Magyarországon kifejezetten olcsó termelni, az egy munkaórára jutó bérköltség 10,7 euró, ennél csak a román és a bolgár bérköltségszint alacsonyabb - derül ki az Eurostat héten megjelent adataiból.
Márciusban több esemény is hullámokat indított el a globális pénzügyi világban: előbb három amerikai bank került veszélybe, majd Svájc második legnagyobb bankját kellett kimenteni a csődből. Az alapkezelők februárban még féltek a részvényektől, márciusban azonban számos vonzó lehetőséget találtak a piacon, sokan éppen a bankrészvényekben. A biztos hozamot kínáló pénzpiaci eszközök is háttérbe szorultak, leginkább a kötvények vették át a helyüket, amelyek szintén a bankszektorhoz kapcsolódó eseményeknek köszönhetik a népszerűségüket.
Ismét, negyedik alkalommal is elhalasztotta a kormány az újonnan létesítendő nagy naperőművek hálózati csatlakozásához elengedhetetlen, a hálózati cégek által a fejlesztőknek kiadandó dokumentum kiadási határidejét. A rendelet 2023. június 30-ra módosította az úgynevezett műszaki-gazdasági tájékoztatók kiadására kijelölt március 13-án lejárt határidőt, míg az egyéb, nem időjárásfüggő erőművi és tárolói beruházásokra vonatkozóan korábbi, május 10-i új határidőt határozott meg.
A bankpiaci aggodalmak következtében az orosz-ukrán háború kitörése óta nem látott szintekre emelkedett az arany márciusban, és noha az utóbbi napokban már számottevően javult a hangulat a nemzetközi piacokon, a közkedvelt menekülőeszköz mégsem távolodott el olyan mértékben a korábbi csúcsoktól, ahogy azt jelentősebb hangulatjavulás esetén az elmúlt években megszokhattuk.
A Reuters gyűjtése alapján 19 amerikai bankot regulázna meg a Silicon Valley és a Signature bankok bedőlése után a Fehér Ház csütörtök este közzétett javaslata. Lényegében a náluk nagyobb 13 bank szabályozását terjesztenék ki a közepes méretű hitelintézetekre, visszafordítva a Donald Trump idején, 2018-ban végrehajtott lazító intézkedéseket.
Bár március 31-re ígérte az Orbán Viktor vezette kabinet, hogy lezárja a feljogosító tételekkel és a kondicionalitási eljárással kapcsolatos legfontosabb feladatokat, ez végül nem sikerült. Ráadásul az igazságügyi reform kapcsán további kérdések tisztázását várja az Európai Bizottság, míg az Erasmus-ügyben még nem jelent meg az összeférhetetlenségi szabályokat kezelő javaslat. Ráadásul lehet, hogy Brüsszel új társadalmi egyeztetési köröket is elvár, ami tovább tolhatja 22 milliárd eurónyi kohéziós forrás sorsát.
Finoman szólva is hektikusan indult a mai nap a Mol részvényénél, a tegnapi különadó-módosítást emésztve nagy eséssel indította a kereskedést a papír, a bizonytalanség közepette azonban a kezdeti pánik után egyre feljebb kerül az árfolyam. Az Erste szakértője már közzétette lefrissebb elemzését, amiben azt latolgatja, hogy mi lehet a mérlege a tegnapi döntésnek.
Kiváló hangulatban indult a nap az amerikai tőzsdéken, miután az elmúlt hetek bankpiaci eseményeit követően hamar szertefoszlottak az aggodalmak. Azt követően pedig, hogy az S&P 500 ismét áttörte a lélektani szempontból is kulcsfontosságú 4 000 pontos szintet, válaszúthoz érkeztünk a további emelkedés szempontjából. De meddig tarthat az emelkedés, és hol helyezkednek el a legközelebb ellenállások? Valóban az idei csúcsok felé emelkedhetünk a következő hetekben?
Az utóbbi hetek piaci feszültsége megint rávilágított a forint sérülékenységére, az amerikai és európai bankszektor problémáinak hatására rögtön a spekulánsok célkeresztjébe került a magyar deviza, majd a hangulat megnyugvásával megint a 18 százalékos kamatszint került előtérbe erősítve a forintot. Az átmeneti megingás miatt pedig az MNB továbbra is óvatos a kamat csökkentését illetően, az elemzők egyre nagyobb része szerint júniusig nem is fogja elkezdeni a lazítást a jegybank. Vagyis, ha tényleg lecsillapodik a piac, akkor újabb forinterősödési kör jöhet, hiszen a kamat védelme most erősebb lehet, mint az aggodalom.
Gyakran hangzik el, hogy a hazai építőipar hatékonysága lemaradásban van Európa többi országához képest. Ennek a lemaradásnak számos oka lehet, akár a piac alacsony digitalizáltsága, akár a cégek elaprózottsága, akár a rugalmatlanság, ami nehezíti az új megoldások alkalmazását. Bár a folyamat lassan, de változik, az egy főre jutó termelékenység még mindig alacsony Magyarországon. Míg legutóbbi cikkünkben az építőipari beruházások értékét a gazdaságok méretével hasonlítottuk össze, addig most az unió országait - kiegészítve Svájccal és Norvégiával - az egy építőipari foglalkoztatottra jutó beruházási értékek alapján vizsgáltuk meg.
Legyen-e Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom? Lassan a fél ország vitatkozik ezen, ami nem csoda, hiszen a kérdésre adott válasz a helyi életkörülményektől az ország gazdasági fejlődéséig számos dologra kihat.
Kihirdették a Skót Nemzeti Párt vezetőválasztásának eredményét: a párt tagjainak szavazatai alapján Humza Yousef lesz az SNP új vezetője, ezzel együtt pedig Skócia következő – és első muszlim – első minisztere. A skót politikus kijelentette: a mostani lesz "az a generáció, amely elhozza a függetlenséget Skóciának".
Nicola Sturgeon lemondása miatt új vezetőt kap ma a Skócia függetlenségéért küzdő, skót kormányt vezető Scottish National Party, vagyis a nacionalista-baloldali Skót Nemzeti Párt. A verseny Humza Yousaf és Kate Forbes között dől el, a győztesre jelentős kihívás vár: célt kell adnia annak a pártnak, amelynek fő törekvése előtt számtalan jogi akadály, illetve hátországban meglévő nehézség áll.
Nehéz helyzetbe került Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és az által vezetett koalíció, miután a védelmi miniszter váratlan elbocsátása miatt vasárnap éjszaka kormányellenes tömegtüntetések robbantak ki. Miközben Izraelben egyre több szektor áll le a tüntetések miatt, a lakosság megmozdulásokkal igyekszik nyomást gyakorolni a kormányra, hogy állítsa le az igazságszolgáltatás átalakítására vonatkozó, éles vitákat kiváltó terveit.
Kifejezetten mozgalmasnak ígérkezik magyar szempontból a következő néhány nap, és ez így lenne az európai bankválság réme nélkül is. Az MNB aktuális kamatdöntő ülése ráadásul friss inflációs jelentéssel is párosul, érkezik a fizetési mérleg negyedik negyedéves adata, és mindezek mellett kell még az európai bankokra is figyelni.
Több hónapos tárgyalások után a tavaly csődbe jutott Srí Lanka márciusban végül megkapta a 2,9 milliárd dolláros mentőövet a Nemzetközi Valutaalaptól, ezzel remény van arra, hogy a dél-ázsiai szigetország kilábaljon az idén 75 éves függetlensége alatti legnagyobb válságából. Miután a volt elnök hatalmát tavaly nyáron a folyamatos tüntetések megdöntötték, az új államfőnek népszerűtlen intézkedések tucatjait kellett és kell meghoznia az IMF-fel való együttműködés részeként. Bár a tavalyi súlyos üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerhiány érezhetően mérséklődött, a szigetország társadalmának továbbra is sok nehézséggel kell szembenéznie. Biztató ugyanakkor, hogy a turisták által kedvelt országban a vártnál gyorsabban lendül föl az idegenforgalom.
Miközben az egész világon azt találgatják, hogy az amerikai és európai bankproblémák szélesebb körű válsággá fajulnak-e, a legnagyobb jegybankok kamatokat emelnek, az EKB egyenesen 50 bázisponttal. Ha a szemlélő ebből arra következtet, hogy a jegybankok szerint egyáltalán nem veszélyes a jelenlegi helyzet, akkor a jegybankok a kamatemelésekkel máris elérték az egyik céljukat: az aggodalmak lehűtését. Valójában a jegybankok is feszülten figyelik a helyzetet, ez tisztán látszik a jövőre vonatkozó üzeneteikből - monetáris politikai szempontból ugyanis a lényeg most nem a legutóbbi kamatemeléseken, hanem a további várható lépéseken van.
Az építőipar szinte mindenhol az egyik legfontosabb ágazata a gazdaságnak, mind a foglalkoztatottak száma, mind a beruházási volumen tekintetében. Bár az építőipari beruházások értéke valójában nem egy GDP-részarányos mutató, mégis jó viszonyítási alapot ad ahhoz, hogy a gazdaság méretével összehasonlítsuk a beruházási volument. Az alábbiakban ez alapján hasonlítottuk össze az unió országait, kiegészítve Svájccal és Norvégiával. Nézzük, hogy áll az európai listán Magyarország!
A megugró rezsiárak mellett a gyorsan változó forintárfolyam volt az, amely a legtöbb fejtörést okozta a hazai szállodák vezetőinek. Az idei év első pár hónapja alapján azok a szállodák jártak rosszabbul, akik fix áron szerződtek le a gáz- és áramszolgáltatókkal, mert nekik magasan ragadtak a költségeik, a havi ingadozás alapján fizetők viszont a tetőpontokhoz képest csökkenő rezsiárakat tapasztaltak. Mindeközben az elmúlt hónapokban sok cégvezetőnek többször kellett átterveznie a költségvetést, attól függően, hogy épp 400 forint fölött vagy épp 375-380 forint környékén volt az euró. A fenti bizonytalanságok mellett a tavaly év végi negatív várakozásokhoz képest elfogadható első negyedéven vannak túl a magyar szállodák, a vártnál kisebb volt a megtorpanás a vendégek számában. A költségemelkedések miatt jelentősen nőttek az árak is: szálláshelytípusoktól függően 23 és 45 százalék közötti a drágulás mértéke. Ezekről a témákról, illetve az energiabeszerzés tágabb kihívásairól is szó lesz a Portfolio áprilius 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Az Európai Unió tagállamainak jelentős része hétfőn bejelentette legújabb tervét, amelynek célja, hogy közösen szerezzék be a szükséges lőszert Ukrajna számára, és ezzel párhuzamosan felpörgessék az európai védelmi iparágak kapacitásait az Oroszországgal való konfrontáció új korszakára. A tervvel kapcsolatosan azonban egyre több buktatóra hívják fel a figyelmet a különböző szereplők.