Megjelent pénteken délután a kormány hivatalos uniós pályázati társadalmi egyeztető felületén két nagy keretösszegű, a 2021-2027-es ciklushoz tartozó uniós gazdaságfejlesztési pályázat, amelyek a nyári hónapokban nyílhatnak meg és összességében 336,7 milliárd forintnyi forrást kínálnak a vállalkozások nagyon széles körének sokféle fejlesztési célra. A fentiek mellett a napokban három nagy vidékfejlesztési EU-pályázat társadalmi egyeztetése is elindult, amelyek még a 2014-2020-as ciklushoz tartoznak és amelyek együtt 350 milliárd forintos támogatási keretet kínálnak.
Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén elfogadta a Horizont Európa nevű kutatási programot és 2021-2027-es időszakra szóló, 95,5 milliárd eurót kitevő költségvetését, amely az innovatív vállalkozások támogatása mellett segíteni fogja a felkészülést a jövőbeli járványokra, az iparnak pedig a klímabarát megújulásban és a digitalizációban - közölte az uniós parlament kedden.
Két új programot hirdet az EIT Digital az innovatív digitális technológia világából érkezőknek, amely két kezdeményezésnek EIT Digital 2022 a közös neve és a programra május 12-ig lehet jelentkezni – derül ki a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) digitális területért felelős szervezetének csütörtöki közleményéből. A kezdeményezés célja a deep tech vállalkozások és termékek létrehozásának támogatása (Innovation Factory), valamint digitális technológiai oktatási programok létrehozásának ösztönzése (Entrepreneurial Academy).
A 2021-2027-es uniós ciklus küszöbén a Via Credit pályázati tanácsadó összefoglalta, hogy milyen kutatás-fejlesztési és innovációs célú finanszírozási lehetőségek állnak a vállalkozások rendelkezésére, milyen pályázati keretek várhatók, illetve a 2014-2020-as ciklusban kiírt pályázatok főbb adatait is összegyűjtötte. Az áttekintő végén Papadimitropulosz Alex, a cég ügyvezető igazgatója (képünkön) azt is összefoglalja, hogy milyen adókedvezményekkel számolhat egy cég, ha kutatás-fejlesztésre szánja magát.
Összesen 365 millió eurónyi pályázati pénzt tudtak elnyerni a magyar kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények és vállalkozások a Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramból, és az a cél, hogy ez a pénz 2,1 milliárd euróra, azaz 5,7-szeresére ugorjon a 95,5 milliárd eurós keretösszegű Horizon Europe-ból – jelezte az EU új keretprogramjának indulásáról rendezett hétfői online konferencia nyitásaként Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter mellett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese, Szabó István is azt hangsúlyozta, hogy minél több forrást el kell és el is lehet hozni a közvetlen brüsszeli kiírású forrásokból, amelyekhez az itthoni KFI-rendszer igyekszik minden jellegű támogatást megadni. A több mint 500 regisztrált előtt a területért felelős uniós biztos, Maria Gabriel arra biztatta a magyar kutatókat, hogy vegyenek részt a pályázatokban, amelyek közül az elsőket néhány héten belül kiírják, és segítsenek az EU nagy kihívásainak legyőzésében. Martin Kern, a budapesti székhelyű uniós intézmény, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatója arra irányította rá a figyelmet, hogy az EIT milyen hatalmas innovációs hálózatot irányít és néhány új tervet is jelzett ennek bővítésére.
A tavalyi 145-ről idén 182 milliárd forintra, azaz mintegy 25 százalékkal minden eddiginél magasabbra nő
Magyarországon a kutatás-fejlesztésre, innovációra fordítható magyar költségvetési források volumene - hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn az NKFI Alap 2021. évi program-stratégiájáról tartott online sajtótájékoztatóján.
Mintegy 1200 munkaadó nyújtott be eddig kérelmet több mint 16 ezer munkavállalójára, összesen közel 13 milliárd forint értékben a Kutatók és fejlesztők innovatív bértámogatási programban és közülük már több mint ezer cég kapta meg a kutatás-fejlesztési bértámogatást - jelentette be csütörtökön Bodó Sándor.
Bár még a 2014-2020-as EU-pályázati ciklus terhére is jelennek meg pályázatok, a hangsúly mégis egyre inkább áttolódik a 2021-2027-es időszak keretében meghirdetésre kerülőfelhívásokra és kezdenek kirajzolódni a várható főbb irányok is. Ezekről és a vállalkozások felkészülését célzó feladatokról kérdeztük Takács Jenőt, az MKB Consulting Zrt. értékesítési igazgatóját.
A veszélyhelyzet meghosszabbításával párhuzamosan a távmunkára vonatkozó speciális szabályokat, illetve a kutatás-fejlesztési bértámogatási program hatályát is meghosszabbították május 23-ig – hívta fel a figyelmet Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára azt jelezte: távmunkában decemberben már mintegy 400 ezren dolgoztak itthon a korábbi 250 ezer fő helyett, míg a K+F bértámogatást eddig 11-12 ezer embernek igényelték és kétharmaduknak már folyósították is a pénzt.
Nemzeti laborok, tudományos és innovációs parkok, pályázatok minden kutatói korosztálynak és vállalkozásnak. A fő cél, hogy a tudás a gyakorlatban is hasznosuljon, és a nagy nemzeti ügyekkel nemzetközi szinten is kiemelkedjünk – foglalta össze Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a tavalyi év eredményeit és az idei célokat.
Idén 100 munkaadó majdnem 550 magasan képzett szakember részére igényelt már kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) bértámogatást - adta hírül hétfőn a közösségi oldalán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára.
Két, összesen 336,7 milliárd forintnyi támogatási kerettel járó gazdaságfejlesztési célú nagy EU-s pályázat is megjelenik majd az újév elején immár a 2021-2027-es uniós ciklus terhére és várhatóan márciustól be is lehet majd adni a támogatási kérelmeket – derül ki a hivatalos pályázati oldalon felbukkant pályázati tervezetekből. Arra, hogy az újév elején már résen kell lenni, egy minapi sajtótájékoztató mellett az is utal, hogy a két pályázat társadalmi egyeztetési köre mindössze 10 napos és december 28-án már véget is ér. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy mit érdemes tudni a két új pályázatról, amelyek kódrendszere és logikája kísértetiesen hasonlít a mostani EU-ciklusban már megszokott eszközbeszerzős, telephelyfejlesztős, illetve vállalati K+F+I pályázatokhoz, de azért van pár újítás is.
A legveszélyesebb és éppen ezért halálos fertőzést okozó hatóanyagokkal is dolgozni képes szuperbiztonságos, ún. BSL-4-es szintű laboratórium megépítését támogatja a kormány EU-s pénzből, illetve egy friss kormányhatározat szerint engedélyt adott rá, hogy rögtön növeljék is meg az erre szánt támogatási keretet. A határozat szerint a pénzt megpróbálja elszámolni a kormány az unió koronavírus-válság elleni alapjának, az ún. REACT EU-nak a terhére.
Egy új működési formát dolgoztak ki az EU illetékes szervei az olyan nagy beruházási és üzemeltetési költségű kutatási infrastruktúrákra, mint a szegedi lézerközpont, és ezt rövidesen jóváhagyja majd az Európai Bizottság, így még közelebb kerül a szegedi intézmény ahhoz, hogy a világ egyik vezető lézeres kutatási központjává váljon – derült ki az intézmény közleményéből.
Csak tegnap reggel nyílt meg, de ma délelőtt 11 óra előtt már 90,5 milliárd forintnál jár a piacvezérelt kutatás-fejlesztési pályázatnál az igénylések volumene a nyilvánosan elérhető számláló szerint. Összesen 272 darab pályázat ment már be a rendszerbe, így az átlagos forrásigény 332 millió forint.
Mától, azaz október 14-től lehet pályázni a Piaci KFI nevű hazai forrású pályázat őszi körére, amelynek keretösszege 20 milliárd forint és várhatóan nagyon gyorsan le fogják zárni a pályázatot. A rendszer ötszörös túligénylést enged és szerda délelőtt 11-kor már csaknem elérte az igényelt források volumene a 20 milliárdos keretet. A Via Credit szerint az ötszörös túligénylés és így a pályázat lezárása 2-3 nap alatt bekövetkezhet, ezért arra buzdítja a vállalkozásokat, hogy lehetőleg csütörtök estig adják be pályázatukat.
A napokban megszülettek a támogatói döntések a 2020. évi Tématerületi Kiválósági Program keretében és végül 27 tudományos intézmény – felsőoktatási intézmények és állami kutatóintézetek – 92 tématerületi kutatása kap támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból összesen 43,9 milliárd forint értékben – jelentette be csütörtökön Schanda Tamás.
Mennyire állunk készen az önvezető autók közforgalomba való tömeges bevezetésére? A KPMG elemzői 30 országot találtak arra alkalmasnak, hogy érdemben vizsgálják az önvezetési technológia befogadására való felkészültségét. Magyarországnak az összesített ranglistán elért 25. helye azt jelenti, hogy a tempót ugyan nem mi diktáljuk, de fent vagyunk a térképen.
