Ami 5 éves kamatperiódus mellett egy évvel ezelőtt még átlagosan 3,6% volt, az most 8,4%. Ami pedig 10 éves kamatperiódus mellett egy éve átlagosan 4,1% volt, az most 8,0%. A Pénzcentrum kalkulátora segítségével megnéztük a bankok legfrissebb lakáshitel-ajánlatainak kamatát.
Szép lassan eltűnnek a 8% alatti lakáshitelkamatok is a bankok piaci kínálatából, és megjelennek a 10% felettiek. Számításaink szerint átlagosan már több mint 40%-kal magasabb a törlesztőrészlete egy új lakáshitelnek, mint tavaly ilyenkor. A lakáshitelkamatok emelkedése azonban nem áll meg: 2-3 hónapos csúszás figyelhető meg az átárazásban, és a bankközi kamatok már ennél is másfélszer nagyobb, évi több mint 60%-os törlesztőrészlet-emelkedést indokolnának a törlesztőrészletekben. A korábbi 120 ezres törlesztőrészletű lakáshitel csaknem 200 ezres havi teherrel lesz elérhető hamarosan. Érdemes igyekezni tehát a hitelfelvétellel, de nagyon nem biztos, hogy a minél hosszabb kamatperiódust éri meg választani.
A jegybanki elvárásokkal összhangban egyre több bank kínál hitelkonstrukciókat az ingatlanok energetikai korszerűsítésére; a pénzintézeteknek az MTI kérdésére küldött válaszaiból kiderül, hogy az OTP Banknak és az UniCredit Banknak van már ilyen célú hitele, a CIB Bank fontolgatja a termékpaletta bővítését ebbe az irányba, a K&H pedig augusztus elejétől vezetett be ilyen terméket.
Meredeken emelkednek a lakossági hitelkamatok, így drámaian nő a tétje a hiteldöntésünknek is abból a szempontból, hogy a leginkább megfelelő hiteltípust választjuk-e célunk megvalósításához. Felértékelődik például a kamattámogatások és a jelzálogfedezet szerepe. 10 millió forint előteremtéséhez a bankoknál elérhető ötféle hiteltípust vizsgáltuk meg alaposabban.
Megjelent a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban azzal foglalkoztunk, hogy trendforduló következhetett be júniusban a hazai lakossági hitelezésben. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi adatai alapján ugyanis – bár az első félév kifejezetten erős volt –, júniusban már több jele is volt annak, hogy csökken a fogyasztók hitelezése. Legutóbb 2008-ban kezdődött jelentős pangás a hazai hitelezésben, ugyanakkor vannak körülmények, melyek alapján nem kell olyan brutális hitelszűkére számítani, mint abban az időszakban. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk, de a műsorban felidézzük, hogy milyen várakozásaik voltak banki vezetőknek, Harmati Lászlónak, az Erste Bank vezérigazgató-helyettesének, valamint Florova Annának, az OTP Bank ügyvezető igazgatójának még tavasszal, az idei hitelezési folyamatokkal kapcsolatban. A mai műsorban szóba került, Krisán Lászlóval készített interjúnk ide kattintva érhető el.
A növekedés lassulására, az új kihelyezések visszaesésére számíthatunk az év második felében a magyar hitelpiacon a még nagyon erős első félév után. A zivatarfelhők már júniusban megjelentek: a Zöld Otthon Program kvázi kifutása után 6%-kal kevesebb lakáshitelt, ezen belül 23%-kal kevesebb piaci lakáshitelt vett fel a lakosság, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelpiacon is felszöktek a kamatok, de itt még huszáros hajrát produkált a héten szintén drágább változatban folytatódó Széchenyi Kártya Program. A betétállományok dinamikus növekedése is megállt, ami elsősorban a pénzügyi tartalékokat romboló infláció rovására írható.
Nagyot estek a lakáseladások Kínában, miután a vevők – önbeteljesítő módon – elkezdtek attól tartani, hogy a gyengélkedő ingatlanfejlesztők nem lesznek képesek a még mindig befejezetlen lakásokat átadni, ezért nem kezdték meg időben a jelzáloghiteleik törlesztését – számolt be a The Wall Street Journal.
Az MNB újabb kamatemelései következtében már 12-13 százalékon áll a BUBOR, vagyis a budapesti bankközi kamatláb, amire utoljára 2004-ben volt példa. A kamatstop nélkül így már átlagosan mintegy 40%-kal lenne magasabb az augusztusi fordulónappal rendelkező lakáshitelek törlesztőrészlete a tavaly ilyenkorinál. Az év végéig meghosszabbított kamatstop számláját a bankok fizetik, így azonnali átárazódást feltételezve évesítve már 150 milliárdjukba fáj a kormányzati intézkedés. A kamatstop kivezetése viszont egyre nagyobb sokk lenne a lakosságnak.
A jegybank erős, 200 bázispontos alapkamat-emelésére majdnem az összes pénzintézet kamatemeléssel reagált. A Bankmonitor által vizsgált 9 bank közül ma nyolcnál drágábban vehetünk fel lakáshitelt, mint egy hónappal ezelőtt.
A kata szigorítása és különösen a rezsiemelés csökkenteni fogja a hiteltörlesztésre rendelkezésre álló jövedelmeket, rontja az adósok adósságszolgálati képességét, az új hitelfelvevők pedig már csak emiatt is szigorodó banki feltételekkel nézhetnek szembe. Van azonban egy hosszabb ideje tartó folyamat is, ami miatt már most jóval kisebb a felvehető hitelösszeg, mint tavaly nyáron. Úgy elszálltak ugyanis a bankközi kamatok és a hozamok, hogy változatlan jövedelem mellett felére-kétharmadára esik a következő hónapokban a felvehető lakáshitel összege a tavalyihoz képest, és egyre többen ütköznek bele kisebb hitelösszeg mellett is a hitelezhetőség jogszabályi korlátaiba.
A lakásvásárlási célú jelzáloghitel-kérelmek összege 4%-kal csökkent az elmúlt héten az USA-ban, és 18%-kal voltak alacsonyabb, mint egy évvel korábban – számolt be a CNBC.
A kamatemelés nemcsak az árstabilitásra és a forint árfolyamára gyakorol hatást, a pénzügyi szolgáltatások kontextusában megannyi területen fejti még ki hatását – egyebek mellett erről beszélt Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Mindössze 10 nap leforgása alatt több mint 3 százalékpontot emelkedett a BUBOR az MNB újabb kamatemelései miatt. Ilyen kamatszint mellett már nem 8% körüli, hanem 15% körüli hitelkamattól védi az adósokat a kamatstop, a bankok számára pedig már 140 milliárd forint körül jár az évesített költsége. Kivezetése egyre fájdalmasabb lenne: egy átlagos hitelnél már több mint 20 ezer forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést okozna.
Az MNB 2021 júniusa óta küzd kamatemeléssel az infláció ellen, de az irányadó kamaton még nem emelt akkorát, mint most csütörtökön, és az alapkamat sem ugrott azóta akkorát, mint ebben a két hétben. 0,6%-ról indultunk tavaly, jövő keddtől viszont várhatóan mindkettő 9,75%-on áll majd. Összegyűjtöttünk 10 fontos aspektust, amelyben a drasztikus kamatemelkedés hatással lehet az életünkre.
Az MNB csütörtöki kamatemelése lényegében eldöntötte, hogy rövid időn belül ismét beköszönt a kétszámjegyű lakáshitelkamatok kora Magyarországon a friss hitelfelvevők számára. Márpedig egy 12%-os, húszéves lakáshitelnek kétszer akkora lesz a törlesztőrészlete, mint egy ugyanolyan 3%-osé. Legutóbb 2012-ben, vagyis éppen egy évtizeddel ezelőtt alakultak 10% felett a kamatok, nem is volt nagy a kereslet akkor a lakáshitelekre. A banki átárazás azonban „szerencsére” lassú: ebben a pillanatban még „csak” 7,5-7,8% körüli piaci átlagkamattal lehet hitelkérelmet benyújtani a bankoknál a kamatkörnyezet által indokolt 9,7-10,5% helyett. A lakásárcsökkenés valószínűsége is alacsony, aki tehát lakást venne, annak nem éri meg várnia a hitelfelvétellel.
A jelzálogkamatok már a második egymást követő héten csökkentek az USA-ban, de ez nem élénkítette a keresletet irántuk - írja a CNBC. A 30 éves fix kamatozású jelzáloghitelek átlagos szerződéses kamatlába a legfrissebb adatok szerint 5,74%-on áll, egy átlagos lakásvásárlási hitel összeg 164 millió forintnak felel meg.
Bár a hitelkérelmek befogadását már március végén leállította a bankok döntő többsége, 25 milliárd forintnyi hitelszerződést még mindig nem írtak alá az összesen 300 milliárd forintos keretösszeggel futó Zöld Otthon Programban – mutatják az MNB ma közzétett adatai. A legfeljebb fix 2,5%-os kamatozású lakáshitel adta lehetőséggel eddig 8009 háztartás tudott élni.
Májusban először 6% fölé ugrott az új piaci lakáshitelek átlagkamata. A Zöld Otthon Programnak köszönhetően azonban még mindig tart a kitörő lendület a lakáshitelezésben: soha nem vettünk fel annyi lakáshitelt (154 milliárd forintot), mint az év ötödik hónapjában. Az MNB friss adatai szerint a személyi kölcsönöknél és a vállalati hiteleknél sem látható egyelőre visszaesés, pedig a piaci kamatok töretlenül nőnek. Egy átlagos lakossági forintbetétre még mindig csak 2,8%-ot fizettek a bankok, de feltehetően nem ezzel, hanem az infláció megtakarításokra gyakorolt negatív hatásával és az állami kifizetések elköltésével magyarázható az, hogy stagnálásba váltott a háztartási betétállomány bővülése.
Az év végéig a törlesztési moratóriumban maradó tipikus lakáshitelesek további közel 300 ezer forint, a személyi hitelesek pedig közel 200 ezer forint többletfizetési kötelezettségre számíthatnak. Ezért annak, akinek anyagi feltételei megengedik, érdemes a moratóriumot maga mögött hagyva megkezdeni a hiteltörlesztést - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank.
A ma megjelent mérvadó BUBOR-adatok és a Portfolio számításai alapján havonta már 7,5 milliárd forintjába (vagyis hosszabb távon évi 90 milliárd forintjába) kerül a magyar bankszektornak a kormány által nemrég év végéig meghosszabbított kamatstop fenntartása. Egy átlagos jelzáloghitel törlesztőrészlete már a negyedével lenne magasabb, mint egy évvel ezelőtt, a kamatstop miatt azonban 100% helyett mindössze 15%-ban követték le a hitelek az elmúlt egy év kamatemelkedését. Mivel a magasabb kamatkörnyezet jó darabig velünk maradhat, a kamatstop kivezetése egyre drágábbnak és fájdalmasabbnak ígérkezik.
A Pénztárszövetség elnöke kifejtette a véleményét.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Csőre töltött fegyverrel várják Washington válaszát.
Aleksandar Vučićot Bakuban állították meg.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
