Németország nagyszabású, hitelből finanszírozott beruházási és védelmi programja épp a maga Berlin által kierőszakolt, szigorított uniós költségvetési szabályokba ütközhet. Egy friss Bruegel-tanulmány szerint az új infrastruktúraalap forrásai az EU szabályai szerint növelik a költségvetési hiányt, így csak megszorítások árán lennének felhasználhatók. A helyzet feszültséget okoz Brüsszelben, és újabb fiskális reformot tehet szükségessé, amit több tagállam egyelőre elutasít – számolt be a Handelsblatt.
Norvégia új programot indított a nemzetközi kutatók országba csábítására, miközben az Egyesült Államokban egyre nagyobb nyomás nehezedik a tudományos szabadságra a Trump-adminisztráció alatt – írja a The Guardian.
Júliusban várható az Európai Bizottság komolyan átstrukturált hosszú távú költségvetési terve, ami a 2028-ban kezdődő 7 éves ciklusra szól majd. Azt kevesen vitatják, hogy komoly reformokra lenne szükség, de eddig úgy tűnik, a Bizottságot vezető Ursula von der Leyen úgy igyekszik gyorsítani a források folyósítását, hogy nem csupán a szabályozásokat lazítja, de a kontrollt képező EP-t is háttérbe szoríthatná.
A görög miniszterelnök egymilliárd eurós támogatási programot jelentett be, amelyből nyugdíjkiegészítést, albérletidíj-visszatérítést terveznek. Emellett az infrastrukturális fejlesztésekre is létrehoznak egy jelentős alapot, miután néhány hete egynapos általános sztrájkot hajtottak végre az ország legnagyobb szakszervezetei.
Az Európai Unió évente akár 37,5 milliárd euró bevételhez is juthatna egy egységes, 5%-os digitális szolgáltatási adó (DST) bevezetésével, amely elsősorban az amerikai és kínai technológiai óriások uniós tevékenységét érintené. A digitális gazdaság rohamos növekedése ellenére ezek a cégek eddig alig járultak hozzá a közös büdzséhez: effektív adókulcsuk átlagosan jelenleg mindössze 9,5% az Európai Unióban, szemben a hagyományos vállalatok 23,3%-ával. Bár több tagállam próbálkozott már saját digitális adó bevezetésével, azok összességében csekély bevételt eredményeztek – derül ki egy az Európai Bizottságnak készített ajánlásból, amely azért is különösen aktuális, mert Ursula von der Leyen elnök már belebegtette, hogy a vámháború addig eszkalálódhat, hogy a nagy techcégeket is megadóztatják.
A kormány döntése értelmében 2025-ben a mezőgazdasági termelők mentesülnek a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól - derül ki az éjjel megjelent közlönyből.
Ferenc pápa megválasztása után a világ figyelme azonnal hitéleti és teológiai reformertörekvéseire irányult, de legalább ilyen jelentős volt az a csendes, de mélyreható átalakulás, amit a Vatikán pénzügyeinek rendbetétele miatt kezdett el. Az elmúlt bő évtized alatt az Apostoli Szentszék gazdasági működését alapjaiban próbálta átláthatóbbá, szabályozottabbá és kiszámíthatóbbá tenni – nem kis ellenállással szemben. Ezzel együtt az egykor gazdagságáról ismert Vatikán súlyos gazdasági nehézségekkel küzd.
A GE Aerospace megerősítette éves eredményvárakozását, miközben áremelésekkel és költségkontrollal igyekszik ellensúlyozni a vámok hatását.
Spanyolország 2025-re eléri a NATO által előírt 2%-os GDP-arányos védelmi kiadási célt – jelentette be Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök.
Az Egyesült Államok által bevezetett új vámok rövid távon csökkenthetik az inflációt az euróövezetben, bár az általános hatás szerinte „mérsékelt” marad – mondta el az Olli Rehn, az EKB Kormányzótanácsának tagja.
Szándékosan növeli a kormány a jövedelmi távolságot az aktívak és az időskorúak között, de valószínűleg csak így lehet kordában tartani a nyugdíjkiadásokat – vélekedett Zsiday Viktor a Kontroll podcastműsorában. A szakember szerint nyilvánvalóan szükség lesz majd a nyugdíjkorhatár emelésére is.
A magyar nyugdíjrendszernek nyolc olyan speciális jellemzője is van, amelyek eséllyel pályázhatnának a hungarikum címre a legunikálisabb magyaros megoldások témakörében. A nettó magyar nyugdíjszámítás, a nők kedvezményes teljes nyugdíja - amely miatt de facto kettős magyar nyugdíjkorhatár is kialakult -, a korkedvezmény eltörlése és a rokkantsági nyugdíj megszüntetése, a nyugdíjskála pénzügyi perverzitása, a járulékplafon és a nyugdíjplafon egyidejű hiánya, a minimálnyugdíj bebetonozása, az egészségügyben alkalmazott nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés, és a foglalkoztatói nyugdíjpillér hiánya tartozhat e különleges, nem minden esetben pozitív hatású hungarikumok közé. Kétrészes cikkem második részében további négy hungarikumot mutatok be.
Az orosz gazdaság többfrontos nyomás alatt áll: az alacsony olajárak miatt csökkennek az állami bevételek, miközben a háborús kiadások rekordmagas kamatokhoz és inflációhoz vezettek. A munkaerőhiány, a lassuló GDP-növekedés és a fogyatkozó tartalékok tovább súlyosbítják a helyzetet. Emellett a globális kereslet csökkenése és az exportárak esése is súlyosan veszélyezteti az orosz gazdasági stabilitást.
A magyar kórházak idén 150 milliárd forintos többletfinanszírozásban részesülnek – jelentette be Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója a VG.hu szerint.
A kormány által kivetett extraprofitadók várhatóan tovább növelik majd az inflációt Magyarországon, hiszen az érintett vállalatok ezt tovább terhelik a fogyasztókra - mondta el Kozák Tamás, a Kereskedelmi Szövetség főtitkára az RTL Híradónak.
Talán még soha sem volt annyira bizonytalan és kiszámíthatatlan a gazdasági környezet az Amerikából elindított vámháború (valamint az orosz-ukrán háború végének elmaradása) miatt, mint most, ennek ellenére a kormány egy év szünet után visszatér a korábbi gyakorlatához: nagyon korán elfogadja a jövő évi költségvetést. Pedig már csak az elmúlt néhány hét bebizonyította, a kormánynak rendkívül gyorsan korrigálnia kell saját magát, ezúttal a költségvetési hiánycélok terén. Gyorselemzés a 2026-os költségvetésről, melyben bemutatjuk, hogy több intézkedésével jelentős mozgásteret nyert magának a kormány a jövő évi büdzsében, épp a parlamenti választás évében.
A gázai és ukrajnai tűzszünetnél is bizakodó volt.
Szokatlanul alacsony kilengéseket látunk a devizapiacon.
Az ellenzék felszámolása lenne Trump célja?
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A Reuters tette közzé az ukrán-európai választervezettel együtt.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
