Nagyon érdekes tendenciák rajzolódnak ki az Eurostat friss adataiból a magyarországi régiók különféle gazdasági mutatóiról, hiszen Pest megye, illetve Közép-Dunántúl több szempontból is belendült, míg például Nyugat-Dunántúl a szenvedés jeleit mutatja. Ebben többek között annak is lehet szerepe, hogy az utóbbi években kevésbé jeleskedett Nyugat-Dunántúl a nagyberuházások odavonzásában a nagyon alacsony munkanélküliségi ráta mellett.
Továbbra is beruházás- és exportvezérelt lesz a magyar gazdaság növekedése, de ennek finanszírozási szerkezete megváltozik, mert az EU-pénzek mellett a külföldi működőtőke-beruházásoknak még nagyobb lesz a szerepe, akárcsak az állami beruházásösztönzésnek – jelezte az MVM mai energetikai konferenciáján tartott előadásában Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter azt is elárulta, hogy a kormány várhatóan a jövő heti ülésén dönt majd a minap elindított 700 milliárd forintos Baross Gábor Újraiparosítási Program jelentős kibővítéséről, amely egy hárompilléres tőkeprogramban ölt majd testet és az a célja, hogy az Egyesült Államok által indukált beruházási-támogatási versennyel fel tudjuk venni a versenyt, illetve az Ázsia felőli átrendeződésekre gyorsan tudjon reagálni a kormány. A konferencia első előadásában Lantos Csaba energiaügyi miniszter fontos energetikai bejelentéseket tett, amelyeket ebben a cikkben írtunk meg.
Egész évben nem fog emelkedni se az áram, se a gáz, se a távhő rezsicsökkentett lakossági ára, és a rendszerhasználati díj se emelkedik idén – jelentette be az MVM energetikai konferenciájának nyitó előadásában Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter hozzátette: az átlagfogyasztási korlát feletti lakossági piaci ár egyelőre április 30-ig változatlan marad. A miniszter az előadásában megerősítette azt a minapi jelzést, hogy három CCGT gázerőművet fog megépíteni a kormány 2028-ig, egyet a Mátrai Erőmű mellett, kettőt pedig Tiszaújvárosban. A rezsiárakkal kapcsolatos kormányzati bejelentés éppen azután hangzott el, hogy egy friss tanulmány alapján meglepő adatokat írtunk meg a rezsicsökkentési rendszer kapcsán.
A magyar háztartások 21%-a mind a gáz-, mind az áramfogyasztás terén túllépte az átlagfogyasztásként meghúzott határt a rezsiemelés előtti egy évben, további 6,8%-a csak a gázból, 33,6%-a pedig csak az áramból lógott túl azon, így elméletileg akár a háztartások 61,5%-át is kedvezőtlenül érintették volna a tavaly nyáron bevezetett új rezsiszabályok – derült ki a KSH legfrissebb Statisztikai Szemléjében megjelent tanulmányból. A valóság azonban ettől kedvezőbb lett, igaz ez inkább az időjárásnak, mint a spórolásnak köszönhető. Éppen ez, illetve a lakások állaga és a vezetékes gáz magas elterjedtsége okozhat fejtörést a döntéshozóknak. Az is fontos, hogy az átlagfogyasztási határ 120%-ánál többet fogyasztó háztartások aránya az ország rengeteg településén akár egyharmados is lehet, és közülük 271 ezer olyan háztartás van, amelyekben csak 60 éves vagy annál idősebb személy él. Különösen érdekes az is, hogy Budapest agglomerációjában, illetve Tatabánya, Győr és Miskolc környékén látványosan magas az egy főre jutó lakossági gázfogyasztás, így a szerzők azt javasolják a döntéshozóknak, hogy nem lehet országosan egységes rezsiszabályokat hozni, illetve a fogyasztáscsökkentést célzó beavatkozásokat tenni, hanem térben koncentrált lépésekre, és az energiatudatosság erősítésére lenne szükség.
Az ársapka pénzügyi eredményeket befolyásoló negatív hatása ellenére is folytatja a beruházásokat hazánkban a Shell Hungary, az energiaipari nagyvállalatnál biztosítottnak látják a magyarországi tevékenység folytatását, illetve a korábban elindított széleskörű terveket is végre tervezik hajtani, többek között bővítik töltőállomás-hálózatukat és újabb elektromos töltőpontokat telepítenek. Emellett a forgalmukban az üzemanyagok mellett kínált Shell Café márka és termékei is egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be, tudhattuk meg Vecsey Saroltától, a Shell Hungary Mobilitási Üzletágának Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatójától, aki az ársapka kivezetését követő piaci folyamatokról és 2023-ra vonatkozó tervekről beszélt lapunknak.
Az elmúlt napok jelentős forinterősödése és zlotygyengülése oda vezetett, hogy 2021 végétől nézve már jobb teljesítményt mutat a forint az euróval szemben, mint lengyel versenytársa, így tehát tényleg figyelemre méltó az, amit a forint produkál. Megnéztük hát, hogy most mi üzennek a különféle technikai elemzési megközelítések arra a kérdésre, hogy meddig erősödhet még a forint.
Az uniós klímavédelmi célok teljesítése érdekében az elektromos autóértékesítések jelentősen nőni fognak a következő években, azokhoz pedig nélkülözhetetlenek az akkumulátorok, „így évtizedekre bebiztosítjuk a magyar járműipar fejlődését és a nemzetgazdaságban betöltött szerepét” a nagy akkumulátor gyárak ide vonzásával – mutatott rá a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Joó István. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója egyúttal azt a kormányzati elvárást is megfogalmazta, hogy „a beruházások a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósuljanak meg”. Elárulta, hogy a dühös lakossági reakciók mellett sem érzékelte a debreceni CATL gyár kínai tulajdonosánál az elbizonytalanodást; és úgy látja: „a kínai beruházó elkötelezett, hogy a magyar törvényeket minden szempontból betartsa.” Joó István meglátása szerint egyelőre nincs hatása a magyar befektetésösztönzési eredményekre a geopolitikai blokkosodás veszélyeinek, illetve az uniós jogállamisági vitáknak sem. A vezérigazgató a lapunknak adott interjúban jelentette be az egyedi kormánydöntési rendszer (EKD) átalakítását és részleteit, így például azt, hogy az eddigi 25% helyett a beruházási volumen 50%-áig lesznek elszámolhatók a megújuló energia termeléséhez kapcsolódó költségek. A növekvő országos villamos energia igények kapcsán rámutatott: ez a lépés "arról szól, hogy akik a saját energiaellátásuk érdekében szeretnének valamilyen kapacitást létrehozni, azt tudjuk támogatni."
A novemberi 242 forintról decemberben 212 forintra, aztán januárban 202 forintra csökkent tovább egy köbméter lakossági vezetékes gáz átlagos ára a KSH friss kalkulációi szerint, ami picit megint lehúzta a januári inflációs adatot - derült ki a ma közzétett statisztikákból. Ez azonban nem a rezsiszabályok változásából ered, hanem abból, hogy az enyhébb idő és a tudatos spórolás miatt több háztartás maradt az átlagfogyasztási korlát alatt, így a háztartások körében becsült átlagos bekerülési ár lejjebb csúszott. Ugyanígy az általános és a vezérelt áram kimutatott ára is csökkent picit decemberről januárra a változatlan rezsiszabályok mellett is, miközben kellemetlen fejleményként a tűzifa ára és a gázpalack csere díja még tovább emelkedett országos átlagban.
Mintegy 900 állami, önkormányzati és egyházi intézmény lélegezhet fel, ugyanis kedd este sikerült az elmúlt egy év egyik legalacsonyabb ára mellett fixálni nekik a földgáz beszerzést a gáztőzsdéken, így márciustól szeptemberig a Portfolio számításai szerint 245 forint körül juthatnak majd hozzá a földgáz egy köbméteréért.
A lakossági napelemes pályázatban „szükséges új pályázati kört nyitni”, de előtte még módosítja a kormány a pályázat keretösszegét, és felülvizsgálja a fajlagos költségeket is, közben pedig radikálisan egyszerűsíti a pályázati elszámolást, és éppen ezért nem működik ez a benyújtási felület – tudta meg a Portfolio az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztályától. Mindez azt jelenti, hogy aki lemaradt a pályázat első köréről, vagy valamiért nem nyert, a megváltozott rezsicsökkentési szabályok mellett újra lehetőséget kap a villanyszámlája csökkentésére, illetve az ingatlana átfogó energiahatékonysági korszerűsítésére. A pályázat második körének időzítése egyelőre nem ismert, de a minisztériumi válasz arra utal, hogy ez valamikor tavasszal lehet reális, addigra ugyanis már a 2022-es szja-bevallási adatok is meg lesznek, így meg lehet húzni az új jövedelmi határt is, ami alatt egyáltalán pályázni lehet.
Igencsak megrángatták az e heti kamatdöntések és makroadatok a világ legfontosabb devizapárját, az euró/dollár árfolyamát, és rajta keresztül a forintét is, ami egyúttal fontos technikai jeleket is rajzolt a grafikonokra. Megnéztük tehát, hogy most mit üzen a technikai elemzés azt követően, hogy a forint az euróval szemben az elmúlt négy hónapban mintegy 50, a dollárral szemben pedig 100 egységet szárnyalt.
Lényeges pontokon tervezi módosítani a kormány a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználási szabályrendszerét, lényegében az egyedi kormánydöntéssel (ekd) adott támogatások kereteit, így például több pénzt tervez adni az energiatermelési kapacitások megerősítésére, hogy az energiaválság kihívásaira, illetve a betelepülő cégek növekvő energiaigényére jobb válaszokat tudjon adni – rajzolódik ki a kormány társadalmi egyeztetésre kirakott jogszabálymódosítási tervéből.
Folyamatban van annak a tavaly ősztől hatályos szabálynak a felülvizsgálata, amely megtiltotta a lakossági napelemes rendszereknek a fel nem használt villamos energia hálózati betáplálását, és a témával az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs is foglalkozik a következő ülésén – jelezte az Energiaügyi Minisztérium a Világgazdaságnak. A fejlemény egyáltalán nem meglepő, hiszen a tavaly november végén elfogadott magyar helyreállítási terv részletesen lefektette, hogy a regionális szemléletű felülvizsgálatot legalább hathavonta el kell végezni. Emellett minap a tárca államtitkára is jelezte a folyamatos felülvizsgálatot, ahogy azt is, hogy idő kell, míg a szükséges hálózatfejlesztések lezajlanak és csak utána lehetséges országos szinten a korlátozás feloldása. A témában, ahogy a bruttó elszámolás bevezetésének kérdésében is, van egy fontos március végi határidő, így tehát nemsokára tisztulhat a kép.
Példátlan átalakulás zajlott le a szemünk előtt, hiszen az orosz-ukrán háború előtt az Európai Unió gázimportjának 45-50%-a Oroszországból jött, de ez idén januárra 8% körülre zuhant a Portfolio kalkulációi szerint, azaz a súlyos függőségi helyzet után szinte pillanatok alatt levált a közösség az orosz gázról. Ez egyúttal drasztikusan csökkentette az oroszok zsarolási potenciálját is a háborúban és az uniós szankciós döntésekben, igaz nem minden tagállamban megy ilyen gyorsan az orosz leválás. Az egyik utolsó érdemi orosz gázvásárlónak Magyarország számít, ahol az éves fogyasztás mintegy harmadát még mindig a hosszú távú orosz szerződésből fedezhetjük.
Az elmúlt napokban Budapesten tartott szakértői egyeztetéseken egyáltalán nem került szóba a helyreállítási terv közlekedési komponense, az csak a következő hetekbeli videókonferenciás tárgyalásokon lesz téma, és meglepő lenne, ha a magyar kormány le akarná húzni az elővárosi HÉV-vonalak felújítási projektét a listáról, hiszen azt már Brüsszelben is jóváhagyták, ráadásul az új HÉV-kocsik beszerzését nem is ebből a pénzből finanszíroznák, ezért azokra nem is vonatkozik a 2026 nyári befejezési határidő – jelezte a Portfolio-nak a tárgyalásokra rálátó európai bizottsági forrás a Népszava cikkére reagálva.
Miután kedden az MNB váratlan döntésére fontos technikai szinteket tört át a forint és új 7-8 hónapos csúcsra ért az euróval és a dollárral szemben, megnéztük, hogy mit üzennek most a grafikonok technikai elemzői szemmel.
Mivel összejött a minimálisan szükséges öt darab árinformáció, így csütörtökön sikerült első alkalommal közzé tennie az illetékes uniós ügynökségnek azt, hogy mennyi az észak-nyugat-európai árbecslés a cseppfolyósított gázszállításokra (LNG). Az eső ilyen árbecslés 56,77 euró/MWh lett, bő 4 euróval alacsonyabb, mint a tegnapi napra érvényes TTF másnapi gázár (61,15 euró).
Azért csökkent decemberben a lakossági földgáz átlagára az inflációs statisztikában, mert a számításokhoz az Energiahivatal októberi lakossági gázfogyasztási adatait használtuk fel, amely komoly fogyasztáscsökkenést mutatott – gyakorlatilag ezt a választ küldte a Portfolio kérdésére a Központi Statisztikai Hivatal, amelyben a furcsa decemberi gázárár csökkenés módszertani hátterét firtattuk. Mindez azt jelenti, hogy a durva novemberi és decemberi lakossági gázfogyasztás csökkenés a januári és a februári inflációs adatokat szintén lehúzhatja majd egy picit.
Az előző napok 32,5 millió köbméter körüli mennyiségéről ma 25,1 millió köbméterre zuhan tovább az oroszok ukrajnai gáztranzitja a Gazprom jelzése szerint, így ez az elmúlt évek közel legalacsonyabb mennyiségét jelenti. A Kreml szerint az ügynek pusztán kereskedelmi háttere van, egy nyugati gázkereskedő a Reutersnek ezt annyiban egészítette ki, hogy az orosz céggel szembeni nyugati bizalom megrendülése is szerepet játszik az enyhe időjárás és a tárolók magas töltöttsége mellett. Közben megszólalt Alexander Novak orosz energiaügyi miniszter az Északi Áramlat 1 és 2 sérülésével kapcsolatos vizsgálatról is.
Drasztikus országos gázfogyasztás csökkenési adatot közölt a tavalyi évre az Energiaügyi Minisztérium, de a részletes adatokat megnézve az is kiderült, hogy fogyasztási mérettől függetlenül mindenkinél komoly mínuszokat látunk, azaz ha úgy tetszik: az ország apraja-nagyja spórolt a gázzal. Ebben persze a lakossági és céges rezsiemelés, a szokatlanul enyhe időjárás és a szigorú kormányzati takarékossági intézkedések egyaránt szerepet játszottak.
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
A mai fiúk tényleg cukik (they are so cute!), minden érdekli őket, de valójában semmi se. Legkevésbé, hogy feleségük... 
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így kerüld el a leggyakoribb hitel-elutasításokat - legális kiskapuk banki...
A kérdés és a blog témája alapján úgy tűnhet, hogy a válasz egyértelműen nem lesz. Meglepú módon jobb a helyzet...
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
