Több, látszólag szennyező tevékenységekkel kísérletező cég dolgozik azon, hogy hogyan lehetne visszájára fordítani a klímaváltozást. Bár a kibocsátás csökkentése még a leghatékonyabb módja lehetne az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének, még ha a legnagyobb szennyezők komolyan is vennék a célszámokat, akkor is be kéne vetni olyan technológiákat, amik nemcsak megőrzik, hanem aktívan javítják a környezet levegő minőségét. Listázzuk a startupokat amiket érdemes lehet figyelni az elkövetkező években.
Az Európai Unió költségvetésében párhuzamosan két jelentős cél is hangsúlyosan megjelenik: az innováció ösztönzése és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése. Bár a Horizont Európa és a Kohéziós Politika külön logika mentén működik, a döntéshozók évek óta próbálják összekapcsolni a két forrásrendszert, hogy azok hatékonyabban támogassák egymást. A cél világos: a kutatási kiválóság ne csak a fejlettebb térségek kiváltsága legyen, hanem a leszakadó régiókban is érvényesüljön. Ennek érdekében az EU jogi és adminisztratív eszközökkel is ösztönözni próbálja a szinergiákat, például a források kombinálását vagy a közös pályázati mechanizmusokat – egy friss, az Európai Parlament számára készült jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a gyakorlatban továbbra is komoly akadályok gátolják a két támogatási forma összehangolását, a problémával pedig az Európai polgári vitacsoportok most kezdődő ülésein is hangsúlyosan foglalkoznak.
A jelenlegi bizonytalan makrogazdasági környezetet, az európai ipar gyengélkedése okozta hatásokat a hazai vállalatok, az értékláncokba mélyen beágyazott beszállítók is érzik. Sokan kivárnak a beruházásokkal, technológiai korszerűsítéssel, új gépek beszerzésével, mivel a megrendelésállomány nagysága hosszabb távon nehezen kiszámítható, a beruházások megtérülési ideje is kérdéses. Nem csoda, hogy a KSH adatai szerint közel 2 éve folyamatosan esik a gépberuházások volumene az országban. A fejlesztések elhalasztása azonban negatív spirált indíthat el: az a szereplő, aki nem lép, és nem „menekül előre”, könnyen versenyhátrányba kerülhet, ami a várható gazdasági fellendülés után akár a korábban megszerzett pozícióit is veszélybe sodorhatja. Van azonban olyan megoldás, ami mind költség-, mind időráfordítást tekintve akár fele is lehet az új gépbeszerzéseknek, mégis jelentős hatékonyságnövekedést lehet vele elérni: a retrofit felújítás.
Magyarország az akkumulátorgyártás egyik európai központjává válik, miközben a globális piac kihívásokkal néz szembe. A CATL és a SEMCORP vezetői a panelbeszélgetés során a beruházásaik állapotáról, a munkaerőpiaci kihívásokról, a piaci trendekről és a beszállítói kapcsolatok buktatóiról is beszéltek. Milyen szerepet játszik hazánk az elektromobilitás jövőjében? Hogyan látják a magyar beszállítók esélyeit a kínai vállalatok piacán? És mi kell ahhoz, hogy a magyar akkumulátorgyártás versenyképes maradjon? A védelmi ipart ugyanakkor szintén kitörési pontként tartják számon járműipari berkekben, és az ezekben rejlő lehetőségekről is szó esett a Portfolio Járműipar 2025 konferencián.
Az autóipar jövője egyre bizonytalanabb: a globális szereplők óvatosabbak, az európai elektromos járműpiac stagnál, és az automatizáció gyors fejlődése hatalmas kockázatokat hordoz magában. A KPMG legfrissebb tanulmánya szerint a nyereséges növekedés kilátásai világszerte romlanak, miközben az állami támogatások és a technológiai innováció szerepe felértékelődik. A konferencián a szakértők egyetértettek abban, hogy a magyar beszállítóknak alkalmazkodniuk kell a folyamatosan változó követelményekhez és az ázsiai versenytársak nyomásához. Vajon milyen stratégiák segíthetik a magyar vállalatokat a túlélésben és a versenyelőny megszerzésében az elektromobilitás új korszakában? A Portfolio - MAGE Járműipar 2025 konferencián ezekre keresték a résztvevők a válaszokat.
A rohamosan terjedő megújulókapacitások a villamosenergia-árak helyenként szédítő ingadozását vonják maguk után, azonban a megfelelő műszaki és jogi konstrukciók kihasználásával a fogyasztók saját előnyükre fordíthatják a körülményeket. A Portfolio-MAGE Járműipar 2025 konferencia előadói erről is beszéltek a rendezvény fenntarthatóságra fókuszáló szekciójában.
A DS Smith hazánkban is jelentős fejlesztéseket hajt végre: 34,4 millió eurós beruházással növeli a gyártókapacitását, új technológiákat vezet be, és új munkatársakat vesz fel. A fejlesztésekkel nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem a dolgozók képzésére és szakmai fejlődésére is nagy hangsúlyt fektet, a munkahelyi egészségmegőrzést is kiemelten kezeli: a jogszabályi enyhítések ellenére fenntartja az éves orvosi vizsgálatokat, és folytatja az egészségtudatosságot ösztönző programjait. A Portfolio Szabó Leventét, a DS Smith Packaging Hungary ügyvezetőjét kérdezte a csomagolóipari trendekről, a hazai beruházásokról, a munkáltatói cégfilozófiáról és arról, hogy mire számíthat egy munkavállaló, ha a vállalat kötelékébe kerül.
Konzorciumi partnerségben új defibrillátort fejleszt az Innomed és a Pécsi Tudományegyetem. A 733 millió forintos uniós támogatásból megvalósuló projekt célja az újraélesztések sikerrátájának javítása. A prototípus már megvan, a szabadalom beadása már folyamatban.
Az Európai Bizottság három új európai partnerséget hozott létre a fotovoltaikus technológia, a textilipar és a fejlett anyagok területén, hogy erősítse Európa technológiai vezető szerepét és fenntarthatósági céljait – közölte az uniós végrehajtó testület csütörtökön.
Az atomenergia energiatermelési célú alkalmazása világszerte több évtizedes múltra tekint vissza, az utóbbi időben pedig a nagy atomerőműveknél olcsóbbnak és biztonságosabbnak ígérkező kis moduláris reaktorok (SMR) fejlesztése révén új lendületet kapott. A kis moduláris reaktorok megjelenése lehetőség a magánpiaci befektetők számára, mivel megdöntheti azt a paradigmát, amely szerint a nukleáris alapú villamosenergia-termelés csak állami irányítású, centralizált, nagy rendszerekben működhet hatékonyan. Emellett ezek a létesítmények olyan piaci szegmensek, például mesterséges intelligencián alapuló rendszerek és adatbankok szükségleteit is ki tudják majd elégíteni, amelyre a hagyományos atomerőművek nem lennének képesek. Az SMR-ek jól illeszkednek a modern digitális technológiai környezetbe. A mesterséges intelligencia megoldásait használva optimalizálhatják a létesítmények üzemeltetését és karbantartását, így csökkenthetik a nukleáris alapú villamosenergia-termelés költségeit.
Két éve lépett tőzsdére a VERTIKAL Group Nyrt., amely az egyike azon kevés hazai vállalatnak, amely képes megvalósítani a körforgásos gazdálkodást. Több régióban látnak el komplex hulladékgazdálkodási feladatokat, gyűjtenek, szortíroznak, komposztálnak, hasznosítanak, ártalmatlanítanak. Mindezek mellett továbbra is növekszik a gyártói, ipari tevékenységük. A hulladék jelentős részét feldolgozzák és saját fejlesztésű, magas hozzáadott értékű terméket gyártanak. 2024-ben jelentős beruházást hajtottak végre dombóvári telephelyükön, amivel meghatározó mértékben fejlesztették és növelték a gyártási kapacitásukat. Termékeik számos gyártói szegmensben megjelennek, a háztartási kisgépek alkatrészeitől egészen a légiközlekedésben alkalmazott berendezésekben található műanyag alkatrészekig. A vállalat meghatározott célok és stratégia mentén növekszik, folyamatosan fejlesztik a feldolgozókapacitásukat, miközben erősödő K+F tevékenységet is folytatnak, és a már tőzsdére lépéskor is megfogalmazott Standard kategória mielőbbi elérését is megcélozhatják. A Portfolio Ferencz Kornélt, a VERTIKAL Group meghatározó tulajdonosát kérdezte a tőzsdei működés kihívásairól, körforgásos gazdálkodásról, és arról, hogy hogyan értékelődik fel évről évre az újrahasznosított műanyag a piacon.
Január 1-jétől a nagy épületberuházásoknál már nem kell előzetes engedély a tűzvédelmi rendszerekre, elég a bejelentés. A szabályozás egyszerűsíti az adminisztrációt, de nagyobb felelősséget ró a beruházókra és üzemeltetőkre. A tűzvédelem ma már nem önálló megoldás, hanem komplex rendszerek része: a biztonságtechnika, az épületfelügyeleti rendszerek és a tűzjelző hálózatok együttműködése kulcsfontosságú. Hogyan alakítják a technológiai fejlődések a tűzvédelmi ipart, és hogyan reagál minderre a biztosítási piac? A Portfolio Seres Zoltánt, a Siemens Zrt. tűz- és biztonságtechnikai szakértőjét kérdezte az új jogszabályoktól, technológiai fejlesztésekről, és arról, hogy a vállalat megoldásai hogyan segítenek észrevenni, ha egy utas gyanúsan viselkedik a reptéri terminálban?
A következő német kormánykoalíció kiemelt kutatási területként kezeli a nukleáris fúziót, és célja, hogy Németország építse meg az első működőképes fúziós reaktort a világon – számolt be a Les Echos. A kormánykoalíció több mint 1 milliárd eurót szán a technológia fejlesztésére, amely hosszú távon tiszta és fenntartható energiaforrást biztosíthat. A fúziós energia területén egyre nagyobb a verseny, és Németország nem akar lemaradni Kínával és az Egyesült Államokkal szemben. Eközben Franciaországban az ITER fúziós erőmű is áttörések küszöbén áll.
A South China Morning Post beszámolója szerint a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (People’s Liberation Army – PLA) sürgetik a politikai vezetést, hogy több polgári forrást fordítsanak el a fegyveres erők modernizációjára.
Az alábbiakban egy gondolatkísérlet olvasható, amelyben a legfontosabb tényezők és erőforrások rendelkezésre állása vizsgálatával összehasonlítjuk Észak-Amerika és az Európai önellátási képességét. A globalizáció hatására az államok közti kapcsolatok megszaporodtak és felértékelődtek, és ezzel megkezdődött az ipari termelés globális szintű kiszervezése. Mára azonban a nemzetközi rendszer szereplői ráeszméltek, hogy az összekapcsoltság nem csupán előnyökkel jár, hanem súlyos függőségek kialakulásához vezethet. A Covid-19 járványnál először mutatkozott meg, hogy a világ mennyire függ Kínától, ekkortól váltak erőteljesebbé a leválást szorgalmazó hangok. Donald Trump amerikai elnök újbóli hivatalba lépésével ismét előtérbe került a protekcionizmus és az önellátás kérdése, amelyet az Egyesült Államokon túl érdemes egész Észak-Amerikára kiterjeszteni. Az Egyesült Államokat, Kanadát és Mexikót évtizedek óta szoros kereskedelmi és politikai kapcsolat fűzi egymáshoz. Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA) 1992-es aláírásával megszűntek a térség kereskedelme és beruházásai elé gördülő akadályok, ezáltal pedig a három ország, de elsősorban az USA lényegében korlátozások nélkül hozzá tud férni Észak-Amerika összes erőforrásához, akárcsak az Európai Unió tagállamai egymás közt.
Az Eli Lilly jelentősen csökkenti a Zepbound nevű, cukorbetegség és elhízás kezelésére szolgáló készítménye árát azon betegek számára, akik saját maguk fizetik a kezelést. A vállalat emellett két új adagolási formát is bevezet a piacon, miközben egyre élesedik a verseny ebben a szegmensben - számolt be a MarketWatch.
A C&A divatcég bezárta a németországi Mönchengladbachban található farmergyárát, a „Factory for Innovation in Textiles” (FIT) nevű létesítményt. Ezzel váratlanul véget ért egy úttörő és fenntartható innovációs projekt, amely 2021-ben indult - írja a Retail Detail.
Az épületautomatizálás és az energiahatékonyság ma már nem csupán trend, hanem alapvető elvárás az ipari ingatlanok és irodaépületek piacán, de lassan a lakóingatlanok esetében is megkerülhetetlenné válik. A fenntarthatóság, az ESG-követelmények és a költségcsökkentés minden szereplőt arra ösztönöz, hogy a legmodernebb technológiákat alkalmazza. De vajon mennyire vagyunk lemaradva a fejlett piacokhoz képest? Hogyan forradalmasítja az AI és a felhőalapú épületüzemeltetés a jövőt? A Portfolio Medveczky Andrást, a Siemens Zrt. Buildings üzletágának vezetőjét kérdezte a különböző ingatlantípusok speciális igényeiről, rendszerszemléletről, kibervédelemről, és arról, hogy hogyan tudja egy balatoni közösségi szálláshely épületautomatizálással tizedére csökkenteni a gázfogyasztását.
Szerencsém volt részt venni a napokban Párizsban megrendezett AI Action Summit-on, ahol számos panelbeszélgetésnél hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a mesterséges intelligenciát társadalmilag előnyösebb irányba kell terelni. Egy olyan időszakban, amikor a Szilícium-völgy – és most már az amerikai kormányzat is – egyre hangosabban szólít fel az AI terén történő fejlesztések felgyorsítására, az a lehetőség, hogy arra összpontosíthattunk, mit is akarunk a technológiától, felüdülőleg hatott.
A digitális egészségügy és az orvostechnológia robbanásszerű fejlődése új lehetőségeket teremt, ám az induló vállalkozások számára a szabályozási akadályok, az engedélyeztetés bonyolultsága és a befektetők bizalmának elnyerése továbbra is komoly kihívást jelent. Miközben az Európai Unió célja, hogy a kontinens versenyképességét növelve minél több sikeres egészségügyi startup váljon globális szereplővé, a valóságban a legtöbb induló vállalkozás már az első években elbukik. De miért nehezebb ezen a területen érvényesülni, mint más iparágakban? Hogyan hidalhatók át a finanszírozási szakadékok? Békási Tamást, az EIT Health InnoStars RIS üzletfejlesztési menedzserét arról kérdeztük, hogy milyen tényezők döntik el, hogy egy ötlet sikerré válik, vagy elbukik a korai szakaszában. Emellett bemutatunk 13 hazai startupot, amelyek már most formálják az egészségügy jövőjét.
