csúcs után ugyan közel 80 dollárt zuhant az arany árfolyama, de Jerome Powell amerikai jegybankelnök, és Janet Yellen amerikai pénzügyiminiszter szavai jócskán felerősítették a bizonytalanságot a nemzetközi piacokon, melynek köszönhetően ismét a 2000 dolláros szinteket ostromolja az közkedvelt menekülőeszköz.
Gazdasági események tekintetében ma valamelyest felborzolhatta a kedélyeket, hogy a svájci jegybank az erősödő inflációs nyomásra hivatkozva 50 bázisponttal 1,5 százalékra, 2008 novembere óta a legmagasabbra emelte meg az irányadó kamatot a bankrendszer mostanában látott nehézségeinek ellenére.
Tegnap volt az amerikai jegybank kamatdöntő ülése, amit a mostanában látott bankcsődök miatt kiemelt figyelem övezett, a Fed végül az előzetes várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet. A piac által várt módon alakuló döntés után Jerome Powell jegybankelnök úgy fogalmazott, hogy már nem feltétlenül lesz szükség további kamatemelésekre, a bankválság miatt ugyanis maguktól szigorodnak a pénzügyi feltételek. Azt viszont hozzátette még az elnök, hogy kamatvágásra nem számítanak a Fednél, ez nem része az alapforgatókönyvnek, vélhetően ennek is köszönhetően a nap végére lefordultak a tengerentúli tőzsdék, ez hatással lehet az európai piaci hangulatra is, ahol szintén rosszul teljesítenek a vezető börzék. A tengerentúlon ezzel szemben nagy emelkedést láthatunk a tőzsdéken.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte az alapkamatot tegnap esti kamatdöntő ülésénén a Federal Reserve, a kamatdöntő ülést követően azonban mégis lefordulás következett a tőzsdéken, miután Jerome Powell jegybankelnök cáfolta a kamatvágásokról szóló híreket, emellett pedig Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is meghallgatáson vett részt az amerikai kongresszusban, ahol fontos, bankrendszert érintő kérdéseket vitattak meg. A hallottak azonban alaposan elbizonytalanították a befektetőket, akik az előző napokban már inkább a kamatvágásokat kezdték el árazni.
A bitcoin jegyzése idén eddig közel 70 százalékot emelkedett, a CNBC-nek nyilatkozó iparági bennfentesek pedig továbbra is bizakodóak, egyikük szerint a legnagyobb piaci mérettel rendelkező kriptovaluta akár új történelmi csúcsot is elérhet idén. Több ok is van az optimizmusra, elég arra gondolni, hogy a bankcsőd során egyelőre remekül működik menekülőeszközként a "digitális arany", de az enyhülő amerikai jegybanki politika is kedvez a kriptopiacnak.
Oroszország ukrajnai inváziója és az energiaárak ugrásszerű növekedése következtében az Európai Unió földgázkereslete 2022-ben 55 milliárd köbméterrel, azaz 13 százalékkal csökkent a 2021-es fogyasztáshoz viszonyítva, ilyen meredek visszaesésre még soha nem volt példa ezelőtt - csak hogy kontextusba helyezzük, a csökkenés több mint 40 millió háztartás ellátásához szükséges gázmennyiségnek felel meg. Mik voltak az alacsonyabb kereslet fő mozgatórugói? A Nemzetközi Energiaügynökség szakértői a legújabb elemzésükben azt értékelik, hogy az energiaszerkezetben bekövetkezett változások, a gazdasági tevékenység, az időjárás, a viselkedésbeli változások és egyéb tényezők hogyan és milyen mértékben voltak felelősek a földgázfogyasztás drámai változásáért.
Az amerikai jegybank kamatdöntésére vártak ma egész nap a befektetők, a döntés nem okozott nagy meglepetést, a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelték meg az irányadó kamatot, a kamatsáv ezzel 4,75-5%-ra nőtt. Éppen sajtótájékoztatót tart Jerome Powell, a befektetők erre figyelnek és reagálnak.
Van még tér az aranyár emelkedésére, a bankszektor problémái és a Fed kamatdöntése árnyékában új történelmi csúcsra mehet a nemesfém árfolyama és ott is maradhat – írja a CNBC elemzői vélemények alapján.