• Megjelenítés
Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1737
Itt az Erste eddigi legnagyobb dobása, rá se lehet ismerni a bank számaira

2026. április 30. 08:30 | Palkó István

Itt az Erste eddigi legnagyobb dobása, rá se lehet ismerni a bank számaira

879 millió eurós nyereséggel zárta az első negyedévet az Erste Csoport, ami 18%-kal magasabb az egy évvel korábbinál a csütörtökön reggel megjelent gyorsjelentés szerint. Az osztrák bankcsoport most konszolidálta a Santandertől 7 milliárd euróért megvásárolt lengyel leánybankot, és végrehajtotta a márkanévváltást is, így az új szerzemény Erste Bank Polskaként fut tovább. Az akvizíciónak is köszönhetően a csoport hitelállománya egy év alatt 25%-kal, betétállománya 28%-kal bővült, és az eredménytételek is nagyot változtak. A magyar leánybank viszont veszteséges lett, vélhetően az egész évre elszámolt extraprofitadó idei megugrása miatt.

Újra bankokat vesznek az osztrákok, egy magyar vásárló is a régiós lista élére került

2026. április 29. 11:34 | Palkó István

Újra bankokat vesznek az osztrákok, egy magyar vásárló is a régiós lista élére került

A Deloitte legfrissebb banki tanulmánya szerint a közép-kelet-európai régió bankszektora továbbra is erős fundamentumokkal rendelkezik: a tőkemegfelelés 21,5%-os átlagon áll, a nemteljesítő hitelek amúgy is alacsony aránya tovább csökkent, a tőzsdei értékeltség pedig 2008 óta nem látott, 1,4-1,6-os szintre emelkedett a könyv szerinti értékhez képest, amiben a magasabb kamatkörnyezetnek fontos szerepe van. A bankpiaci konszolidáció folytatódik, bár a tranzakciós aktivitás a 2021-es rekord után mérséklődött. A legaktívabb felvásárlók listáján az osztrák Raiffeisen és Erste, illetve a magyar MBH Bank is az élen szerepel. A Deloitte szakértői a társaság sajtótájékoztatóján kiemelték a blokklánc-technológia és a tokenizáció gyors térnyerését is, amely a befektetési szolgáltatásoktól az M&A-piacig alapjaiban formálhatja át a pénzügyi szektort.

Nem áll meg a Hungarikum Alkusz: további terjeszkedés jöhet Magyarországon és külföldön is

2026. április 28. 11:00 | Palkó István

Nem áll meg a Hungarikum Alkusz: további terjeszkedés jöhet Magyarországon és külföldön is

A magyar biztosítási piac fejlődéséhez át kell gondolni a biztosítók extraprofitadójának a kivezetését, és nemzetstratégiai lépéseket kell tenni a pénzügyi edukáció fejlesztésére – jelentette ki a Hungarikum Alkusz keddi sajtótájékoztatóján Keszthelyi Erik elnök-vezérigazgató. Az alkuszcsoport számos új együttműködést kötött az elmúlt hónapokban, és tavaly 12%-kal 35,4 milliárd forintra növelte árbevételét. A 9000 vállalati ügyféllel, közöttük 603 állami ügyféllel rendelkező cégcsoport nem kíván megállni: nyitott a további akvizíciókra a hazai és a nemzetközi színtéren is, és az állami ügyfelekkel kapcsolatos bizonytalanság dacára idén is két számjegyű bevételnövekedéssel terveznek.

Lakáshitelesek százezreiről dönt a Tisza-kormány: Magyar Péterék kezében a törlesztőrészletek sorsa

2026. április 28. 06:00 | Palkó István

Lakáshitelesek százezreiről dönt a Tisza-kormány: Magyar Péterék kezében a törlesztőrészletek sorsa

Akár 30-40 százalékkal is megugorhat a törlesztőrészlete egyes jelzáloghiteleknek, ha az új kormány véget vet az Orbán-kormány egyik ikonikus pénzügyi intézkedésének, a kamatstopnak. Egy ekkora törlesztőrészlet-emelkedés azonban egyáltalán nem lenne tipikus: a kamatstoposok többsége megúszná 10 százalék körüli vagy alatti, havi néhány ezer forintos tehernövekedéssel. Megkérdeztük az MNB-t, mennyi jelzáloghitel áll még a kamatstop alatt, és kiderült: darabszám szerint 216 ezer szerződésről, vagyis a meglévő jelzáloghitelek 26%-áról, állomány alapján pedig 848 milliárd forintnyi tartozásról, a jelzáloghitel-tartozások 11%-áról beszélünk.

Mi vár az MBH Bankra a kormányváltás után? - Megszólal a vezérigazgató

2026. április 27. 15:00 | Palkó István

Mi vár az MBH Bankra a kormányváltás után? - Megszólal a vezérigazgató

A piac pozitívan fogadja az új kormányt, és inkább lehetőséget lát a változásban, mint kockázatot, így mi is bizakodóak lehetünk - nyilatkozta a Portfolio-nak Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója. Sőt, a bankvezér szerint most jött el az ő idejük: a hármas bankfúzióból és az akvizíciókból származó szinergiákat az idei évtől tudják igazán kiaknázni. Az igazgatóság eredeti elképzelésével ellentétben nem fizet osztalékot a társaság, ezt az EU-források megindulásával és a hazai vállalati finanszírozás várható erősödésével magyarázza a bank. Az MBH állami vállalatokkal való kapcsolatáról, a nemzetközi terjeszkedési tervekről és az esetleges költségcsökkentési kényszerről is kérdeztük a bankvezért.

Soha többé kétharmadot? - Itt egy javaslat a választási rendszer arányosabbá tételére

2026. április 24. 17:00 | Palkó István

Soha többé kétharmadot? - Itt egy javaslat a választási rendszer arányosabbá tételére

Kétharmados győzelmével alkotmányos felhatalmazást kapott a Tisza Párt a választási jogszabályok megváltoztatására. Megakadályozhatja akár azt is, hogy a jövőben bármely politikai erő kizárólag a választási matematika miatt kétharmados többséget szerezzen, és ezzel visszaélve lebontsa a fékeket és ellensúlyokat. 1990 óta 10 választásból 6 esetben alakult ki kétharmados kormánytöbbség, holott egyetlen párt sem ért el soha 55% feletti listás arányt.  Egy arányosabb mandátumelosztás révén a kétharmados jogalkotás nem a hatalommal való visszaélés, hanem a valóban konszenzusos döntéshozatal terepe lehetne. Ha úgy döntenénk, hogy elmozdítjuk a választási rendszerünket az arányosság felé, akkor érdemes lehet megfontolni az alábbi javaslatot.

Itt az évezred eddigi legnagyobb lakásdrágulása Magyarországon!

2026. április 24. 09:17 | Palkó István

Itt az évezred eddigi legnagyobb lakásdrágulása Magyarországon!

Bár az MNB novemberi előrejelzésében szereplő +28,8% túlzásnak bizonyult, a végül kimutatott 23,5%-os adattal így is megdöntötte az évezred eddigi áremelkedési rekordját a magyar lakáspiac 2025-ben (amennyiben a negyedik negyedévi éves nominális, illetve bármely negyedév éves reál árváltozását nézzük). Budapesten mutatta ki a legnagyobb, 26,0%-os áremelkedést a jegybank, a községekben viszont „csak” 18,3%-kal drágultak a lakóingatlanok. Míg az év első felében az állampapír-kamateső, a második felében az Otthon Start volt a legfőbb keresletélénkítő tényező tavaly. Év végén a fővárosban lassult, vidéken viszont gyorsult az áremelkedés.

Hová jutottunk az Orbán-korszak alatt? 10 ábra arról, könnyebb vagy nehezebb lett-e lakást venni

2026. április 22. 17:00 | Palkó István

Hová jutottunk az Orbán-korszak alatt? 10 ábra arról, könnyebb vagy nehezebb lett-e lakást venni

Könnyebb ma saját erőből vagy hitelből lakáshoz jutni, mint 2010-ben, az Orbán-korszak kezdetén? Elsőre egyértelműnek tűnik a válasz, hiszen akkoriban pénzügyi válság sújtotta az országot, ahonnan csak javulhatott a helyzet – gondolnánk. Az Európa-rekorder magyar lakásdrágulás azonban keményen ellene dolgozott a reálbér-emelkedésnek, az alacsonyabb kamatoknak és az otthonteremtés segítő intézkedéseknek, így messze nem ilyen kedvező a helyzet. 10 ábrán mutatjuk most be, mennyivel lett könnyebb vagy nehezebb a lakáshoz jutás 16 év alatt annak, aki korlátozottan tud(ott) élni az állami lehetőségekkel.

Mi lesz a magyar cégekkel a kormányváltás után? Adnak hitelt a bankok?

2026. április 21. 16:10 | Palkó István

Mi lesz a magyar cégekkel a kormányváltás után? Adnak hitelt a bankok?

Tisztul az ég, de új felhők is gyűlnek a vállalati hitelpiac felett: bár a korábbi MNB-programok által is fűtött két számjegyű hiteldinamika a múlté, látszik már egy (most még törékeny) fordulat a piacon, és az EU-források reménybeli megindulása új lendületet ígér a hitelezés számára. Az eddig kormányközelinek számító cégeknél nőhetnek ugyanakkor a hitelkockázatok, márpedig ők jelentős részét adják a hitelpiacnak. Bemutatjuk a magyar vállalati hitelpiac legfontosabb számszerű trendjeit, a várható fejleményekről pedig a bankszakemberek mondják el véleményüket a Portfolio Hitelezés 2026 konferenciáján két hét múlva, érdemes regisztrálni.

A Tisza győzelme után azonnal szemet vetett Magyarországra: 10 ábra a bankról, amely nálunk terjeszkedne

2026. április 19. 17:00 | Palkó István

A Tisza győzelme után azonnal szemet vetett Magyarországra: 10 ábra a bankról, amely nálunk terjeszkedne

Nemcsak Magyar Péter és Donald Tusk kormánya igyekszik szoros kapcsolatot kiépíteni egymással, hanem a legnagyobb lengyel bank, a PKO BP is felfigyelt az új üzleti lehetőségekkel kecsegtető magyar piacra, és már fióktelep alapítását fontolgatja hazánkban. Bár a harmad részben állami tulajdonú PKO-t múltja és piacvezető mérete miatt gyakran „lengyel OTP”-ként is emlegetik idehaza, nemzetközi stratégiája valójában egészen más: míg az OTP egy „régiós birodalomépítő”, addig a PKO egy „hazai erődítmény” a magyarnál négyszer nagyobb belföldi piacán. Ennek megfelelően az expanziója is merőben eltér az OTP modelljétől. 10 ábrán mutatjuk be a bankot, összevetve az OTP-vel is, kitérve továbbá a magyarországi terjeszkedés várható mikéntjére.

Lakásfelújítók, figyelem: az ország egy részén leállítja a kormány a népszerű otthonfelújítási programot!

2026. április 15. 08:00 | Palkó István

Lakásfelújítók, figyelem: az ország egy részén leállítja a kormány a népszerű otthonfelújítási programot!

A keret kimerülése miatt Budapesten és hét fejlettebb vármegyében felfüggesztik az uniós forrású, 2007 előtt épült családi házakra igénybe vehető, 5+5 milliós energetikai otthonfelújítási program igénylését. Utoljára április 17-én, pénteken lehet benyújtani az igényeket az MFB Pontokon. A kistelepüléseken elérhető vidéki otthonfelújítási programot nem érinti a döntés, az jelen állás szerint június 30-áig igényelhető.

Átvették az uralmat a magyar fiatalok, egyre merészebb hitelfelvételekbe vág bele a lakosság

2026. április 14. 16:10 | Palkó István

Átvették az uralmat a magyar fiatalok, egyre merészebb hitelfelvételekbe vág bele a lakosság

Nemcsak a hitelek piaci volumenére, hanem a hitelek átlagösszegére és a lakásvásárlások finanszírozási arányára is jelentős hatással volt az Otthon Start Program. Az MNB friss statisztikái szerint néhány hónap leforgása alatt 60%-ról 70%-ra ugrott a lakáshitelek átlagos hitelfedezeti mutatója, vagyis a lakás forgalmi értékének arányában ekkora tartozást vállalnak már az új hitelfelvevők. Jelentősen emelkedett a legfiatalabbak aránya is a piacon, a 10-20% közötti önerős lakáshitelek aránya pedig a korábbi 3-4%-ról 17-19%-ra szökött fel.

Győzött a Tisza, mi lesz az Otthon Starttal vagy a különadókkal? – Itt a 15 legfontosabb teendő a bankszektorban

2026. április 14. 06:00 | Palkó István

Győzött a Tisza, mi lesz az Otthon Starttal vagy a különadókkal? – Itt a 15 legfontosabb teendő a bankszektorban

Eltörlik a fix 3%-os hiteleket? Kivezetik a jelzáloghitelek kamatstopját? Mi lesz a díjmentes készpénzfelvétellel vagy a banki digitalizációval? Visszatér a lakás-takarékpénztárak állami támogatása? Sokakat érdeklő pénzügyes kérdések záporoznak a kormányváltás körül, de ma még csak a gazdaságfilozófiai irány tűnik biztosnak. Mi most eggyel továbblépünk: egy 15 pontos, értelemszerűen szubjektív összeállítás következik arról, melyek a legsürgősebb és legfontosabb teendők a bankrendszerben, a hitelpiacon és az otthonteremtési támogatások területén. A Portfolio május 5-ei Hitelezés 2026 konferenciáján többről is részletesen szó lesz, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre.

Kormányt vált Magyarország, reagálnak a bankvezérek: megszólalt az OTP, a K&H és a Gránit vezérigazgatója

2026. április 13. 14:00 | Palkó István

Kormányt vált Magyarország, reagálnak a bankvezérek: megszólalt az OTP, a K&H és a Gránit vezérigazgatója

A különadók fokozatos kivezetését, a sikeres állami támogatási programok továbbvitelét, a makrogazdasági egyensúlyt és a növekedésösztönzést, valamint a digitalizáció folytatását remélik a bankvezérek az új kormánytól, amellett, hogy hitet tesznek a szektorszintű együttműködés mellett. Csányi Péter, az OTP Bank; Peter Roebben, a K&H Bank és Hegedüs Éva, a Gránit Bank első embere válaszolt kérdéseinkre. A Magyar Bankszövetség közleményt adott ki a témában.

2008 óta nem dolgoztak ilyen sokan a magyar bankoknál, pedig volt, ahonnan több százan távoztak tavaly

2026. április 10. 18:30 | Palkó István

2008 óta nem dolgoztak ilyen sokan a magyar bankoknál, pedig volt, ahonnan több százan távoztak tavaly

Fiókhálózatát az OTP Bank, létszámát az MBH Bank racionalizálta tavaly a legnagyobb mértékben – derül ki a Portfolio gyűjtéséből. Összességében a bankok fiókszáma kilenc év alatt lefeleződött, létszáma viszont mára 2008 óta nem látott szintre emelkedett. A kistelepülések folyamatban lévő ATM-telepítési programja miatt a legnagyobb százalékos emelkedést a bankautomaták darabszámában látjuk, amely több mint 500-zal bővült a bankszektorban egyetlen év leforgása alatt.

Így várja a magyar pénzügyi rendszer a választásokat: 10 ábra a bankok helyzetéről

2026. április 10. 16:20 | Palkó István

Így várja a magyar pénzügyi rendszer a választásokat: 10 ábra a bankok helyzetéről

Sorsdöntő lesz a vasárnapi választás a magyar bankok jövője szempontjából is, hiszen eldől, marad-e a jelenlegi, intenzív szabályozói jelenlétre, magas adóterhelésre és kamattámogatott hitelekre támaszkodó gazdaságpolitikai irányvonal, vagy valami új következik, amiről ma még keveset tudni. Most 10 ábrán mutatjuk be, milyen állapotban vág neki a következő (gazdaság)politikai ciklusnak a magyar bankrendszer.

Tarol a magyarok univerzális slágerhitele, fű nem nő mellette

2026. április 09. 06:00 | Palkó István

Tarol a magyarok univerzális slágerhitele, fű nem nő mellette

Az utóbbi időben szinte minden az állami kamattámogatású hitelekről, különösen az Otthon Start programról szólt a magyar hitelpiacon. Eközben azonban csendben megerősödött a lakossági hitelezés egy tisztán piaci alapon működő szegmense is, amely egyre több magyar hitelfelvevő számára kínál lehetőséget személyes céljai megvalósítására. Miután a kétezres években még a lakásfedezetes, devizaalapú, ezért alacsony kamatozású szabad felhasználású jelzáloghitelek domináltak, az az elmúlt évtizedben már a digitális robbanás által hajtott, fedezetlen, szintén univerzális felhasználású személyi kölcsönök váltak a fogyasztási hitelezés fő motorjává – teret hódítva más, sok esetben az ügyfelek élethelyzetéhez jobban igazodó hiteltípusoktól is. Külön szekcióban foglalkozunk a témával a Portfolio közelgő Hitelezés 2026 konferenciáján, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!

Van élet az Otthon Starton túl is, de milyen az? – Mutatjuk, mennyire jó hitelekkel csábítanak most a bankok

2026. április 05. 16:59 | Palkó István

Van élet az Otthon Starton túl is, de milyen az? – Mutatjuk, mennyire jó hitelekkel csábítanak most a bankok

Összegszerűen több mint 70%-os részesedéssel  uralja az Otthon Start Program a magyar lakáshitelpiacot, darabszám szerint viszont tízből négy hitelszerződést ma sem a program keretében kötnek meg a háztartások. Nem jogosultak rá, vagy az ingatlan túl drága, esetleg kiegészítésként piaci hitelt is igénybe kell venniük. Megnéztük ezért, mit ajánlanak most a bankok a piaci alapú lakáshitelek felvevőinek. Bár egyelőre nem drágítottak a hitelintézétek, a referenciahozamok sajnos inkább ebbe az irányba mutatnak.  A személyi kölcsönöket is megnéztük, ezeknél kedvezőbb a helyzet. A témával részletesen a Portfolio közelgő Hitelezés 2026 konferenciáján foglalkozunk, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!

Karácsony-hatás az Otthon Startnál, négy éve nem robbant ekkorát a magyarok számlaegyenlege

2026. április 01. 13:10 | Palkó István

Karácsony-hatás az Otthon Startnál, négy éve nem robbant ekkorát a magyarok számlaegyenlege

Másfélszer annyi hitelt vett fel a magyar lakosság idén év elején, mint egy évvel korábban. A tavaly szeptemberben elindult Otthon Start Program a december közepétől január közepéig kitartó „holt szezon” ellenére február végén már 958 milliárd forintnyi hitelfelvételnél járt, ami több mint 28 ezer szerződést jelenthet. A vállalati hitelezés szerényen muzsikált februárban, az igazán kiugró számokat pedig a lakossági bankbetéteknél látjuk: egyetlen hónap alatt 640 milliárd forinttal emelkedett a háztartások számlaegyenlege, aminél nagyobb bővülésre utoljára a 2022-es választások előtt volt példa. A hitelpiac aktualitásaival részletesebben a Portfolio május 5-ei Hitelezés 2026 konferenciáján foglalkozunk, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre.

Erre megy ki a játék az Otthon Starttal? - Nem az, aminek látszik a nagy magyar lakáshitel-robbanás

2026. március 31. 06:00 | Palkó István

Erre megy ki a játék az Otthon Starttal? - Nem az, aminek látszik a nagy magyar lakáshitel-robbanás

Utoljára 2003-ban volt ilyen kevés lakáshitele a magyaroknak; a hitelfelvételek száma elmarad az évezred átlagától, az új lakáshitelek volumene pedig még csökkent is nyolc év alatt. Őrültségnek hangzik, ugye? Pedig csak szemüveget váltottunk: a megszokott nominális számok helyett reálértéken vizsgáltuk a 2025-ös hitelpiaci folyamatokat. Éppen ez a nézőpont világít rá talán a legjobban, miért lenne már ideje a pozitív fordulatnak, amit sokan a hét hónapja futó Otthon Start Programtól várnak, de idő kell neki a bizonyításhoz. Szó lesz a témáról a Portfolio május 5-ei Hitelezés 2026 konferenciáján is, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility