A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy sok cég nem tudott élni az idén januártól elérhető, rezsicsökkentett áramvásárlás lehetőségével, azaz benne ragadhatott a versenypiaci szolgáltatási szerződésében, és így jóval magasabb áron volt kénytelen áramot vételezni. Az adatok azt is mutatják, hogy januárban is csaknem 200 milliárd forintos volt a versenyszektor villanyszámlája, több, mint duplája az egy évvel korábbinak.
Magyarországon nyit irodát az iBanFirst pénzügyi szolgáltató. Az elmúlt években folyamatos terjeszkedéssel növekvő, brüsszeli székhelyű fintechcég egy úgynevezett idegen devizás tranzakciókra szakosodott pénzügyi szolgáltató, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy vállalkozásoknak segít devizaügyleteik lebonyolításában azzal, hogy a devizaárfolyam ingadozással szemben stratégiát épít az ügyfeleivel közösen. A Portfolio Johan Gabrielst, az iBanFirst regionális ügyvezető igazgatóját kérdezte a részletekről.
Szerkezet-átalakítása részeként egyetlen divízióba vonja össze az összes olaszországi vállalati ügyfele kiszolgálását az UniCredit Group – írja a Reuters.
A magyar vállalati szektor havi villanyszámlája a tavaly nyári 90 milliárd forint körülről decemberre 200 milliárd forintra ugrott és az energiaárak elszállásának utolsó néhány havi begyűrűzése már oda vezetett, hogy 2021-ben éves alapon 45%-kal ugrott meg a szektor villamosenergia költsége – derült ki az Energiahivatal friss éves adataiból készített Portfolio-összesítésből. Mivel januárban és februárban is nagyon magasan maradtak a tőzsdei gáz- és áramárak, így a durva vállalati költségsokk elhúzódni látszik és ez már bizonyára szerepet játszott a váratlanul magas januári fogyasztói inflációs adatban is. Az idei év egyik nagy kérdése, hogy a költségsokk fogyasztók felé (részleges) áthárítása mellett minden vállalati szereplő bírni fogja-e ezt az új piaci helyzetet komolyabb működési zavarok, illetve csődesemény nélkül.
Tavasszal folytatódik a Design Terminal tavaszi Mentorprogramja. A jelentkező vállalkozások többek között termék-, és üzletfejlesztésben, kommunikációban, értékesítésben, pénzügyi tervezésben fejlődhetnek, hazai és nemzetközi mentorok közreműködésével, személyre szabott mentorálás során.
MENTOR című rádióműsorával segíti stratégiai terveik újrahangolásában a kis- és középvállalkozásokat a Trend FM. A magyar rádiózás történetében egyedülálló formátumú gazdasági reality 2022. április 5-én már a kilencedik évaddal jelentkezik. Még a stabil háttérrel rendelkező cégeket is váratlan kihívások elé állították az elmúlt évek. Most különösen fontosak az olyan hívószavak, mint a vállalati stratégia, üzleti tervezés, kockázatmenedzsment, kríziskommunikáció, tudásfejlesztés vagy épp a márkaépítés. Hatékony megoldásokat kínál ebben az évben is MENTOR című műsorával a Trend FM.
Miközben egyre nehezebben és egyre magasabb kamatok mellett jutnak piaci hitelhez a magyar vállalkozások, a Széchenyi Kártya hiteltermékei továbbra is kedvező, sok esetben 0 százalék közeli kamattal érhetők el a legkisebb cégek számára is az állami kamattámogatásnak köszönhetően. A vállalkozók és a programot koordináló KAVOSZ javaslataira folyamatosan finomhangolják a programot, volt tehát miről beszélgetni Krisán László vezérigazgatóval, akit az autólízinget érintő szigorításokról és a kezdő vállalkozások számára ősztől elérhető mikrohitel első tapasztalatairól is kérdeztünk.
Egyöntetű módon kétszámjegyű mértékben gyarapodott a magyar bankok lakossági és vállalati hitel- és betétállománya 2021-ben, legyűrve a koronavírus-járvány szinte összes negatív hatását. Az MNB ma közzétett éves statisztikái szerint csaknem másfélszer annyi lakáshitelt vettünk fel, mint 2019-ben, a lakáshitelezés volt tehát a bővülés legerősebb motorja, de a vállalatoknál is fennmaradt a lendület év végéig. 2022 legnagyobb kérdése az lesz, hogy a most már egyértelműen érvényesülő magasabb kamatkörnyezet mekkora lassulást vagy visszaesést hoz a hitelpiacon.
Ritkán tapasztalható olyan forrásbőség a magyar gazdaságban, mint a koronavírus-járvány utáni kilábalás időszakában. A hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozásoknak többfajta kedvezményes hitel, illetve pályázati megoldás áll a rendelkezésére állami és uniós forrásokból, a kormány ugyanis már a járványt megelőzően is a kis- és közepes vállalkozásokat állította a hazai gazdaságpolitika fókuszába, most pedig rajtuk keresztül célozza a magyar gazdaság újraindítását. A megfelelő finanszírozási tervvel párosítva minden eddiginél könnyebben valósíthatóak meg a beruházási, technológiafejlesztési vagy akár a generációváltási célok. Mindez a magyar gazdaság egésze szempontjából stratégiai fontosságú, ugyanis a magyar tulajdonú kkv-szektor adja a hazai gazdaság és foglalkoztatás gerincét. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, hogy a növekedésre voksoló vállalkozásoknak milyen lehetőségeik vannak terveik megvalósításához és hogy ehhez milyen plusz olajozó eszközt használhatnak fel, ha azt akarják, hogy a bővülésnek ne legyen akadálya az önrész hiánya.
Ma újranyílt az uniós technológiaváltó pályázati program, amely legalább 24 órán keresztül lesz nyitva és leghamarabb akkor lehet felfüggeszteni 24 óra elteltével, ha az első körre allokált 80 milliárdos keretösszeget legalább 30%-kal túligénylik – jelentette be a fejleményt György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.
A magyar gazdaságba számos csatornán keresztül gyűrűznek be az elszálló gáz-, áram- és üzemanyagárak. Ezek közül ötöt már eltömített a kormány az infláció leszorítása, illetve a működés-fogyasztás megvédése érdekében, de sok olyan csatorna maradt még, amelyeken keresztül hat a drágulás, illetve rontja a finanszírozási és beruházási teljesítőképességet.
A hatodikról az ötödik helyre jön fel az Erste Bank a magyar vállalatfinanszírozási piacon azzal, hogy megvásárolja a magyar Commerzbankot, sőt, a tervezettnél egy évvel előbb érheti el a negyedik helyet. Szabados Richárd vállalati üzletágvezető nyilatkozott nekünk a tranzakció részleteiről, a vásárló fél céljairól és a vállalatfinanszírozási piac legforróbb aktualitásairól.
2021-ben több mint egy tucat olyan érdekes uniós pályázat nyílt meg Magyarországon, amely a vállalkozások széles körét megmozgatta, hiszen több mint 12500 cég adott be támogatási kérelmet és az ipari vállalkozások számára megpályázható összeg elképesztően magas, bő 700 milliárd forint volt – mutat rá év végi összesítésében a Via Credit ügyvezető igazgatója. Mivel a 2014-2020-as ciklus pályázatai mellett már meghirdettek néhány olyat is, ami a 2021-2027-es időszakhoz tartozik, ezért Papadimitropulosz Alex úgy fogalmaz, hogy pályázati cunami söpört végig idén a vállalati szektoron, akinek várakozásai szerint lesz még 2022-ben is egy hasonlóan izgalmas hulláma, de utána alábbhagy a pályázati dömping.
„A magyar vállalkozásokat segítő pályázatok az év végén sem állhatnak meg: 100 milliárd forintos keretösszegű pályázat meghirdetéséről döntöttünk a kis- és középvállalkozásoknak. Ebből a cégek fejleszthetik technológiájukat, termelékenységüket, és növelhetik a versenyképességüket” – jelentette be hétfő reggeli Facebook-videójában Varga Mihály. Bár a videóból nem derült ki, de ez a GINOP Plusz-1.2.3-21 kódszámú felhívás, amelynek részletei meg is jelentek hétfő reggel a hivatalos pályázati oldalon.
Nincs egyelőre tolongás az olcsóbb, egyetemes szolgáltatás keretében történő áramvásárlási lehetőség iránt se az E.ON-nál, se az MVM-nél – rajzolódik ki a Népszava cikkéből azután, hogy január 1-től június végéig él a kkv-k elvileg 33 ezer fős körét megcélzó lehetőség.
Az utóbbi időszakban kialakult bizonytalanságok hatására is jelentősen felértékelődött a vállalati ügyfelek szemében a banki kapcsolattartás. A cégek azonban már nemcsak az egyszerű ügyintézést, hanem a közös gondolkodást, a komplex problémákba bevonódást is igénylik a bankoktól. Jakab Ákost, a Raiffeisen Bank vállalati és befektetési banki üzletágvezetőjét a jövő kihívásairól is kérdeztük.
Ritkán tapasztalható olyan forrásbőség a magyar gazdaságban, mint a koronavírus-járvány utáni kilábalás időszakában. A hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozásoknak többfajta kedvezményes hitel, illetve pályázati megoldás áll a rendelkezésére állami és uniós forrásokból, a kormány ugyanis már a járványt megelőzően is a kis- és közepes vállalkozásokat állította a hazai gazdaságpolitika fókuszába, most pedig rajtuk keresztül célozza a magyar gazdaság újraindítását. A megfelelő finanszírozási tervvel párosítva minden eddiginél könnyebben valósíthatóak meg a beruházási, technológiafejlesztési vagy akár a generációváltási célok. Mindez a magyar gazdaság egésze szempontjából stratégiai fontosságú, ugyanis a magyar tulajdonú kkv-szektor adja a hazai gazdaság és foglalkoztatás gerincét. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, hogy a növekedésre voksoló vállalkozásoknak milyen lehetőségeik vannak terveik megvalósításához és hogy ehhez milyen plusz olajozó eszközt használhatnak fel, ha azt akarják, hogy a bővülésnek ne legyen akadálya az önrész hiánya.
Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amelyről a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, illetve a pénteki rádióinterjúban Orbán Viktor kormányfő is beszélt és amely a legfeljebb 10 főt foglalkoztató, legfeljebb 4 milliárd forintos árbevételt/mérlegfőösszeget produkáló kkv-k egyetemes szolgáltatón keresztüli kedvezményes, rezsicsökkentett áramvásárlási lehetőségét rögzíti. A kormányfő reggel 33 ezer érintett cégről beszélt, amelyek a friss jogszabály szerint jövő június végéig kedvezményesen vehetnek áramot. A kormányrendelet durva retorziókat is kilátásba helyezett azoknak, akik a jogosultsági feltételekkel megpróbálnak visszaélni, de nyitott egy potenciális kiskaput a „jólértesülteknek”.
Általános lassulást mutatott a magyar hitelpiac októberben. Mivel a banki hitelkamatok csak novemberben indultak meredek emelkedésnek, ez még nem a kamatemelkedéssel, inkább a szezonalitással magyarázható, így a következő hónapok hozhatják el az erőteljesebb lassulást. Ha alig láthatóan is, de a betéti kamatok is megmozdultak, a személyi kölcsönök viszont még jól tartják magukat. Mivel a lakossági hitelek 5%-a és a vállalati hitelek 2%-a maradt csak a törlesztési moratóriumban, a továbbiakban ez már jóval kisebb mértékben torzítja a hitelstatisztikákat.
A magyar távhőszektor „tízmilliárdos nagyságrendű” állami segítségre számíthat, többször is tárgyalt már erről a kormány, de végleges döntés még nincs – jelezte a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely azt követően, hogy a héten is érkezett olyan hír, miszerint az összeomlás szélén áll a rendszer.
