Múlt hét végén elindult egy átfogó elektromos autó támogatási program Lengyelországban, a NaszEauto-nak nevezett program keretében összesen 1,6 milliárd zloty (~155 milliárd forint) támogatást nyújtanak az autóvásárlóknak, írja a Reuters.
Az elmúlt tizenöt évben a klímaváltozás elleni küzdelem új frontvonalai a bíróságokon nyíltak meg: mára világszerte közel 3 000 klímapert indítottak, melyekben államokat és vállalatokat vonnak felelősségre a káros emissziók és az éghajlatváltozást súlyosbító politikák miatt. A változatos jogi eljárások – a „greenwashing” elleni támadásoktól kezdve a kormányok klímatervének mulasztásait firtató perekig – nem ritkán az emberi jogok megsértésére hivatkoznak, és eddig soha nem látott módon teszik mérlegre a gazdasági, politikai és társadalmi érdekeket. A fiatal generációk és különböző civil szervezetek egyre bátrabban élnek a jog adta lehetőségekkel, hogy rákényszerítsék a döntéshozókat: konkrét, hatékony lépéseket tegyenek bolygónk és az eljövendő generációk védelméért. Eközben a bíróságok előtt zajló ügyek számos fontos alkotmányos és nemzetközi jogi kérdést is felszínre hoznak, például az egészséges környezethez való jog, a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi szerződések kapcsolatát illetően. A klímaperek – legyenek akár a kormányok vagy a vállalatok ellen irányulók – mindinkább az éghajlat-politika alakítóivá válnak, és már most jelentősen formálják azt a jogi, politikai és társadalmi keretet, amelyben a következő évtizedek környezetvédelmi döntései megszületnek.
A magyarországi ingatlantulajdonosok jelentős része továbbra is konyhasó (nátrium-klorid) kiszórásával igyekszik megfelelni a járdák síkosságmentesítését előíró kötelezettségnek, elkerülendő az ennek elmulasztásáért kapható több tízezer forintos bírságot. Sokan nem tudják, hogy ezt, a más okok miatt is szenvedő fák mellett például az infrastruktúrát is károsító gyakorlatot kormányrendelet tiltja, melynek ugyanakkor hiányzik a tiltás betartatásához szükséges részletszabályozása.
A 2023-as és az 2024-es globális, vagy akár hazai hőmérsékleti rekordokat elnézve aligha kétséges, hogy a Föld éghajlata egy jelentős átalakuláson megy át jelenleg. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez a felmelegedés valójában az emberiség fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátásának tudható-e be, valamint, hogy mennyire jelent súlyos veszélyt a felmelegedés jelenlegi üteme. Ahogyan abban sem teljes az egyetértés, hogy vajon mennyi erőforrást lenne érdemes a globális felmelegedés kezelésére fordítani. Ugyan néhány millió éve a jelenlegihez hasonló szén-dioxid koncentrációk már előfordultak a Földön, azok jóval magasabb hőmérsékletek és tengerszintek mellett voltak jellemzők. Egyértelmű intő jelnek tekinthető, hogy a földtörténet korábbi, extrém éghajlattal jellemezhető időszakaiban is a jelenleg becsült, emberi tevékenységből származó globális szénkibocsátás mintegy töredéke jellemezte a bolygónkat, ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván.
Miközben Európában az elektromos autók értékesítési számai messze elmaradnak a várttól, addig Kínában ennek épp az ellenkezője a helyzet: tavaly a világon itt nőtt a leggyorsabban az elektromos járművek iránti kereslet, sőt, 2024-ben Kína már a globális elektromosautó-eladások több mint 60%-át adta. A kínai elektromosautó-ipar a 2012-es 13 000 darabos termelésről 2024-re 1,2 millióra nőtt, s a mintegy 100 kínai elektromosjármű-márka immár a világpiac 76%-át foglalja el. Tíz évvel ezelőtt, kis túlzással, Kínán kívül még senki ismert olyan autómárkákat, mint a BYD, Geely, Chery vagy Nio, de napjainkra ez is megváltozott. Mint oly sok esetben, ha Kínáról van szó, e folyamatok mögött is a kínai államot kell keresnünk.
Több ügyben is kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság – jelentette be az uniós végrehajtó testület pénteken. A levegőszennyezés elleni fellépésnél és a nemi egyenjogúságot segítő direktíváknál lát hiányosságokat Brüsszel.
A fenntarthatóság egyre fontosabb szerepet játszik az üzleti sikerben. Az egyik terület, ahol a vállalkozások – legyenek azok éttermek, irodák vagy bevásárlóközpontok – nagy előrelépést érhetnek el ezen a téren, az a higiénia. Okos megoldásokkal a cégek csökkenthetik a hulladék mennyiségét, mérsékelhetik ökolábnyomukat, és javíthatják működési hatékonyságukat is. A nemrég ismét Superbrandként elismert Tork négy gyakorlati lépésben segít ügyfeleinek elérni fenntarthatósági célkitűzéseiket.
Az összes többi gazdasági szektorhoz hasonlóan a légi közlekedés is keresztúthoz érkezett a szén-dioxid-mentesítésre való áttérés során: az EU célja, hogy 2050-re a stratégiai jelentőségű légi közlekedési ipar is elérje a nettó zéró kibocsátást. A zöld átállás megvalósítása érdekében a szabályozó éppen 2025-től lépett fel határozottabban, és írta elő a fenntartható repülőgép-üzemanyagok minimális használatát a kerozinba keverve. De vajon mit szól az iparág az intézkedéshez? Mit gondol a Wizz Air a zöld átállás megvalósíthatóságáról, milyen technológia mellett kötelezte el magát a légitársaság és milyen lépésekre készülnek? Valóban a most még 4-5-szörös költségű repülőgép-üzemanyag a leggyorsabb módja a zöld átállásnak? Ezekről kérdeztük Yvonne Moynihant, a Wizz Air vállalati és ESG vezetőjét egy exkluzív interjú keretében.
Donald Trump amerikai elnök végrehajtási rendeletet adott ki, amely növeli a Központi-völgybe irányuló vízáramlást, és felülírja a veszélyeztetett fajokat védő előírásokat. Az intézkedés hatalmas győzelem a kaliforniai farmerek számára, ám heves ellenállást váltott ki környezetvédelmi csoportok és a helyi vezetők körében, akik szerint dermesztő károkat okozhat a lépés.
A Fővárosi Önkormányzat szemléletformáló kampányt indított a levegő tisztaságának fontosságáról és a fűtési szezonban követendő helyes gyakorlatokról. A kampány részeként online felületet is létrehoztak, ahol környezettudatos fűtési megoldásokról tájékozódhatnak az érdeklődők - tájékoztatta a Budapest Brand nZrt. a Portfolio-t.
A pilisi polgármester feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, közérdekű üzem működésének megzavarása miatt a településen történt ivóvízszennyezés ügyében.
Az M1-es autópálya bővítéséhez elengedhetetlen a pálya melletti fák kivágása. A munkálatok zökkenőmentes lebonyolításához több ezer köbméter fa kivágására van szükség, mely nélkül a pálya bővítése és így a közlekedés fejlesztése nem valósulhatna meg - írja a MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Amerikai kutatók összefüggést tártak fel a perfluor- és polifluor-alkil tartalmú anyagok (PFAS) ivóvízben való jelenléte és bizonyos ráktípusok kockázata között. A Dél-kaliforniai Egyetem (USC) kutatóinak új tanulmánya szerint a PFAS-anyagokkal szennyezett ivóvízzel rendelkező közösségekben akár 33%-kal is magasabb lehet egyes daganatos megbetegedések előfordulása - írta meg a SciTechDaily.
A Magyar Víziközmű Szövetség is megszólalt az utóbbi napokban a sajtóban megjelent csapvízzel kapcsolatos hírekre: hazánkban a csapvíz kiváló minőségű és továbbra is a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer - közölték.
Fenntarthatóbb épületek, kisebb ökológiai lábnyom: új mércét állít az építőiparban a Schneider Electric és a One Click LCA együttműködése. Az innovatív partnerség célja, hogy az épületek energiahatékonysági és fenntarthatósági szempontok szerinti átalakításával akár 83%-kal csökkentsék azok életciklus-alapú szén-dioxid-kibocsátását. Az építőipar számára elérhetővé tett részletes környezeti adatok új lehetőségeket nyitnak a tervezés és a fenntartható fejlődés terén.
Az Urewera-erdő Új-Zélandon jogi személyként védelem alá került, a Mar Menor sós vizű lagúnája Spanyolországban ökológiai jogalanyként kapott autonómiát, és az ecuadori Vilcabamba-folyó is jogi eszközökkel harcolhatott az őt érintő környezeti károk ellen. A természeti entitások jogalanyisága, amelyet először az őslakos népek spirituális világnézete hívott életre, mára egyre nagyobb teret nyer az európai jogrendszerekben is. De hogyan egyeztethető össze ez a nyugati világ emberközpontú gondolkodásával, a felvilágosodás racionalitásával és a római jogi hagyományokkal? Lehet-e valóban jogi személy egy folyó, egy erdő vagy egy egész ökoszisztéma a nyugati jogi kultúrában?
Idén január 25-e és február 2-a között ismét elstartol a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF), amelyen több tucat friss és néhány éves dokumentumfilmet láthatunk a világ számos tájáról. Korábbi cikkünkben három filmet mutattunk be, amelyek témája a Putyin-rezsim és az orosz–ukrán háború, most pedig más országokba és régiókba indulunk: Bosznia-Hercegovinába, Hegyi-Karabahba, illetve Brazíliába. Bár a filmek témája más és más, mégis hasonlóak abban, hogy mindhárom hosszan tartó küzdelmeket mutat be: civilek küzdelmét a halálos légszennyezés ellen, a hegyi-karabahi örményeknek az azeriekkel való konfliktus által meghatározott életét, illetve Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök küzdelmét a korrupciós perében.
India és Kína gyakorlatilag a megalakulásuk óta egymás legnagyobb riválisai. Ahogy az al-Dzsazíra elemzésében írják, a vita az édesvíz-készletek miatt újult ki, ebben pedig Peking behozhatatlannak tűnő előnyt élvez.
Fontos mérföldkövet ért el a fenntarthatóság terén a VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport. A Budapest Airport leányvállalata, a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft. sikeresen teljesítette azon audit feltételeit, amely lehetővé teszi a fenntartható repülőgép-üzemanyag (sustainable aviation fuel, SAF) használatának bevezetését a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A tanúsítás előfeltétele annak, hogy a vonatkozó előírásnak megfelelően a repülőtér-üzemeltető 2025. január 1-jétől minimum 2% részarányú fenntartható légijármű üzemanyagot biztosítson a légitársaságoknak.