Oroszország akár 5-7 százalékkal is csökkentheti olajtermelését 2023 elején, ezzel reagálva a nyersolajra és a finomított termékekre vonatkozó árplafon bevezetésére, emellett pedig a barátságtalannak ítélt, szankciókat támogató országok számára is leállíthatja az értékesítést - mondta Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes pénteken egy orosz állami televízióban.
Az RTL.hu hívta fel rá a figyelmet, hogy nemrég az Európai Unió hozzájárult, hogy Szlovákia az orosz olajból előállított üzemanyagot Ukrajnába exportálja - ez magyar szempontból is érdekes fejlemény.
A világ legnagyobb olajtermelője, a Saudi Aramco szerint a globális olajpiac továbbra is rendkívül szűkös és az is maradhat, ez pedig nem sok jót ígér egy olyan világ számára, ami még mindig nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól.
Az orosz állami olajvezeték-monopólium, a Transznyeft vezetője közölte, hogy 2023-ra szóló olajszállítással kapcsolatos igényléseket kapott Lengyelországból és Németországból – írta meg a Reuters.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy Budapestnek nem kell értesítenie az Európai Bizottságot, illetve nem kell konzultálnia vele, ha módosítani akarja az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszerződését, amennyiben jóváhagyják az uniós szintű gázárplafont - írja a Reuters.
A németországi Schwedt finomítónak nincs többé szüksége orosz olajra, miután Lengyelország kötelezettséget vállalt arra, hogy januártól elegendő mennyiséget szállít ahhoz, hogy 70 százalékos kapacitással működjön - írja a Reuters egy berlini gazdasági minisztériumi tisztviselőre hivatkozva.
Megkezdődtek a szakértői és vállalatközi egyeztetések az ománi kőolaj és földgáz esetleges jövőbeli magyarországi importjáról - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, miután ománi kollégáját fogadta Budapesten.
Az idei év nagy részében az emelkedésé volt a főszerep az olajpiacon, miután a járványt követően a szükséges közlekedési üzemanyagok iránti kereslet visszatért, emellett pedig Oroszország ukrajnai inváziója és az OPEC+ országok termeléscsökkentései összenyomták a kínálatot - írja a Reuters. Ehhez képest szinte a teljes idei emelkedés kitörlődött.
Tegnap reggel érkezett a hír, hogy az üzemanyag-árstop eltörléséből fakadó Mol-profitnövekedést az állam elvonja, és a rezsivédelmi alapba irányítja. A lépés abban a tekintetben nem nevezhető meglepőnek, hogy a Mol így is jelentős profitot könyvel el, a büdzsének pedig jövőre nagy szüksége lesz plusz forrásokra, az esti közlöny részletei alapján pedig azt is meg lehet már becsülni, hogy körülbelül mennyi lesz a kormány többletbevétele az extraprofitadó megemelése után. A szám nem kicsi, ahogy a Mol részvényárfolyamában ma reggel látható mínusz sem.
Egyre súlyosabbak lettek a hetekben az üzemanyagellátási problémák Magyarországon, felvásárlási pánikreakció indult a lakosság részéről, gyakorlatilag a Mol teljes hálózatán részleges üzemanyaghiány alakult ki. A példátlan helyzet elsősorban két körülménynek tudható be az iparági szakértők szerint, ezek az idáig életben tartott üzemanyagárstop okozta importkiesés és a Mol elhúzódó százhalombattai karbantartási munkálatai miatti átmeneti kapacitáskiesés. Mindezek tudatában az elmúlt napokban egyre hangosabbak lettek az árstop kivezetését prediktáló hangok, és tegnap meg is érkezett a várva-várt intézkedés. Az árstop kivezetése kapcsán két fontos iparági szereplővel, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökével és a Holtankoljak.hu ügyvezetőjével beszélgettünk.
A Mol megkezdte a kőolajfeldolgozás szintjének fokozatos növelését, a maximális kapacitás elérése várhatóan néhány hetet vehet igénybe. Bacsa György közleményét is elküldte most az olajtársaság a Portfolionak, amiben az ügyvezető igazgató árnyalja a képet, és többek között elmondja: a termelésből hiányzó árut importból pótolta a Mol, de a vállalat elérte a logisztikai kapacitásának határát, ennél több árut egyszerűen fizikailag nem tudnak behozni. A helyzet kritikus az ügyvezető igazgató szerint, a megoldás viszont kézenfekvő: lehetővé kell tenni, hogy a magyarországi üzemanyagkészletet importforrásokból építse vissza a piac.
Az üzemanyag-káosz a napokban új szakaszába lépett: a piaci anomáliák (benzinárstop, kínálati hiány, túlzott kereslet, importhiány, százhalombattai üzem alacsonyabb kapacitása, stb) beindították a fogyasztók nem racionális reakcióját és rengetegen pánikvásárlásba kezdtek, ebben a környezetben jött egy friss bejelentés a Moltól a százhalombattai finomító ügyében.
Tegnap lépett életbe az EU által elfogadott olajembargó Oroszországgal szemben, aminek értelmében az uniós országok nem vásárolhatnak tengeri szállítású orosz nyersolajat, a csővezetékes szállításra azonban nem vonatkozik a tiltás, tehát Magyarország mentesül a döntés alól. Szintén tegnaptól érvényes azonban az EU-országok és a G7-ek közös szankciója, az orosz olajra kivetett 60 dolláros árplafon, amire Oroszország azzal fenyegetett, hogy leállítja az olajszállítást azon országok irányába, akik ezt jóváhagyták, ilyen ország Magyarország is. Ebben a feszült helyzetben mire lehet számítani? Folytatódik a zökkenőmentes szállítás a Barátság kőolajvezetéken? Erről beszélgettünk Pletser Tamással, az Erste gáz- és olajipari elemzőjével.
Oroszország a jövőben kedvezményes áron fog olajat szállítani Pakisztánnak - közölte hétfőn a pakisztáni energiaügyi minisztérium.
Az Erste Bank gáz- és olajipari elemzője, Pletser Tamás szerint az "olajváltozások" érvágást jelenthetnek Oroszország számára; hangsúlyozta viszont, hogy Magyarországra a Barátság vezetéken továbbra is érkezhet kőolaj, jelenleg nem látnak problémát - számolt be az InfoRádió.
Oroszország hétfőn kijelentette, hogy az olajra vonatkozó nyugati árkorlátozás csak a globális energiapiacokat fogja destabilizálni, és nem befolyásolja az Ukrajnában folytatott inváziójának finanszírozását – írta meg a Reuters.
Egyelőre nem változtatnak eddigi kitermelési politikájukon a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai, valamint a szervezeten kívüli nagy olajtermelők, köztük Oroszország sem - az erről szóló döntés az úgynevezett OPEC+ csoportba tartozó országok online formában tartott tanácskozásán született vasárnap.
Az Európai Unió kormányai ideiglenesen megállapodtak az orosz tengeri olaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, viszont Lengyelország, Litvánia és Észtország első körben elutasította a szintet, a legfrissebb hírek szerint azonban mindenkivel sikerült megegyezni. Ursula von der Leyen üdvözölte a fejleményt, azt írta, hogy a G7 tagjaival és másokkal egyeztetett olajárplafonról szóló uniós megállapodás jelentősen csökkenteni fogja Oroszország bevételeit.
Egyes energetikai elemzők szerint az OPEC és az szövetségen kívüli olajtermelők vasárnap jelentős olajtermelés-visszavágásról dönthetnek, az energetikai szövetség ezzel reagálhat az orosz nyersolajexportra vonatkozó európai embargóra és az orosz olajra vonatkozó árplafon tervezetére.
Az Európai Bizottság arra kérte az unió 27 tagállamát, hogy hagyja jóvá az orosz Ural típusú kőolajra vonatkozó hordónkénti 60 dolláros árplafonját - írja a Wall Street Journal.
Egyszerre két fontos szintet is letört a magyar fizetőeszköz.
Az MNB alelnöke videós interjút adott a Portfolio-nak.
Két városban mértek emelkedést.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
