Csütörtökön közzétett Lakáspiaci jelentésében sem bocsátkozott becslésbe az MNB arról, mekkora visszaesés várható a lakáshitelezésben a kamatok emelkedése és a gazdasági kilátások bizonytalansága miatt. Az biztos, hogy nem sok jóra számíthat a piac: miközben zuhan a lakástranzakciók száma, a bankok további szigorítást terveznek, a hitelfelvevői kereslet pedig visszaesőben van. Sok érdekes adatot közzétett a jegybank a jelentésben a lakáshitelezésről, ezekből szemezgettünk.
Hétfőn és kedden több banknál is kamatemelés, illetve az egyedi kamatkedvezmények csökkentése lépett életbe a lakáshitelek esetében – tájékoztatott minket a Bankmonitor. Legutóbb itt írtunk részletesen arról, miért várható további jelentős drágulás a lakáshiteleknél.
Miközben az MNB gyorsított, a kereskedelmi bankok lassítottak a kamatemeléseken októberben, legalábbis ami a lakáshiteleket illeti. Ennek következtében a bankok friss ajánlataiban szereplő lakáshitelkamatok nagyjából a fél évvel ezelőtti (!) bankközi kamatokat tükrözik, egyre nagyobb tehát a késleltetés az átárazásban. A bankok szempontjából negatív marzs azonban közép- és hosszú távon biztosan nem fenntartható, ezért további jelentős kamatemelések várhatók a lakáshitelpiacon, és az OTP lépése után újabb lakáshitel-ajánlatok tűnhetnek el, tovább fékezve a szeptemberben már 40%-kal visszaeső hitelezést.
Egyrészt a jövedelemarányos törlesztőrészlet, másrészt a lakásfedezet-arányos hitelösszeg korlátozásával akadályozta meg eddig az MNB a lakosság túlzott eladósodását. A jelenlegi formájában 2015 óta meglévő és 2018-ban szigorított kötelező adósságfék-szabályozás meglehetősen jól működik, a kormány most mégis úgy módosítaná a jegybanktörvényt, hogy egy harmadik adósságfékszabályt is beépítene: ezentúl a jövedelemarányos tartozás (loan to income, LTI) felső korlátját is meghatározhatná az MNB elnöke. Európában tudomásunk szerint sehol sincs példa arra, hogy mindhárom mutatót kötelező érvénnyel szabályoznák. Megnéztük, van-e értelme ennek, ha igen, mégis micsoda.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében az izraeli választásokról lesz szó, ahol a Benjámin Netanjahu korábbi miniszterelnököt támogató pártok a vártnál sokkal jobb eredményt értek el, így minden valószínűség szerint hamarosan újra az országot korábban már 15 évig irányító, jelenleg ellenzékben lévő politikus alakíthat kormányt. Netanjahu azért is érdekes Magyarország szempontjából, mert nemzetközi szinten Orbán Viktor fontos szövetségesének számít. Választási győzelmével azonban nincs egyszerű helyzetben, mivel a korábbianál sokkal szélsőségesebb politikai erőkre is támaszkodnia kell, ha stabilan szeretne kormányozni. A témával kapcsolatban Novák Attila történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Intézet munkatársa volt a Checklist vendége. Az adás második részében a hazai lakáshitelpiac alakulásával foglalkozunk, ugyanis a KSH közzétette az első féléves, az MNB pedig a szeptemberi statisztikákat, melyekből kiderül, hogy érezhetően lassul a hitelezés Magyarországon. A részletekről Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
22%-kal kevesebb lakástranzakció, 38%-kal kevesebb új lakáshitel, 16%-kal kevesebb személyi kölcsön, 32%-kal kevesebb babaváró hitel: íme az eddigi legcsúnyább idei hónap, szeptember mérlege a lakossági hitelezésben az egy évvel korábbihoz képest. Az MNB friss adatai szerint az elmúlt fél évben már a háztartások betétállománya is csak stagnál, feltehetően a megtakarítási képességet amortizáló magas infláció és a mindössze 2,7%-os banki átlagkamat miatt. A vállalatok is szenvednek a magas hitelkamatoktól, de náluk erősebb támaszt adnak a hitelpiacnak és a likvid tartalékoknak a támogatott és a devizahitelek.
Tavallyal ellentétben idén már csökken a hitelfelvevők száma a magyar lakáshitelpiacon: az új folyósítások összegének emelkedése kizárólag az átlagos hitelösszeg növekedésének volt köszönhető az első félévben. Az MNB új lakásokra igénybe vehető Zöld Otthon Programja még támaszt adott tavasszal a piacnak, a használtlakás-vásárlások és a korszerűsítések esetében viszont már masszívan látszódtak a visszaesés jelei, ami a kamatok és a rezsiköltségek emelkedése, valamint a lakástranzakciók számának már látható jelentős visszaesése miatt az előttünk álló időszakban még erőteljesebb lehet.
Több jelzáloghitelénél is kamatemelést hajtott végre november 1-jével a CIB Bank, amely nemrég még azzal vétette magát észre, hogy kamatot csökkentett, és 20 millió forintos hitelösszegtől a futamidő egészére fix 7% alatti lakáshitelkamatot is kínált.
Komoly visszaeséstől tartanak az építőipar szereplői, ezért azt kérik a kormánytól, hogy maximálja öt százalékban a lakáshitelek kamatát – hangzott el az RTL Híradójában. ha ez nem történik meg, akkor akár munkahelyek tízezrei is veszélybe kerülhetnek.
2001 óta nem látott szintre emelkedett az amerikai 30 éves jelzáloghitel kamata, a szigorodó pénzügyi feltételek egyre inkább éreztetik hatásukat a jelzálogpiacon is – számol be a hírről a Reuters.
Az OTP Bank kivezeti számos lakáshitel termékét: október 26-ától már csak az új, egyszerűsített palettából választhatnak az érdeklődők. A Bankmonitor szakértői szerint a pénzintézet eddigi legolcsóbb lakáshitelei ezt követően is megmaradnak.
Érdekes kérdéseket vet fel, hogy a bankok milyen mértékben és milyen gyorsan építik be az MNB döntéseit a saját lakáshiteleik árazásába. Két kutató, Hajnal Gábor és Lados Csaba a Hitelintézeti Szemle 21. évfolyamának 3. számában az elmúlt évek adatait elemezte. Az eredményeikből rájöhetünk arra, hogy lakossági szereplőként átlagosan hány hónappal később érezzük meg a jegybank döntéseit.
Minden válság új lehetőséget teremt azoknak, akik figyelnek. A 2022-es válság is valami egészen új, párját ritkító hozamalternatívát alakított ki: a hitelkamatok (egészen pontosan a szabadfelhasználású jelzáloghitel kamatok) lényegesen alacsonyabbak a lakossági állampapírral elérhető kamatoknál. Minden 10 millió Ft hitelfelvétellel 1,4 millió Ft tiszta nyereséget érhetünk el 2 év és 4 hónap alatt. Mindehhez nincs másra szükségünk, mint egy tehermentes ingatlanra és igazolt jövedelemre.
40 százalékkal csökkentek a lakáshitel-igénylések az év eleje óta, a monetáris környezet pedig ellentétes hatást gyakorol a bank könyveire azokhoz a gazdasági intézkedésekhez képest, melyek viszik a szektor profitját – egyebek mellett erről beszélt Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
Károsnak tartják a magyar bankvezérek a 18%-os kamatszintet, a 20%-os kamatú hitel a piacon egy betonfal, ilyen kamatok mellett nincs értelme hitelezni. A bankvezérek a Portfolio Budapest Economic Forum 2022 konferenciájának záró panelbeszélgetésében kitértek arra is, hogy a magyar bankszektor erős lábakon áll, a pénzintézetek határozott jövőképpel bírnak, így a kilátások sem olyan negatívak. A késedelmes fizetésbe eső ügyfelek száma megnőhet a közeljövőben, de extrém forgatókönyvre nem számítanak. Lakossági oldalon a jelzáloghiteleknél van és lehet is még visszaesés, a vállalati hitelkereslet azonban töretlen.
A lakossági hitelezésről szólt mai Future of Finance 2022 konferenciánk egyik kora délutáni szekciója, amelyben az annuitásos törlesztés alternatívájáról, az értékbecslés és közjegyző nélküli jelzáloghitelezésről és a másodperceken belül felvehető fogyasztási hitelekről is szó esett.
Az elmúlt napok és hetek hitelpiaci eseményei és azok ingatlanpiacra gyakorolt hatásai kapcsán több, a hazai ingtalanpiacon mozgó üzleti szereplőt is megkérdeztünk, hogy mire számítanak a következő időszakban. Magyarországon már hónapok óta tart a kamatemelési ciklus, a múlt hét végi jegybanki bejelentés hatására pedig további jelentős emelkedés történt, illetve várható még. A hazai ingatlanfinanszírozási lehetőségeket mind vállalati, mind pedig a lakossági oldalról jelentősen befolyásolják ezek az események. A pontos hatások nehezen megjósolhatók, a lehetséges kimenetelek tekintetében célszerű tágabb kontextusba helyezni a kérdést, hogy mi várható az ingatlanpiacon finanszírozás tekintetében, ebben a részben a lakáspiacra fókuszálva. A szorongató kérdésre most Nagy Gergely, az OTP Csoport Budapesti Régió - ügyvezető igazgató-helyettese válaszolt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy Oroszország ukrajnai háborúját aránytalanul sok, etnikai kisebbséghez tartozó orosz katona vívhatja, akik a jelenlegi mozgósításban is társadalmi részarányukhoz képest jócskán felülreprezentáltak lehetnek. A témával kapcsolatban Kiss Csaba, a Portfolio Globál rovatának elemzője volt a Checklist vendége, akivel arról is beszéltünk, hogy miért nem valószínű, hogy az országban kipattant nemzetiségi tiltakozások megrengetnék a rezsimet. Adásunk második részében arról az elemzésről kérdeztük Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét, mely szerint az ötéves átárazódású lakáshitelek kamata a bankok jelentős részénél megközelítette vagy át is törte a 10%-os szintet. Vannak azonban olcsóbb hitelek, és bár ezek esetében hosszabb időre kell elköteleződni a viszonylag magas kamatszint mellett, nem feltétlenül kell végig benne is maradni egy ilyen kölcsönben.
