• Megjelenítés
Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1547
Ha nem lenne elég a rezsiemelés: így olvad el a szemünk láttára a magyarok hitelképessége

Ha nem lenne elég a rezsiemelés: így olvad el a szemünk láttára a magyarok hitelképessége

A kata szigorítása és különösen a rezsiemelés csökkenteni fogja a hiteltörlesztésre rendelkezésre álló jövedelmeket, rontja az adósok adósságszolgálati képességét, az új hitelfelvevők pedig már csak emiatt is szigorodó banki feltételekkel nézhetnek szembe. Van azonban egy hosszabb ideje tartó folyamat is, ami miatt már most jóval kisebb a felvehető hitelösszeg, mint tavaly nyáron. Úgy elszálltak ugyanis a bankközi kamatok és a hozamok, hogy változatlan jövedelem mellett felére-kétharmadára esik a következő hónapokban a felvehető lakáshitel összege a tavalyihoz képest, és egyre többen ütköznek bele kisebb hitelösszeg mellett is a hitelezhetőség jogszabályi korlátaiba.

Lakáshitelek: hirtelen brutálisan megdrágult a kamatstop, sírás lehet a vége

Lakáshitelek: hirtelen brutálisan megdrágult a kamatstop, sírás lehet a vége

Mindössze 10 nap leforgása alatt több mint 3 százalékpontot emelkedett a BUBOR az MNB újabb kamatemelései miatt. Ilyen kamatszint mellett már nem 8% körüli, hanem 15% körüli hitelkamattól védi az adósokat a kamatstop, a bankok számára pedig már 140 milliárd forint körül jár az évesített költsége. Kivezetése egyre fájdalmasabb lenne: egy átlagos hitelnél már több mint 20 ezer forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést okozna.

10 dolog, amiben megváltoztatja az életünket a történelmi kamatemelés

10 dolog, amiben megváltoztatja az életünket a történelmi kamatemelés

Az MNB 2021 júniusa óta küzd kamatemeléssel az infláció ellen, de az irányadó kamaton még nem emelt akkorát, mint most csütörtökön, és az alapkamat sem ugrott azóta akkorát, mint ebben a két hétben. 0,6%-ról indultunk tavaly, jövő keddtől viszont várhatóan mindkettő 9,75%-on áll majd. Összegyűjtöttünk 10 fontos aspektust, amelyben a drasztikus kamatemelkedés hatással lehet az életünkre.

Átszakadt a gát a lakáshiteleknél, szabad az út a 10% feletti kamatok előtt

Átszakadt a gát a lakáshiteleknél, szabad az út a 10% feletti kamatok előtt

Az MNB csütörtöki kamatemelése lényegében eldöntötte, hogy rövid időn belül ismét beköszönt a kétszámjegyű lakáshitelkamatok kora Magyarországon a friss hitelfelvevők számára. Márpedig egy 12%-os, húszéves lakáshitelnek kétszer akkora lesz a törlesztőrészlete, mint egy ugyanolyan 3%-osé. Legutóbb 2012-ben, vagyis éppen egy évtizeddel ezelőtt alakultak 10% felett a kamatok, nem is volt nagy a kereslet akkor a lakáshitelekre. A banki átárazás azonban „szerencsére” lassú: ebben a pillanatban még „csak” 7,5-7,8% körüli piaci átlagkamattal lehet hitelkérelmet benyújtani a bankoknál a kamatkörnyezet által indokolt 9,7-10,5% helyett. A lakásárcsökkenés valószínűsége is alacsony, aki tehát lakást venne, annak nem éri meg várnia a hitelfelvétellel.

Zöldkötvénnyel állt elő az OTP, mit érdemes tudni róla?

Zöldkötvénnyel állt elő az OTP, mit érdemes tudni róla?

Stratégiai célkitűzés az OTP Banknál, hogy zöldhitel-állománya az idei év végére 230 milliárd forint legyen, és 2025 végére 1500 milliárd forintra növekedjen. A banknak nem célja, hogy ezt mind kötvénnyel finanszírozza, részben azonban igen: a jövő héten 5,5%-os hozam mellett eurós zöldkötvényeket fog kibocsátani, ami a régió egyik első, bank által kibocsátott zöldkötvénye lehet. Pókos Gergelyt, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezetői igazgatóját kérdeztük a fenntartható finanszírozási megoldás részleteiről.

Még nem ütött az igazság órája: hatalmas hitellázban ég a magyar lakosság

Még nem ütött az igazság órája: hatalmas hitellázban ég a magyar lakosság

Májusban először 6% fölé ugrott az új piaci lakáshitelek átlagkamata. A Zöld Otthon Programnak köszönhetően azonban még mindig tart a kitörő lendület a lakáshitelezésben: soha nem vettünk fel annyi lakáshitelt (154 milliárd forintot), mint az év ötödik hónapjában. Az MNB friss adatai szerint a személyi kölcsönöknél és a vállalati hiteleknél sem látható egyelőre visszaesés, pedig a piaci kamatok töretlenül nőnek. Egy átlagos lakossági forintbetétre még mindig csak 2,8%-ot fizettek a bankok, de feltehetően nem ezzel, hanem az infláció megtakarításokra gyakorolt negatív hatásával és az állami kifizetések elköltésével magyarázható az, hogy stagnálásba váltott a háztartási betétállomány bővülése.

Koronavírus Magyarországon: megérkezett a fordulat, szokatlan időben csap le a hatodik hullám?

Koronavírus Magyarországon: megérkezett a fordulat, szokatlan időben csap le a hatodik hullám?

Alacsony járványügyi készültség, hiányos adatközlés, jórészt hatását vesztett átoltottság, nemzetközileg már nagyon, itthon pedig egyre jobban romló járványügyi statisztikák: úgy tűnik, ilyen körülmények között néz elébe Magyarország a hatodik hullám érkezésének. A legszokatlanabb az lehet ebben, hogy nyáron, jó időben. A koronavírus-járványban eddig a hivatalosan megfertőzöttek 2,4 százaléka hunyt el, az omikron variánsnak viszont 1,1 százalékos volt eddig a halálozási rátája. Nem látni előre, hogy a régebben beadott oltások hatásosságának a csökkenése vagy az omikron BA.4 és a BA.5 alvariánsának az újkeletű terjedése veszélyesebbé teszi-e a hatodik hullámot az előzőnél.

Hungarikum a javából: meghosszabbítja a kormány a magyarok kedvenc kamatmentes hitelét?

Hungarikum a javából: meghosszabbítja a kormány a magyarok kedvenc kamatmentes hitelét?

A hatályos jogszabályok alapján korlátozott ideig, 2019 közepétől 2022 végéig igényelhetik a fiatal házaspárok a 0%-os kamatozású babaváró hitelt a bankoknál, eddig mintegy 200 ezer család vette igénybe. A jövő évi költségvetési terv fejezeti indoklása azonban arra utal: bár csökken a hitel népszerűsége, a babaváró hitel jövőre is velünk maradhat. Megnéztük, hogy alakul mostanság a babaváró hitelek piaca, és egy fontos jelenségre figyeltünk fel: ha 5 éven belül nem jön a baba, akkor a friss hitelfelvevőknek már 4 millió forintnál is nagyobb kamattámogatást kell visszafizetniük, tehát tényleg azoknak érdemes csak belevágniuk, akik már biztosak a gyermekvállalásban. Nekik viszont nagyon érdemes: havonta több tízezer forintban mérhető az előnye más hitelekhez képest.

Több százezer lakáshiteles könnyebbült meg egyszerre - A bankokat megkopasztja a kormány lépése

Több százezer lakáshiteles könnyebbült meg egyszerre - A bankokat megkopasztja a kormány lépése

A ma megjelent mérvadó BUBOR-adatok és a Portfolio számításai alapján havonta már 7,5 milliárd forintjába (vagyis hosszabb távon évi 90 milliárd forintjába) kerül a magyar bankszektornak a kormány által nemrég év végéig meghosszabbított kamatstop fenntartása. Egy átlagos jelzáloghitel törlesztőrészlete már a negyedével lenne magasabb, mint egy évvel ezelőtt, a kamatstop miatt azonban 100% helyett mindössze 15%-ban követték le a hitelek az elmúlt egy év kamatemelkedését.  Mivel a magasabb kamatkörnyezet jó darabig velünk maradhat, a kamatstop kivezetése egyre drágábbnak és fájdalmasabbnak ígérkezik.

Nagy átrendeződést indíthat be a pénzügyi szektorban az új különadó

Nagy átrendeződést indíthat be a pénzügyi szektorban az új különadó

Többszörös szorítóba kerültek a hazai követeléskezelők: a refinanszírozási kamatok emelkedése mellett az új különadó is jelentős terhet jelent, így különösen a kisebb szereplőknek nem fogja megérni, hogy továbbra is ezen a piacon tevékenykedjenek – véli a Portfolio-nak adott interjújában Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója. A szakember fokozatos növekedésre számít a bankok nem teljesítő hitelállományában, de hogy mikor és hol éri el a csúcsot, az attól is függ, meddig maradnak fenn a kormányzati intézkedések, leginkább a hitelmoratórium és a kamatstop. A bankok portfóliótisztítása mindenesetre gyorsabb lehet, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Év végéig velünk lesz a kamatstop, mindannyian bukunk rajta

Év végéig velünk lesz a kamatstop, mindannyian bukunk rajta

A piaci mechanizmusok attól tudnak jól, sőt a leghatékonyabban működni, hogy megbízható módon és hosszú távon igazíthatják hozzájuk a döntésüket azok, akik értik a működésüket. A kamatstop és a hitelmoratórium év végéig történő meghosszabbítása viszont azt üzeni, hogy a magyar hitelfelvevőknek és hitelezőknek nem érdemes érteniük a hitelpiaci mechanizmusok működését, és rábízniuk sem érdemes magukat ezekre, mert ezeket valaki fentről bármikor felfüggesztheti.

Kritikus ponthoz érkezett a lakossági hitelpiac, változtatni kell (Interjú)

Kritikus ponthoz érkezett a lakossági hitelpiac, változtatni kell (Interjú)

Nem jó úton halad a jutalékstruktúra evolúciója a magyar lakossági hitelpiacon, többek között ezért is érett meg az idő a hitelközvetítői szakma erősebb érdekképviseletére, tevékenységének láthatóbbá tétételére – vélik a nemrég megalakult Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetségének vezetői. Fülöp Krisztián elnökkel és Sándorfi Balázs elnökségi taggal a pénzügyi közvetítői szektor bemutatása mellett arról is beszélgettünk, vajon ki fog a második félévben 10% feletti kamattal lakáshitelt felvenni.

Sorsdöntő lépésre készül a kormány, lakáshitelesek százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva, mi jön most

Sorsdöntő lépésre készül a kormány, lakáshitelesek százezrei figyelik lélegzet-visszafojtva, mi jön most

Jelen állás szerint június 30-áig tart a kamatstop, amely 330 ezer jelzáloghiteles háztartást védett az első félévben. Kivezetésével átlagosan ötödével ugranának meg a törlesztőrészletek, ha viszont fennmarad, idén akár 100 milliárd forintjába is kerülhet a bankoknak. Bonyolítja a helyzetet, hogy időközben a fix kamatozású hiteleket is fenyegeti a kamatkockázat: 133 ezer ilyen adósnak is kamatperiódust vált a hitele valamikor 2021 és 2023 közepe között. A kormány akár napokon belül dönthet a kamatstop sorsáról, többféle javaslatot fontolóra vehet.

Éppen akkor érkezett meg minden idők legnagyobb adója, amikor inkább elismerést vártunk volna el (Interjú)

Éppen akkor érkezett meg minden idők legnagyobb adója, amikor inkább elismerést vártunk volna el (Interjú)

Frusztráltan vették tudomásul a magyar bankok a kormánytól kapott 250+50 milliárd forintos új adóterhüket, amely szerintük ellehetetleníti a piac további fejlődését. Mégsem merülnek önsajnálatba: kétféle, jelentős banki áldozatvállalást tartalmazó javaslattal is megkereste a Magyar Bankszövetség a kormányt a kamatstop jövőjét illetően. Jelasity Radovánt, a szervezet elnökét az Erste Bank elnök-vezérigazgatói minőségében is kérdeztük: a bank célja az, hogy az OTP és a Bankholding után mielőbb a piac harmadik legnagyobb szereplője legyen. Interjú.

Őrületes drágulás a lakáshiteleknél: hatalmasat ugrottak a törlesztőrészletek egy év alatt

Őrületes drágulás a lakáshiteleknél: hatalmasat ugrottak a törlesztőrészletek egy év alatt

Az egy évvel ezelőtti 3,4-3,8 százalékról 7,3-7,5 százalékra emelkedett mára az újonnan felvehető lakáshitelek átlagkamata a banki ajánlatokban. A kamatemelkedésnek nincs vége: a Portfolio számításai szerint a bankközi kamatlábak már 8,0-8,5 százalék közötti átlagkamatokat indokolnának, az évezred ma közzétett legmagasabb inflációs adata pedig további emelkedést valószínűsít. 30-40 százalékkal magasabb törlesztőrészlettel szembesülnek a friss érdeklődők a tavaly ilyenkor hitelt felvevőkhöz képest, hamarosan azonban 50 százalék fölé mehet az éves emelkedés.

Horrorisztikus adót kaptak a nyakukba a biztosítók, biztosítások sora tűnhet el

Horrorisztikus adót kaptak a nyakukba a biztosítók, biztosítások sora tűnhet el

Egyes biztosítóknak a tavalyi nyereségük két-háromszorosára rúgó pótadót kell befizetniük idén és jövőre is – mutatják a Portfolio számításai. Méretéhez képest az Uniqa és az Union rosszul, a CIG Pannónia viszonylag jól járhat a sávos kialakítású pótadóval. Ha változatlan marad a szombat este kihirdetett rendelet, akkor eltűnik egyes biztosítások profittartalma, így például az egyszeri díjas életbiztosításokat nem éri meg tovább értékesíteniük a biztosítóknak. Az ügyfelekre való továbbhárítás lehetősége korlátozott, jórészt az újonnan kötött szerződések árazására lesz hatással.

Szorul a hurok, fordul a kocka magyar biztosítóknál

Szorul a hurok, fordul a kocka magyar biztosítóknál

A koronavírus-járvány éveiben még az életbiztosítások voltak a magyar biztosítási piac motorjai, most ez megfordult: a nem-életbiztosítások díjbevétele 11,0%-kal nőtt az életbiztosítások 8,2%-ával szemben az első negyedévben. A számok mögé tekintve azonban „csak” az egyszeri díjas termékek visszaesése magyarázza ezt a változást, a rendszeres díjasok életbiztosítások továbbra is szárnyalnak, ahogy az elmúlt negyedévekben is láttuk. Az infláció felett nem sokkal, 9,8%-kal növekedett összességében a szektor teljes díjbevétele az egy évvel korábbihoz képest, a biztosítók profitabilitása pedig csökkent már az új különadó bevezetése előtt. A tervezett különadó  7-8 hónapnyi profitot szívhat ki egy év alatt a szektorból.

Még le se csapott rájuk a kormány különadója, máris eltűnt a bankok nyeresége

Még le se csapott rájuk a kormány különadója, máris eltűnt a bankok nyeresége

„A jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt” – közölte pénteken délelőtt a Magyar Bankszövetség, kifejtve ellenkezését a kormány különadóterveivel szemben. Mivel az MNB éppen ma tette közzé a bankszektor első negyedéves statisztikáit, gyorsan leellenőrizhettük az állítás igazságtartalmát: valóban eltűnt-e a bankok profitja. Ha ügyesen nézzük a számokat, a bankszövetségnek igaza van. Az eredményromlás tetemes része egyetlen nagybank céltartalékaihoz kötődik.

Profitgyárosok a magyar biztosítási piacon: nekik fájhat a legjobban az új különadó

Profitgyárosok a magyar biztosítási piacon: nekik fájhat a legjobban az új különadó

Négy nagy biztosító hozta tavaly a magyar biztosítási szektor 80 milliárdos nyereségének a háromnegyedét, miközben a díjbevételek felét érték el. Az Allianz, az Aegon, a Groupama és a Generali összesen 65 milliárd osztalékot fizet ki idén a részvényeseinek, a szektorszinten 50 milliárd forintosra tervezett új biztosítói különadó miatt azonban ez aligha fog megismétlődni jövőre. Amennyiben a biztosítói különadó az eddigihez hasonlóan csak a nem-életbiztosítási díjbevételeket terheli majd, akkor annak éppen a legnagyobb nyereséget termelő biztosítók lehetnek a legnagyobb elszenvedői.

Itt a friss banki rangsor: lát valaki extraprofitot?

Itt a friss banki rangsor: lát valaki extraprofitot?

Alig 10 százalék volt tavaly a magyar bankszektor belföldi tőkearányos megtérülése, ami éppen hogy megfelel a nemzetközileg elfogadható benchmarknak, és nem éri e a járvány előtt szintet. A mára közzétett éves beszámolók alapján röviden összefoglaljuk, mit mutatnak az egyes nagybankok tavalyi számai.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a friss inflációs adat! Újra gyorsult az áremelkedés Magyarországon
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility