Az Európai Tanács jogi szolgálata szerint a belső piacról szóló uniós alapelvekkel ellentétes lehet az Európai Bizottság által létrehozott veszélyhelyzeti jogrendről szóló eszköz. A koronavírus-járvány okozta válságra válaszul megalkotott, Brüsszelnek az áruk kereskedelmére vonatkozó korlátozási lehetőségeket, valamint stratégiai készletek felhalmozását előíró javaslatának elkaszálása túlmutathat önmagán, és tagállami szabályozásokat is elbuktathat. A magyar kormány különleges jogrendjével kapcsolatban is felmerülnek jogi aggályok.
Amíg a nemzetközi piacokon az egyre inkább erősödő recessziós félelmek aggasztják a befektetőket, addig a magyar tőzsde az elmúlt napokban rendre felülteljesített a nemzetközi piacokhoz képest. Az emelkedést itthon a blue chipek vezetik, amiknek az árfolyama az elmúlt napok tőzsdei ralija után igencsak izgalmas szintekhez ért.
Az előző évi 2,7 milliárddal szemben tavaly 1,8 milliárd forint volt a Magyar Bankholding csoporthoz tartozó Takarék Jelzálogbank nyeresége. A visszaesést jórészt a 616 millió forintos extraprofitadó és a 226 milliós bankadó(növekmény) magyarázza, miközben a bank bevételei, valamint refinanszírozott hitel- és jelzáloglevél-állománya egyaránt kétszámjegyű mértékben bővült. Az igazgatóság azt javasolta, hogy idén ne fizessen osztalékot a jelzálogbank.
Februárban az előzetes adatok szerint az ipari termelés volumene 0,3%-kal meghaladta a januárit. A kis mértékű javulás nem sokat javít a szektor gyenge évkezdetén, a teljesítmény 4,6%-kal marad el az egy évvel korábbitól.
Bojár Gáborral készült minapi interjúnk a részvények példáján mutatta be, milyen erős akadályok állnak a devizabefektetések elterjedése előtt a magyar pénzügyi szolgáltatóknál. Ahol viszont tud, ott javában zajlik az euroizáció a lakossági megtakarításoknál is: a 2022-es forintgyengülés példátlan átrendeződést hozott a devizaeszközök javára. Ezt a folyamatot mutatjuk be néhány ábrán.
Az elmúlt hónapokban meglehetősen nagy nyomás alatt voltak a Richter részvényei, miután a tavaly decemberben kivetett különadó igencsak rányomta a bélyegét a vállalat tavalyi negyedik negyedéves eredményeire, és elemzői leminősítések is érkeztek. A gyógyszergyártó azonban ma bejelentette, hogy a következő 12 hónapban akár 40 milliárd forint értékben is vásárolhatnak saját részvényeket, a bejelentést követően erőteljes emelkedésben vannak a Richter részvényei, a csökkenő trend áttörésével pedig akár ismét a korábbi csúcsszintek közelébe emelkedhet az árfolyam.
Az EU-ban 2021-ben a fiatalok (15-29 évesek) körében a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözési ráta 6,1% volt, írja mai jelentésében az Eurostat. Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint a magyar arány jóval nagyobb, 10,3%. Ezzel csak 3 délkeleti uniós tagországot hagy le, igaz, azokat jelentősen.
2022-ban az államháztartásban 4159 milliárd forint hiány keletkezett, ez a GDP 6,2%-a, vagyis egy hajszállal meghaladja az utolsó, 6,1%-os kormányzati hiánytervet. Az utolsó negyedévben (részben az különleges földgázkészlet beszerzése miatt) 13,9%-os volt a kormányzati szektor nettó hitelfelvétele GDP-arányosan, ez ebben az évszázadban a 4. legnagyobb hiányadat.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány, hogy miként vegyék figyelembe a bankok a lakásbiztosítások díját a jelzáloghitelek teljes hiteldíj mutatója (THM) maximális értékének, vagyis a THM-plafonnak a meghatározása során. Mivel a jelzáloghitelek esetében (a fedezetlen hitelekkel ellentétben) a jogszabály szerinti THM-plafon nem effektív, ezért magának a szabályozásnak nem sok értelmét látjuk, a mostani pontosítás csak a bankoknak ad mankót, hogyan feleljenek meg a nem túl célirányos rendelkezésnek. Magának a THM-nek a kiszámítási módjába ugyanis egyelőre még mindig nem emelték bele a lakásbiztosítás díját.
Az orosz szállító megbízható és semmi esetre sem akarunk lemondani róla; az orosz szállító megbízhatatlan és sok gazdasági kárt okozott – e két állítás néhány órán belül ugyanazon a budapesti gázpiaci konferencián hangzott el hétfőn egy magyar és egy szlovák illetékes szájából, és az esemény több másik nagy ellentmondásra és kihívásra is rávilágított. Így például arra, hogy bár a magyar kormány törekszik az orosz gázbeszerzés kiváltására, de arra hivatkozik, hogy ez nem csak rajta múlik, miközben szakértők szerint tehetne többet is a leválás felé vezető úton. Közben elképzelhető, hogy az orosz gáz egy részéről automatikusan leválik Magyarország azzal, ha a 2024 végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit megállapodást nem újítják meg a felek, ugyanis Ukrajnán és Szlovákián át veszünk évi 1 milliárd köbmétert. A következő pár hónapban még remélhetőleg zavartalanul érkezik hazánkba az orosz gáz, de óriási kérdőjelek vannak akörül, hogy mi lesz az azt követő 3-4 évben, azaz sikerül-e azt az időszakot megrázkódtatások nélkül átvészelni, mire beérik Európa-szerte a sokféle vezetékes- és LNG-beruházás hatása és jelentősen javul a gázellátási helyzetünk. Aztán ha ezzel a kihívással megvagyunk, akkor vakarhatjuk a fejünket, hogy honnan és miből fogjuk ellátni a három új gázerőművet, ami jelentősen növelheti az ország gázfogyasztását.
Ez a negyedév sem telt el események nélkül. Persze elsőnek mindig a legfrissebb élmények élnek a legélénkebben az emlékezetben, de úgy tűnik, hogy ez a piacra nem feltétlenül igaz. A részvénypiacokon ugyan komoly kezdeti esést okoztak a bankbedőlések, és a bankok likviditási helyzetével kapcsolatos aggályok, de lényegében a hónap végére sikerült ezt ledolgozniuk a vezető részvényindexeknek. A legnagyobb nyertese a bankparának azonban mégis a bitcoin volt, amely a Silicon Valley Bank csődje után valósággal kilőtt, és érdemi korrekció hiányában, sokkal inkább csak konszolidálta az árfolyam az emelkedést. Ezzel szemben a magyar piac lemaradó volt az év első három hónapjában a nemzetközi piacokkal összevetve, bár a forint jó teljesítményének azért örülhettünk.
Nagyon úgy tűnik, hogy az amerikai bankrendszer problémái csak ideiglenesen okoztak zavart a tőzsdéken, hiszen a kezdeti pánikot követően a vevők rég nem látott lendülettel tértek vissza a piacokra, a technológiai szektor szárnyalása mellett pedig széleskörű ralit láthatunk a tőzsdéken, melynek köszönhetően az S&P 500 egymás után töri át a fontos szinteket. De meddig tarthat az emelkedés, és hol helyezkednek el a legközelebbi ellenállások? Elronthatja a Fed a befektetők kedvét, azt követően, hogy az olajkartell lépése után ismét gondok lehetnek az inflációval Amerikában?
Márciusban folytatódott az előző hónapban megkezdődött, csökkenő tendencia a hazai tőkepiacon, a BUX index 5 százalékot meghaladó csökkenéssel zárta a hónapot. A részvénypiac összeforgalma eközben jelentősen emelkedett februárhoz képest, viszont az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva, amit az orosz-ukrán háború miatti pánik jellemzett, a töredéke volt. A legnagyobb forgalmú papír továbbra is az OTP a hazai részvénypiacon, 2023 márciusában a piaci forgalom több mint 60 százalékát tette ki.
A kisebb kínai elektromosautó-gyártók még mindig csak gyerekcipőben járnak, bár az eladásaik szépen nőnek, még mindig sokkal kisebbek, mint a Tesla, ráadásul a trónkövetelők még mindig veszteségesek.
Hétéves mélypontra esett a lakáshitelek kihelyezése Magyarországon, februárban kevesebb mint harmada volt az új szerződések összege az egy évvel korábbinak. A fogyasztási hitelek ennél mérsékeltebb visszaesést mutatnak, így elmondható, hogy már több személyi kölcsönt vett fel a lakosság, mint lakáshitelt. Az MNB friss adatai szerint a vállalati hitelezés is gyengén teljesített az év második hónapjában, a lakosság banki betétállománya pedig egy év alatt drámai mértékben, 8%-kal csökkent, vélhetően a vágtató infláció és az alacsony betéti kamatok miatt. Közelgő május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciánkon részletesen foglalkozunk ezekkel a témákkal, érdemes regisztrálni!
Tavaly jelentette be a Graphisoft Park, hogy a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok közül elsőként tér át az euró alapú jegyzésre, valamint az osztalékot is euróban fogja kifizetni. A tervezett januári indulást végül elhalasztották február közepére a bankoknál tapasztalt technikai problémák miatt, de úgy tűnik, hogy ez a másfél hónap is kevés volt, hiszen az eurós kereskedésre való átállás után masszívan visszaesett a Graphisoft Park részvényeinek forgalma. Ezek után a társaság azt is közölte, hogy a tavalyi eredmény után fizetett osztalékot mégsem euróban, hanem forintban fogja kifizetni - vagyis szemmel láthatóan nem megy simán az átállás. De pontosan hol csúszott félre a dolog, milyen technikai problémákról van szó, és mi lesz így a részvényekkel, valamint az osztalékkal? Többek között ezekről kérdeztük Bojár Gábort, a Graphisoft Park alapítóját, a társaság igazgatótanácsának elnökét.
Ezen a héten érkezik a márciusi amerikai foglalkoztatottsági adat, ami a monetáris politika számára egy kulcsfontosságú indikátor. A Fed azt várja, hogy a kamatemelések hatására a gazdaság lelassul, a foglalkoztatottság visszaesik. Ehhez képest a munkaerőpiac továbbra is erős volt az év első két hónapjában, és ha márciusra vonatkozóan is erőteljes bővülést látunk, akkor ismét nőhetnek a kamatemelésre vonatkozó várakozások - ez pedig minden eszköz árazására hatással lenne.
Ki ne halott volna már az OpenAI szöveggeneráló chatbotjáról, a ChatGPT-ről? Az egyre finomodó mesterséges intelligencia mellett azonban számos másik chatbot is létezik, amely élethűen imitálja az emberi nyelvet, és óriási tudásbázishoz fér hozzá. Cikkünkben összegyűjtöttük azokat a chatbotokat, amelyek a jövőben még felboríthatják az internet megszokott rendjét.
Törökországban május 14-én parlamenti és elnökválasztást tartanak. A legfrissebb adatok alapján Kemal Kılıçdaroğlu, az ellenzéki összefogás jelöltje vezet. A jelenlegi helyzet azonban akár kedvezhet is Erdoğannak, aki, ha második fordulóra kerül a sor, jó eséllyel győzhet. A héten számos török közvélemény-kutató tette közzé az eredményeit, amelyeket sok esetben kommentárokkal is elláttak. Ezek és a legfontosabb aktuálpolitikai események alapján érdemes áttekinteni, a részleteket illetően milyen forgatókönyv szerint nyerhet az egyik vagy a másik oldal, és kik lehetnek az igazi királycsinálók.
Közeleg a tavaszi, nyári utazási láz, a Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint akár a 2019-es rekordévet is túlszárnyalhatják a magyar utazásszervező és -közvetítő irodák. Persze csak akkor, ha idén nem történik még valami rendkívüli a világban. A törökországi földrengés és az azt követő utórengések ellenére nem lettek olcsóbbak az ottani nyaralások, ennek pedig az a legfőbb oka, hogy Antalya és Isztambul, a két fő turistacélpont többszáz kilométerre van a katasztrófa helyszínétől. Szakértők szerint a külföldi utak ára versenyképes a magyar nyaralásokkal.
